A jövőt építi a szegedi egyetemről indult Nemzeti Tudósképző Akadémia

Tíz éve, a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából a Szegedi Tudományegyetemen szervezett konferencia hatására jött létre a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány. A 2021 őszétől országos hatókörűvé növekvő szervezet célja a tehetséggondozás és a tudósképzés összekapcsolása a Nemzeti Tudósképző Akadémia keretein belül.

16-tól 36 éves korig

– A jövő minősége múlik azon, hogy a tudományos eredményeket miként tudjuk a lakosság javára fordítani. Erre a lehetőségre mielőbb érzékenyíteni kell a fiatalokat – fogalmazott Hegyi Péter professzor, a transzlációs orvostudomány népszerűsítésével is foglalkozó kutatóorvos, a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) programigazgatója és motorja.

Dobi János, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola igazgatója; Hegyi Péter professzor, kutatóorvos, az NTA programigazgatója; Roska Botond , a Svájcban dolgozó magyar neurobiológus; Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere; Varró András professzor, a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány kuratóriumi elnöke; Nagy Anett, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója a Nemzeti Tudósképző Akadémia szegedi sajtótájékoztatóján. Fotó: Karnok Csaba

Híd program az NTA, mert összeköti a különböző képzési szinteket és a különböző életkorú és képzettségű kutatókat. A legkiválóbb mentorokkal találkozhatnak a programhoz kapcsolódó tehetségek, akik 16 éves koruktól érett kutatóvá válásukig, körülbelül 36 éves korukig számíthatnak az NTA kitüntető figyelmére és támogatására.
– Nem véletlen, hogy a szegedi egyetemről indult a program az SZTE akkori tudományos rektorhelyettese, Varró András professzor irányításával. Szent-Györgyi Albert ezen az egyetemen, ebben a befogadó városban érte el Nobel-díjjal elismert eredményeit. Célunk, hogy a Nemzeti Tudósképző Akadémia központja Szegeden maradjon. Itt működik az orvosbiológia két legkiválóbb hazai centruma, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont – emlékeztett az NTA sajtótájékoztatóján a programigazgató.

Tehetséges emberek és városok

A tudomány legújabb vívmányait ismerhetik meg a fiatalok az NTA programjain. A Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozó-sorozata a kutatói életpályák bemutatására is alkalmas. Legutóbb a 2022. november 10. és 12. közötti szegedi konferenciára az ország 42 középiskolájából érkeztek fiatalok, akiknek az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében Roska Botond, a Svájcban dolgozó neurobiológus tartott előadást a látást részben visszaállító kezelésekről.

Roska Botond középiskolásoknak tartott előadást az SZTE TIK kongresszusi termében, az NTA programján. Fotó: Ú. I.

– Amikor tudós körökben szó esik Magyarországról, akkor mindenki tud olyan magyar származású kutatót, aki jelentős mértékben hozzájárult a világ fejlődéséhez. Sokan tudják azt is, hogy a magyar tehetséggondozás bölcsőhelye a gimnázium – osztotta meg velünk tapasztalatát Roska Botond. A bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora és a tavaly ősszel létrehozott budapesti BrainVision Center egyik irányítója szerint a tehetséges emberek nehéz emberek, akik a gimnázium otthonos közegéből az egyetemre kerülve elveszhetnek.
Európában egyedülálló a magyar Nemzeti Tudósképző Akadémia, mert kézen fogja a tehetségeket és segíti őket azokon a területeken, amelyeken gyengék. Mellettük áll, hogy ki tudják teljesíteni önmagukat.
– Örülök, hogy a szegedi kezdeményezés országos programmá lett – hangsúlyozta a bázeli kutató. – Ezt a modellt azonban meg kell mutatni az Európai Unió más országai számára is, hogy jobbá tegyük a világot.
A gazdasági siker is tudásalapú siker. Vannak tehetséges emberek és tehetséges városok is.
– Létezik föllángolás, rövid távú lelkesedés, de az NTA hosszú távon, 40-50 év múlva megtérülő program, ha fenntarthatják – mondta Roska Botond. – Ezért ajánlom Szegednek, hogy erről, a Nemzeti Tudósképző Akadémiáról legyen híres, és amiatt emlegessék tudós körökben, hogy elindított egy európai tehetséggondozó mozgalmat.

A gimnáziumtól a laboratóriumig

Az országos lefedettségű gimnáziumi hálózati rendszer a NTA alapja. Reguláris munkájuk mellett óriási erőfeszítést tesznek a gimnáziumi tanárok annak érdekében, hogy felfedezzék a tehetségeket. Az NTA új iránya a pedagógusok továbbképzése, mely az újonnan kialakított Országos Képzési Központokban – Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Budapesten, Debrecenben és Pécsett – történik.
– A siker folyamatos útépítésből áll. A bevált programok minden egyes részét újra és újra kell tervezni és építeni – fogalmazott Dobi János, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános iskola igazgatója. A pedagógus szerint nagy értéke a programnak, hogy a diákok ellátogathatnak laboratóriumokba, találkozhatnak igazi kutatókkal. Hallhatják és láthatják, hogy a Nobel-díjas kutatás is zsákutcákkal teli út.

Közösségként működik az NTA mentorok és pedagógusok csapata. Szinte kézen fogva vezetik a fiatalokat a gimnáziumtól az egyetemi és PhD-képzésen át a kutatólaboratóriumokig. A pedagógus-továbbképzésbe bekapcsolódó mentorok együtt keresik a választ a kérdésre: miként kell foglalkozni úgy a tehetséges diákokkal, hogy beleszeressenek a kutatás világába.
– Út közben, nem helyzetekben élünk. Az NTA programjának a tíz évvel ezelőtti fogantatásától a részesei vagyunk. Segítjük és támogatjuk. A meghívott előadók által megmutatott életpálya a tudósi elszántságot is megmutatja a diákjaink számára. E modellek felmutatásán kívül azért is hálásak vagyunk az NTA mögötti alapítványnak, mert támogatásával a természettudományok oktatásához szükséges eszközökkel gyarapodott az iskolánk. Mi a tehetségek felkutatása iránt elkötelezett tanárokkal együtt visszük előre a Nemzeti Tudósképző Akadémia ügyét.

Újszászi Ilona
Fotó: Karnok Csaba, Ú. I.

A borítókép a Nemzeti Tudósképző Akadémia szegedi sajtótájékoztatóján készült. A sajtótájékoztató résztvevői (balról jobbra): Dobi János, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola igazgatója; Hegyi Péter professzor, kutatóorvos, az NTA programigazgatója; Roska Botond , a Svájcban dolgozó magyar neurobiológus; Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere; Varró András professzor, a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány kuratóriumi elnöke; Nagy Anett, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója. Fotó: Karnok Csaba

Korábban írtuk:
Újabb Nobel-díj Szegeden – Bert Sakmann kitüntetésének másolata a róla elnevezett kollégiumba került

A Nobel-díjas Bert Sakmannról, az SZTE díszdoktoráról nevezték el az NTA bővülő kollégiumát

Együttműködik az SZTE és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi konferencián

További részleteket itt olvashat a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóiról