Az „új mRNS-technikák a sejteket gyárakká változtatják”. Ezt a technológiai forradalmat ismeri el a 2022-es Tang Prize, amely Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, a BioNTech senior alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem adjunct-professora és két kutatótársa – az amerikai Drew Weissman és a kanadai Pieter Cullis – legújabb közös díja. Az előző Tang-díjasok közül négyen utóbb elnyerték a Nobel-díjat.
„Remélem, a Tang-díj majdani századik évfordulóján a kitüntetéssel elismert személyek ugyanolyan büszkék lesznek a Tang Prize elnyerésére, mint most mi” – fogalmazott Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, két tudós társával együtt, azért nyerte el a rangos tajvani díjat, mert kulcsfontosságú felfedezéseik elvezettek az mRNS-alapú Covid-19 vakcinák sikeres kifejlesztéséhez.
A JÁRVÁNY ÉS A FELFEDEZŐK HATÁSA
„2019 novembere, a járvány kezdete óta a Covid-19 mindenki életét megzavarja: veszélyt jelent az emberek egészségére és életére, súlyos károkat okoz a világgazdaságban. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint eddig több mint 530 millió Covid-fertőzést és körülbelül 6,3 millió Covid-19-cel összefüggő halálesetet regisztráltak világszerte” – emlékeztetett a fiorreports.com. A 2022-es Tang Prize nyerteseiről elsőként tudósító cikk arra is kitért, hogy az mRNS-alapú vakcinákat 12 hónap alatt sikerült kifejlesztenie a Pfizer/BioNTech és a Moderna cégcsoportnak. Ezek a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagok több millió embernek az életét mentették meg.
Az úgynevezett új típusú koronavírus elleni mRNS vakcinák kifejlesztésében kulcsszerepet játszott három tudós: Dr. Karikó Katalin és Dr. Drew Weissman megtalálta a módját annak, miként csökkenthető az mRNS gyulladáskeltő hatása; Dr. Pieter Cullis érdeme az mRNS-alapú oltóanyag sejtekbe juttatásához szükséges lipid nanorészecskék kifejlesztése.
„Egyetlen más, közelmúltbeli tudományos felfedezésnek sem volt nagyobb és pozitívabb hatása az emberekre, mint a Covid-19 elleni mRNS vakcináknak” – összegezte a Tang-díjra jelölők közül az egyik, hogy miért éppen a Karikó – Weissman – Cullis hármast javasolta elismerésre.
Emlékezetes: a Karikó – Weissman – Cullis kutatói hármas együtt nyerte el korábban a kanadai Canada Gairdner Díjat, átvette a thaiföldi Mahidol Herceg Díjat és a vietnámi VinFuture Grand Prize kitüntetést.
|
Dr. Katalin Karikó |
MI VAN A GYORS ORVOSI ELŐRELÉPÉS MÖGÖTT?
Nem jött könnyen, a kitüntetett „zseniális és kitartó tudósok fáradságos és néha alulértékelt erőfeszítéseinek az eredménye” az mRNS-alapú oltóanyag – kezdődik annak bemutatása a Tang Prize honlapján, hogy kulcsfontosságú megközelítéseikkel és felfedezéseikkel a 2022-es díjazottak miként járultak hozzá az mRNS-alapú Covid-19 vakcina sikeres kifejlesztéséhez.
|
Dr. Drew Weissman |
Az innovatív biogyógyszerészeti és orvosbiológiai kutatásokat elismerő kitüntetés indoklását részletes tudománynépszerűsítő cikkben és a díjazottak életrajzát szemezgetve, továbbá rövid videót nézve és dióhéjban, rajzos magyarázat formájában is megismerheti a Tang Prize honlapjára látogató.
A gyógyszer hatóanyagainak és az élő szervezetnek a kölcsönhatását vizsgáló tudomány a biofarmácia. A biofarmácia kifejezés egy 1961-es közleményben szerepelt először. E tudományág története szerint „még soha nem érezte ilyen mélyen a közvélemény a rendkívüli alapkutatások gyors klinikai átültetésének hatását.” Így indokolták a Tang Prize döntnökei, hogy miért a Szegedi Tudományegyetemről indult biokémikust, az mRNS molekulával közel negyven éven át foglalkozó Dr. Karikó Katalint; valamint a Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett orvost, az oltóanyagokra fókuszáló Dr. Drew Weissmant, illetve a lipid nanorészecskék úttörő fejlesztőjét, Dr. Pieter Cullist, a kanadai British Columbia Egyetem fizikus és biokémikus professzorát jutalmazták 2022-ben.
|
Dr. Pieter Cullis |
A három kutató jelentős mértékben hozzájárult, hogy az RNS-nek az emberi szervezetbe juttatásához szükséges két fő nehézség megoldódjon. Az egyik probléma az volt, hogy az RNS veleszületett immunválaszt vált ki. A másik problémát az okozta, hogy a hírvivő RNS könnyen lebomlik, ezért nehéz eljuttatni a célsejtekbe. Az új platform, a nukleozid-modifikált mRNS-alapú oltóanyag, képes kijátszani az immunrendszert, ezáltal megakadályozza azt a súlyos gyulladást, amely akkor jelentkezik, amikor az in vitro átírt mRNS-t az immunsejtek felismerik. Ezek az mRNS-molekulák lipid nanorészecskékbe csomagolva hatékonyan eljuttathatók a sejtekbe.
„Ez a technika nemcsak a vakcinológiát forradalmasította, hanem az RNS-alapú terápiák új korszakát nyitotta meg. Az új mRNS-technikák a sejteket gyárakká változtatják, ahol antigénként vagy terápiás molekulaként szolgáló fehérjéket lehet előállítani” – magyarázta a kutatók eredményének a jelentőségét a Tang Prize Alapítvány honlapcikke .
A technológia előnye az is, hogy lehetővé vált a vakcinák tömeges előállítása, viszonylag alacsony költséggel. Ráadásul ezek az eljárások számos betegség – például vakcinaként vírusok ellen vagy allergiás problémák – kezelésére alkalmasak.
42 MILLIÓ FORINT AZ ALMA MATERNEK
A 2022-es Tang-díjas Dr. Karikó Katalin életrajzának első mondatában az szerepel, hogy „Magyarországon tanult”. Egyetemi végzettségét és PhD-oklevelét a Szegedi Tudományegyetemen szerezte. A Tang-díj Alapítvány honlapján kiemelik: Dr. Karikó „szisztematikus szigorral számos, az RNS-nek a vakcinológiában és a terápiában való felhasználásával kapcsolatos problémát oldott meg”. Eddigi elismerései közül 65 díj és kitüntető cím, tagság név szerint is szerepel „szakmai tapasztalatai” között.
A tajvani vállalkozó, Dr. Samuel Yin által létrehozott Tang-díj Alapítvány kétévente kiosztott kitüntetés-csomagja világszerte kiemelt figyelmet kap. Ennek az is oka, hogy korábbi Tang-díjasként nyert Nobel-díjat James P. Allison és Tasuko Honjo, majd Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna.
A 2012-ben alapított Tang Prize kategóriái: Fenntartható fejlődés, Biofarmácia tudomány, Sinológia, Jogállamiság. Rangos tagokból áll a négy független bizottság, amely olyan személyeket választ ki Tang-díjasnak, akik jelentős mértékben és az emberiség javára befolyásolták a világ fejlődését.
Minden kategóriában 1,7 millió amerikai dollárnak (több mint 647 millió forintnak) megfelelő összegű pénzdíjat osztanak ki. Ebből 0,35 millió dollár (több mint 133 millió forint) kutatási ösztöndíj. Ennek a reá jutó részét, körülbelül 110.000 dollárt (mintegy 42 millió forintot) Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen kezdődött kutatásaira költi. Legújabb kitüntetésével is alma materét támogatja az SZTE kutatóprofesszora.
A Tang Prize hivatalos bejelentése itt megtekinthető.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: CNA; Forrás, fotó: Tang-díj Alapítvány
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.