Európa Kulturális Fővárosába, Veszprémbe érkezett a Karikó Katalin életútját bemutató SZTE-kiállítás

Dedikálta a Lovassy gimnázium diákjainak Karikó Katalin az „Áttörések – Életem és a tudomány” című önéletírását. A Nobel-díjas tudós aláírásával és Ex librisével ellátott kiadványt egykori egyetemi csoporttársa, Géczi János adta át a veszprémi gimnázium igazgatójának, Schultz Zoltánnak. Az egykor ugyancsak a szegedi egyetemen diplomázó, matematikát és informatikát oktató tanár és a biológusból lett sokoldalú alkotó beszélgetésében szóba került a Szegedi Tudományegyetem vándorkiállítása is.

A veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatója, Schultz Zoltán (jobbról) köszöntőjét követően a mellette álló Praznovszky Tünde, az iskola egykori diákja nyitotta meg az SZTE „Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább” című kiállítást. Fotó: Sahin-Tóth István

A 10. állomáson

Karikó Katalin jelenlétében nyílt meg 2022. december 8-án az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban az a tárlat, amely vándorútra indult. A „Karikó Katalin útja a tanulmányi versenyektől a Lasker-díjig” című kiállítás eddigi 9 állomásán újabb és újabb elemekkel gazdagodott. Mire a 10. állomásra, Veszprémbe ért, a címét is meg kellett változtatni. A „Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább” cím kifejezi, hogy az „Európa Kulturális Fővárosa” címet elnyert Veszprémben a Nobel-díjas Karikó Katalin legújabb elismeréseiről is szó esik a tárlatvezetéseken.

– Visszament a laboratóriumba, megismételte a kísérletet, ha kellett, hogy az tökéletes legyen, és hogy jobb osztályzat kerüljön az indexébe – jellemezte Karikó Katalint egykori szegedi egyetemi csoporttársa, Praznovszky Tünde. A biológiatudomány kandidátusa, a veszprémi Lovassy László Gimnázium egykori diákja ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a Szegedi Tudományegyetem „Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább” című kiállítását.

A szegedi egyetemi évek élményeit személyes történetekkel fűszerezte Praznovszky Tünde. Elmondta: először 1973-ban, az írásbeli felvételi vizsga előtt találkozott Karikó Katalinnal. A két magas lány egymás mellé állt, összemérték, ki hány centiméter…

– Akkoriban csak az ELTE és a JATE, vagyis a budapesti és a szegedi egyetem hirdetett biológia szakot. Én vidéki lány akartam maradni, ezért jelentkeztem Szegedre – fogalmazta meg motivációját az Lovassy egykori diákja. – A Herman Kollégiumban, ahol a csoporttársaim többsége lakott, én csak vendégeskedtem. Ők sülve-főve együtt voltak, ezért engem, az albérletest nehezebben fogadott be a csapat. Az előadásokon és a gyakorlatokon persze sokszor együtt voltunk. A laborgyakorlatokon különösen jól kamatoztathattam a matektudásomat, amit itt, a Lovassy gimnáziumban szedtem össze – dicsérte alma materét az öregdiák. Tárlatnyitójában Karikó Katalin életének főbb állomásait taglalta.

Iskolai Nobel-hetek

A szegedi egyetemi berkekből indult Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány tehetséggondozó programját Karikó Katalin anyagilag is támogatta. A szervezet országos hálózattá növekedett Nemzeti Tudósképző Akadémiája 2023. december 13-án a Lovassy gimnázium diákságával is megismerteti Randy Schekman Nobel-díjas professzor és felesége, Sabeeha Merchan munkásságát. A vendégek nem ismerik személyesen Karikó Katalint, de néhány díj összekötik a tudósokat.

Az SZTE utazó kiállításon mutatja be Karikó Katalin diákéveinek dokumentumait, a díjátadókon készült sajtófotókat, a legérdekesebb kitüntetéseit, a 2022 óta megjelent kiadványokat

Az SZTE gondozásában megnyílt Karikó Katalin-kiállításon az amerikai sejtbiológus, Randy Schekman ráismerhet majd az általa 1996-ban átvett, Veszprémben műtárgyfotón és a maga szépségében is bemutatott Canada Gairdner International Awardra. 2022. április 5-én jelentették be, hogy a világ legkreatívabb és legkiválóbb orvosbiológusai közé választották a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorát, Karikó Katalint. A BioNTech senior alelnöke, a University of Pennsylvania (UPenn) adjunct-professzora mellett Drew Weissman, az UPenn „Roberts Family-professzora”, illetve Pieter Cullis, a University of British Columbia professzora is elnyerte a rangos kanadai díjat. A három kutató közös méltatása szerint a kitüntetést azért kapták, mert „úttörő munkát végeztek a nukleozid-modifikált mRNS-sel és lipid nanorészecskékkel (LNP), a hatóanyag-bejuttatás kifejlesztésével, illetve a rendkívül hatékony Covid-19-mRNS vakcinák alaptechnológiája terén”.

A Gairdner sztori része az is, hangzott el a tárlatvezetésen, hogy Karikó Katalin a 2022. október 24-28. közötti Gairdner Tudományos Héten kanadai középiskolásoknak és egyetemistáknak, nőknek és kutatóknak is beszélt életútjáról és a csodálatos mRNS-molekulával kapcsolatos kutatási eredményeiről, a hírvivő-RNS terápiás fejlesztési lehetőségeiről. Előadásán Novák Katalin köztársasági elnök is részt vett. A programsorozat csúcspontján, a Canada Gairdner Awards díjátadó gálán fölhangzott a Gyémánt és arany című dal egy részlete is…

A Lovassy gimnázium kiállításának főszereplőjét és december 13-i vendégét további díjak is összekötik. Karikó Katalin és Randy Schekman is megkapta már az amerikai Nobel-díjnak is nevezett Albert Lasker-díjat az orvosi alapkutatásért, a Louisa Gross Horwitz-díjat, valamint a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.

A kutatók közti kapcsolathálót erősíti, hogy Karikó Katalin, valamint a Randy Schekman és Sabeeha Merchant tagja az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának. Ráadásul mindkét kutatónőt megválasztották a German National Academi of Sciences of Leopoldina tagjának.

Karikó Katalin „trófeagyűjteményéből" Veszprémben – a kanadai kitüntetésen kívül – megcsodálható: a vatikáni Pontifical Academia for Life 28. közgyűlése alkalmából átvett csodaszép érem; a nőnek először adományozott Theodor Boveri Lecture Award 2021, a Neal Nathanson Memorial Lecture, valamint „Az mRNS.alapú vakcinák alapjául szolgáló magyar találmány” emlékérem, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Pénzverő Zrt. felkérésre Szilos András iparművész tervezett...

Ilyen és hasonló történetek színesíthetik a veszprémi „Nobel-heteket”. A tájékozódni igyekvők, a veszprémi tárlatlátogatók figyelmébe ajánljuk az alábbi videót:
Karikó Katalin ünnepi előadása az MTA 194. közgyűlésén.

Az Akadémia 194. közgyűlsén a Lovassy gimnázium jeles alumnusa, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott köszöntőt, üdvözölte Karikó Katalint

Rendhagyó tanórák

A középiskolásokat, pedagógusokat megszólító SZTE-tárlat azzal is a kutatómunka jelentőségére irányította a figyelmet, hogy a megnyitót követően a Lovassy László Gimnáziumban az intézmény és a szegedi egyetem alumnája, Praznovszky Tünde tartott rendhagyó tanórát: az idén 50 éves Szegedi Biológiai Kutatóközpontról mesélve mutatta be a tudománytörténet változásait.

– A muslica genetikája kutatójaként írtam a diplomamunkámat. A Szegedi Biológiai Központ munkatársaként áttértem a növénygenetikára, aztán az emlős genetikára – vázolta pályája elejének fordulatait Praznovszky Tünde. A veszprémi Lovassy gimnázium egykori diákja rendhagyó tanórán mesélt arról, hogy miként vált a biológia tudomány kandidátusává.

A veszprémi iskola mai diákjai közül többen is érdeklődnek a biológia és a kutatómunka iránt.

– Mi vezetett oda, hogy „robbant a biológia”? Melyek a frekventált kutatási témák? Miért volt csodálatos munkahely a Szegedi Biológiai Központ? – sorolta a beszélgetés témaötleteit a tudós nő. Végül a harmadik kérdőjeles mondatra adott választ.

Az UNDP, vagyis a United Nations Development Programme, valamint az UNESCO, azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete segítségével építették föl, 1973-ban adták át a Szegedi Biológiai Központ, az SZBK újszegedi épületét. A két nemzetközi szervezet lehetőséget kapott az ott történtek befolyásolására is. A külföldet járt Szent-Györgyi-tanítvány, Straub F. Bruno akadémikus kapott lehetőséget a modern épület benépesítésére. E tényen kívül a munkastílust leginkább az ötórai teák hangulata jellemezte.

– Pertuban voltunk a csoportvezetővel, aztán az igazgatóval. A politikai helyzettől kezdve a kultúra állapotán át a tudományos problémákig minden minket érdeklő témát fölvetettünk, megvitattuk az öttórai teán – mesélte Praznovszky Tünde. – Azt is megvitattuk például 1978-ban, amikor az SZBK munkatársa lettem, hogy mire elég az a 70 dollár, amit arra kapott minden SZBK-s kutató, hogy külföldi cégtől megrendelhesse a kutatómunkájához szükséges anyagokat. Ez nagyon, de nagyon kicsi összeg volt már akkor is, ráadásul egy évre előre meg kellett mondani, az illető mire akarja elkölteni. Márpedig egy kutató ennyire nem láthat előre, ha valóban azon az úton kíván haladni, amelyet kijelölnek számára a kísérleti eredmények.

A génterápiát célul tűzve mesterséges kromoszóma készítésben vett részt Praznovszky Tünde. Beszélt a szabadalmaztatás nehézségeiről, a gyógyszergyárak és a kutatók kapcsolatáról, a génmódosítással kapcsolatos tévhitekről.

– Az emberi test működését meg kell tanulni a biológia órán! Jó oktatás kell ahhoz, hogy érdekelje a biológia, ami a lehetőségek tárháza – hangsúlyozta a biológia tudományok kandidátusa. Mi a szegedi JATE hallgatójaként 19-en végeztünk. Most kétszázas létszámúak az évfolyamok, mégis el tud helyezkedni minden biológus. Az egészségügytől a vízügyig óriási igény mutatkozik a biológusokra.

*

A „Nobel-hetek ismeretterjesztő kampány” részeként folytatódik a rendhagyó tanórák sorozat Veszprémben is: Géczi Jánossal, a sokoldalú alkotóval beszélgethetnek 2023. december 15-én.

A Lovassy László Gimnáziumban más iskolákba járó diákokat is várunk a 2023. december 15-én 12 és 13 órakor induló tárlatvezetésekre, ahol szó eshet a Nobel-díj átadó ceremónia kulisszatitkairól is.

Újszászi Ilona

Fotók: Sahin-Tóth István