Felejthetetlen nap 2023. október 2., amikor közhírré tehettük, hogy a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapja.
A 2023. október 2-i "Nobel-díjas telefonhívás" perceit és Karikó Katalin e jeles napjának ünnepi óráit az SZTE egyetemi sajtó tudósítói örökíthették meg elsőként. Fotó: Sahin-Tóth istván
A hivatalos indoklás szerint a két kutató „a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos” felfedezéseiért kapta meg a Nobel-díjat, mert ezek a módosítások tették lehetővé „a COVID-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését”. A világ legismertebb tudományos kitüntetését elnyerő első magyar nő, Karikó Katalin mesébe illő élettörténete mellett a gyógyításra fogott csodálatos molekula, az mRNS további titkaira egyaránt kíváncsi a tudományos és a laikus közvélemény. A civilek kérdéseit újságírók tolmácsolták a 2024. november 7-8. közötti „mRNA Conference, Szeged” konferenciát bejelentő sajtótájékoztatón.
Újságírói kérdésekre válaszolva az SZTE professzora elárulta: hogyan telnek egy Nobel-díjas tudós mindennapjai, illetve azt is, hogy egykori JATE-s diáktársa vagy kisújszállási ismerőse miért kapott meghívót a szegedi szimpóziumra. A sajtó érdeklődésére az mRNS molekulával kapcsolatos fejlesztések főbb eredményeiről elmondottakat alább összefoglaljuk.
„Két legyet egy csapásra”
Az új típusú koronavírus okozta járvány megtanította a világgal, mire képes a vakcina. A védőoltás megelőzi a betegségek kialakulását, mert aktivizálja a szervezet immunrendszerét, hogy védekezzen a fertőző kórokozóval szemben. Az mRNS alapú terápia specialitása, hogy a DNS-től genetikai információt hordozva diktálja a fehérjetermelést. Mert fehérje kell a szervezetünknek az immunrendszer működtetésétől kezdve a véralvadás biztosításán át a regenerációs folyamatokig.
A Karikó – Weissman kutatópáros 2005-ben fedezte fel, hogy az RNS építőelemeinek módosításával „két legyet ütnek egy csapásra”: egyrészt megakadályozzák a nem kívánt gyulladást, másrészt fokozzák az mRNS-ről készült fehérje mennyiségét. Ez a felismerés alapozta meg a hatékony Covid-19 mRNS-oltásokat a 2020 elején kezdődő világjárvány idején.
Míg 20 évvel ezelőtt szinte csak Karikó Katalinék látták az mRNS-ben rejlő lehetőségeket, addig az elmúlt 4 évben több száz labor és biotechnológiai cég kezdte el az mRNS terápiás alkalmazását. Az mRNS alapú Covid-19 vakcinák hatásossága meggyőzte a világot arról, hogy ez a technológia biztonságos, miközben az oltóanyag gyártása egyszerű, gyors és olcsó.
Szupervakcinára várva
A módosított mRNS iránti érdeklődést tovább fokozta a Karikó – Weissman felfedezés jutalmazása orvosi Nobel-díjjal. Az mRNS-kutatók célja a legkülönbözőbb vírusok, baktériumok és paraziták okozta fertőző betegségek megelőzésére vakcinát kifejleszteni.
Az orvoslás mely területein ígérkezik jónak az mRNS alkalmazása? A Kossuth Rádió kérdésére válaszolva Karikó Katalin megemlítette, hogy az mRNS klinikai tesztelése folyamatban van kardiovaszkuláris betegség gyógyítására. Míg az allergiás betegségek – például a mogyoróallergia, vagy a sokféle tünettel jelentkező poratka allergia – kezelésében az mRNS-t jelenleg állatkísérletekben tesztelik.
– A legnagyobb fejlődést onnan lehet majd várni, ha jobban megértjük azt, hogy az immunrendszer hogyan működik, s ehhez hogyan viszonyul a tumor – fogalmazott Karikó Katalin. A szervezet védekező mechanizmusa, az immunrendszer a vírus vagy tumor antigénje ellen harcba szálló sejtek sokfélesége. – Az mRNS-t gyorsan el lehet készíteni, az mRNS viszi az üzenetet, kódol egy bizonyos fehérjét, ami segíti a beteget. S ezzel a harc a beteg javára fordítható.
Karikó Katalin és amerikai kutatótársa, Drew Weissman az elsők között oltatta be magát az új típusú koronavírus ellen védelmet nyújtó, módosított mRNS-alapú vakcinával a Covid-19 világjárvány elején. Fotó: UPenn
Az átlagemberek számára is érzékelhető fejlesztési eredmény iránt érdeklődő újságírói kérdésre válaszul Karikó Katalin elmondta: az influenza, a koronavírus és más légzőszervi fertőzések elleni multivalens vakcina klinikai tesztelése folyamatban van.
Ha egyetlen oltással több fertőző betegség ellen is védelmet kap az átlagember, azt bizonyára jó néven veszi. Ugyanakkor a pán-koronavírus oltóanyag technológia azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy az újabb koronavírus járványok megelőzhetőek.
– A világra kitekintve a malária és a tuberkulózis elleni vakcina lesz a legfontosabb, ami humán kipróbálás alatt áll – sorolta a kutató.
A leglaikusabb kérdéstől a személyre szabott gyógyításig
Ha az influenza vagy az új típusú koronavírus okozta járvány idején a megbetegedés vagy a súlyos szövődmények kialakulásának a megelőzése volt a cél az mRNS alapú vakcinákkal, akkor e párhuzam érvényes-e a rákbetegségekre? Azaz: a fejlesztés alatt álló gyógyszereknél létezik-e a rákbetegség megelőzésére alkalmasnak tűnő oltás? – hangzott a leglaikusabb kérdés az „mRNA Conference Szeged” sajtótájékoztatóján.
– A már kialakult rákos betegség gyógyítására irányuló fejlesztésekre fókuszál az mRNS-kutatás. Hangsúlyozom, hogy – tudomásom szerint – olyan típusú megelőző hatóanyag nincs, hogy „valakinek semmi baja, de kér egy vakcinát, hogy a tumor esetleges kialakulását megakadályozza ”. A tumor genetikájának ismerete fontos ahhoz, hogy bármilyen mRNS-alapú technológiát kifejlesszenek – hangsúlyozta Karikó Katalin.
Bizonyos tumor típusok kezelésére alkalmas módszer a személyre szabott vakcina, amely a klinikai tesztelés fázisában van. Ezeknek az eseteknek a közös jellemzője, hogy a tumor sejtek génjeinek mutációja miatt olyan fehérjék keletkeznek, amelyeknek az aminosav sorrendje eltérő. A műtét során a beteg eltávolított daganatából mintát vesznek, abból pedig DNS-t izolálnak, amit megszekvenálnak, amely alapján a mutációkat meghatározzák. Végül összeállítják a csakis az adott személy daganatára specifikus, úgynevezett neoepitópokat kódoló mRNS oltóanyagot, melyet a műtét után alkalmaznak, hogy a tumor visszatérését megakadályozzák.
Ilyen típusú tumor kialakulhat a tüdőtől és a vesétől kezdve a húgyhólyagig és a hasnyálmirigyig. De ebbe a típusba tartozik a bőrrákok közül a melanóma és a bazálsejtes karcinóma is.
A rákkutatást támogató amerikai Cancer Research Institute (CRI) alapítvány William B. Coley Award for Distinguished Research in Basic and Tumor Immunology elismerését 2021. november 10-én virtuális ceremónián kapta meg Karikó Katalin, továbbá: Drew Weissman,Uğur Şahin, Özlem Türeci.
– Tehát az mRNS-alapú oltóanyag kódolja a neoantigéneket és a beteg daganatában található egyedi mutációk alapján tumorellenes immunválaszt hoz létre – magyarázta Karikó Katalin. A személyre szabott mRNS vakcinát, mely a tumor visszatérését akadályozza, intravénásan adják be. Vannak olyan mRNS oltóanyagok, amelyek az immunsejteket segítő citokineket kódolnak. Ezeket a bőrfelszín közelében található – például fej és nyaki tumorok estén – közvetlenül a tumorba injektálják.
Iránytűt ad az NIH adatbázisa
Az mRNS-alapú hatóanyagok a klinikai tesztelés különböző fázisainál tartanak. Azt, hogy milyen kórokozók ellen, illetve mely rákbetegségnél épp hol tart a klinikai alkalmazási folyamat, azt bárki tanulmányozhatja a ClinicalTrials.gov adatbázisában. Az adatbázis elérhető a NIH National Library of Medicine honlapjáról is. A tesztelés hozzáférhetőségének keresése leszűlkíthető földrajzilag például Magyarországra.
– Itt nem csak az mRNS-t, hanem más hatóanyagokat alkalmazó gyógyítási módszerek elérhetőségéről is lehet olvasni – osztotta meg tapasztalatát a Nobel-díjas kutató. Az adatbázisaiban fellelhető terápiák még nincsenek bevezetve, a kipróbálás különböző fázisánál tartanak. Ingyenesek, mert hatásosságuk még nincs egyértelműen bizonyítva.
Tehát bárki tájékozódhat arról, hogy egy-egy betegség gyógyítására milyen teszt anyag mely kórházban érhető el. A rákos beteg a kezelőorvosával megbeszélheti, hogy melyik klinikai protokoll segítheti gyógyulását.
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
Az „mRNA Conference Szeged” programról írtuk:
Just One Month to Go: Top-Tier Summit of the Scientific Scene Featuring Katalin Karikó at the University of Szeged
Pontosan egy hónap múlva kezdődik a hazai tudományos élet csúcseseménye, a Karikó Katalin nevével fémjelzett mRNS konferencia az SZTE-n
Ordinary days in the extraordinary life of a Nobel laureate: Katalin Karikó talks about a park bench in Philadelphia and mRNA researchers
Egy Nobel-díjas hétköznapjai – Karikó Katalin egy philadelphiai parki padról és az mRNS kutatóiról
University of Szeged to host two-day conference on the ‘Swiss Army knife’ of medical science
Az orvostudományi fejlesztések svájci bicskájáról rendeznek kétnapos konferenciát az SZTE-n
Top Researchers from Around the World will Present at the November 2024 mRNA Conference at the University of Szeged
A világ vezető mRNS kutatói tartanak előadást a Szegedi Tudományegyetemen a 2024. novemberi nemzetközi konferencián