Pénzverővé lett Karikó Katalin – Az SZTE és a magyar Nobel-díjasok az MNB emlékérmein

Több ezer fémkorong alkotta „pénzfelhőben” arany oroszlánok vetik magukat a levegőbe… A Magyar Nemzeti Bank budapesti Krisztina körúti irodaháza átriumában, a csillogó dekoráció alatt elhaladó vendégeket Karikó Katalin és Krausz Ferenc, a 2023-ban Nobel-díjat kapott két magyar kutató portréja fogadta a Lámfalussy terem bejárata fölött. A közelben a magyar Nobel-díjasokat bemutató érme-sorozat csillogó ezüstje ragadta meg a tekintetet.

A fémkorongok alkotta „pénzfelhő” alatt haladva Matolcsy György jegybankelnök mutatta meg az MNB irodaházát a két magyar Nobel-díjas kutatónak, Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek. Fotók: Sahin-Tóth István

 A Magyar Nemzeti Bank centenáriumi ünnepség-sorozata csúcspontját jelentette a magyar Nobel-díjasok emlékérme-sorozata két új részét kibocsátó rendezvény

Alumnusok ezüstben

Fémbe zárt ismeretterjesztés a Magyar Nemzeti Bank különféle témájú emlékérme-sorozata. A Magyar Tudományos Akadémiát ünneplő első, 1975-ben indított különleges érmecsoport közül több is kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez.

A Magyar költészet nagyjait bemutató sorozatban az egykori szegedi bölcsészhallgató, Radnóti Miklós alakja 2009-ben került éremre. A történelem nagyjait bemutató csoportba tartozó, 2011-ben kiadott Bibó István-érem különlegessége, hogy rávésték a Széchenyi-díjas szegedi jogász és egyetemi könyvtáros gondolatát őrző mondatot: „Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását.”

„Látni, amit mindenki lát és gondolni, amit még senki sem gondolt” mottóval, Szent-Györgyi Albert, az SZTE egykori rektora portréjával a hátlapon és az előlapon a C-vitamint legnagyobb mennyiségben tartalmazó paradicsompaprika ábrázolásával indította a magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozatát a Magyar Nemzeti Bank. Az ovális alakú ezüst emlékérme 2012-ben, a szegedi egyetem professzora Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából keltette fel a tudomány iránti érdeklődést.

A jegybankelnök Matolcsy György kitüntető lehetőségnek nevezte, hogy átadhatta a Magyar Nemzeti Bank érmesorozatát a két magyar Nobel-díjas kutatónak

–1901, a Nobel-díj alapítása óta először 2023-ban történt meg, hogy egyszerre két magyar vehette át a világ legismertebb tudományos kitüntetését, és tavaly először kapta meg az elismerést egy magyar tudós nő – hangsúlyozta Matolcsy György, A jegybankelnök e számokhoz kötődő különlegességgel indokolta, miért tartja kitüntetőnek, hogy átadhatta a Magyar Nemzeti Bank érmesorozatát azon a 2024. június 18-i napon, amikor a két magyar Nobel-díjas – Karikó Katalin és Krausz Ferenc – a Corvin-lánc kitüntetését is átvette.

Az MNB budai irodaházában az „euró atyjának” is nevezett Láfalussy Sándorról elnevezett konferenciaterem zsúfolásig megtelt A 100 éves MNB legnagyobb ünnepének nevezte a jegybankelnök két magyar tudós előtt tisztelgő kettős emlékérme-kibocsátást.

– Az ismeretterjesztést szolgálja, hogy minden nemes emlékérme színesfém változatban is elkészül. Ezek az emlékérmék küllemükben azonosak, csak anyagukban és névértékükben különböznek – tudatta Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója.

Megnyomta a gombot

Magyarország jegybankja az emlékérme-sorozatokkal már több mint fél évszázada állít kézzel fogható emléket a nemzeti és kulturális értékeknek, kimagasló teljesítményeknek. A Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére 7500 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott forgalomba a Magyar Nemzeti Bank.

A 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett tudósok tiszteletére megjelenő emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő – hívta fel a figyelmet a jegybank sajtóközleménye.

– Soha nem álmodtam arról, hogy egyszer pénzérmét bocsátanak ki az arcképemmel és a nevemmel, mint ahogy arról sem álmodtam, hogy Amerikába kerülök, vagy hogy Nobel-díjas kutató leszek – reagált a döntésre Karikó Katalin. A Nobel-díjas kutató az MNB-ünnepségen bemutatott videóban azt hangsúlyozta, hogy örül, amikor a kutatókra és a tudományra irányul a figyelem. Ezért vállalkozott arra, hogy a Magyar Pénzverő Zrt. központjába látogatva, a kamera előtt, egy gombnyomással elindítsa a pénzverő gépet.

Krausz Ferenc megtisztelőnek nevezte, hogy emlékérmére került a portréja

A magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok 14 tudós nevét tartalmazó listájáról már emlékérem is kifejezi 9 kutató – Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Bárány Róbert, Zsigmondy Richárd, Hevesy György, Békésy György, Kertész Imre, és immár Karikó Katalin, valamint Krausz Ferenc – teljesítményének jelentőségét.

Szimbólummá lett a lézerfény és az mRNS-molekula

A közös gondolat megosztásán alapul mindkét Nobel-díj. A hírvivőre és az időre fókuszáló tudós sikere is négy részből áll: a tehetségből, a tudásból, a technológiából és a tőkéből.

Karikó Katalin és az emlékérmék alkotói közül ketten: Szilos András, aki a négyzet alakú mRNS-érmét is tervezte és a Krausz-érmék tervezője, Bitó Balázs (jobbról)

– Klasszikus érmészi feladat a hátoldal megtervezése, mindössze egy jó portré szükségeltetik kiindulópontnak, amit gipszben kell megfaragni – fogalmazott Bitó Balázs. A Krausz Ferenc-emlékérme tervezője szerint nehezebb feladatnak számított az előoldal, mert egy megfoghatatlan dolgot, a lézerfényt kellett ábrázolni. Az attoszekundumos méréstechnika alapvető eszközével, az. Attosecond Streaking segítségével „letapogatott” fényimpulzus stilizált ábrázolása a tudományos kapcsolathálót ismerők számára azt is jelenti, hogy a felfedezés alkalmazását célzó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ, a Center for Molecular Fingerprinting (CMF) első magyarországi laboratóriuma a szegedi ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetben nyílt meg. A nyitányt jelentő konferencián a CMF ügyvezetője, Krausz Ferenc mellett az SZTE két Nobel-díjas professzora – Karikó Katalin és Gérard Monrou – is előadott.

Két módosított messenger (hírvivő) ribonukleinsav molekula (mRNS) spirál stilizált ábrázolása uralja a Karikó Katalin-emlékérme előoldalát. Ez a szimbólum tükrözi leghívebben a világhírű biokémikus kutatómunkáját.

Pardi Norbert és Karikó Katalin az MNB emlékérméket kibocsátó ünnepsége után

– Az mRNS-spirálok a térben kuszálódnak, ugyanakkor ismétlődő motívumok, ráadásul ornamentikaként működnek – fogalmazott Szilos András. Az éremművész – kérdésünkre válaszolva – azt is elárulta, hogy szakértőként most is együtt dolgozott Pardi Norberttel. A Szegedi Tudományegyetemen végzett és doktorált biológus ugyanúgy hozzájárult a Karikó-emlékérme elkészültéhez, mint a csúcsra állított négyzet alakú mRNS-érme külleméhez. Az mRNS alapú vakcinák alapjául szolgáló magyar találmány” megnevezésű emlékérmét a Szegedi Tudományegyetem 2022. március 10-i sajtóeseményén bocsátotta ki az MNB és a Magyar Pénzverő Zrt.

A természettudományi Nobel-díjasok – Matolcsy György MNB-elnök szerint – példaképek és rokon lelkek a társadalomtudományban otthon lévőknek, a pénzvilágban dolgozóknak, a fenntartható közgazdaság számára.

Az MNB emlékérme-kibocsátásáról, az alkotási folyamatról készült videó nézőinek egy csoportja: Matolcsy György, Karikó Katalin, Krausz Ferenc...

Pengős üzenetek

– Gyerekkoromban mi soha nem beszéltünk a pénzről. Sokat játszottunk. A pénzzel is, amit pengőnek hívtak. Volt közöttük 100 pengős, rajta Mátyás király arcképével. Apukám mondta, hogy „Fiam, ezért egy marhát adtak”. Amikor megtaláltuk a 100 milliós pengőt, akkor Anyukám azt mondta, hogy azért egy tojást adtak… Így mérhettük le, hogy miként működnek a dolgok – kezdte családi történettel köszöntő beszédét Karikó Katalin.

Elárulta: a férje az, aki a pénzérmék gyűjtője, ő inkább a kutatásra koncentrál, bár ehhez is pénzre van szükség. Visszatekintve karrierjére elmesélte, hogy többször is elbocsátották, többször is kifogyott a pénzből… Ilyenkor arra koncentrált, hogy mi legyen a következő lépés. – Így hoztam meg a döntéseket az életem során, s ez lett az eredmény… – zárta mondandóját tapsvihart aratva Karikó Katalin.

„Értékek forrása évszázadok óta” a Magyar Pénzverő Zrt. Az MNB-cég mögötti hagyomány lenyűgöző: a pénzverés az időszámításunk előtti 7. században kezdődött.

A Karikó-emlékérme portréját Fritz Mihály szegedi éremművész tervezte és készítette. Az alkotó videóüzenetben mesélt a munkájáról az MNB ünnepségén

– A portré, az arckép az érem leghagyományosabb témája. A történelem órákról is tudjuk, a kibocsátó személy arcképe került a pénzérmékre. Az emlékérme valakinek a tiszteletére készül, ugyancsak portré díszíti, s az örökkévalóságnak szól. Karikó Katalin esetében meg ábrázolva is meg kell tartani a derűs karakterét, de komolyságot és tekintélyt is kell sugároznia – vélekedik a portrét készítő Fritz Mihály szegedi szobrászművész.

Arckép, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert portréja köré fonódik a „100 éves a szegedi felsőoktatás”, a Szegedi Tudományegyetem centenáriuma alkalmából, 2021-ben kiadott emlékérme. Magyarország egyik leghíresebb felsőoktatási intézménye, a 2010-től kutatóegyetem, 2013 óta kiemelt felsőoktatási intézmény, az SZTE eszmetörténeti gyökerét a Kolozsvári Egyetem 1581-es alapítása jelenti. 1921-ben, a trianoni békekötés következtében az egyetem Szegedre költözött, ettől az időponttól számítódik a szegedi felsőoktatás elindulása. Volt és jelenlegi diákoknak, tanároknak és éremgyűjtőknek lehet kedves a Szegedi Tudományegyetem színesfém emlékérme az MNB „Híres egyetem egy híres városban”-sorozatban.

Újszászi Ilona

Fotók: Sahin-Tóth István

További részletek az SZTE Hírportálján:

Karikó Katalin, az SZTE és alumnusai a Magyar Nemzeti Bank emlékérmein

Korábban írtuk:

Emlékérme Karikó Katalin és Pardi Norbert, az SZTE két, egykori hallgatója tiszteletére

Az SZTE-n mutatták be a Szent-Györgyi Albert-emlékérmét