Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Széchenyi 2020 program keretében megjelent „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” című pályázati felhívás keretében elnyert, 608,13 millió forint vissza nem térítendő, Európai Uniós forrásból finanszírozott pályázat célja, hogy meghatározzuk a fajok közötti szinaptikus-, sejt- és sejthálózati szintű analógiákat és eltéréseket, különös tekintettel az agykéregben előforduló gátló idegsejtekre.
Az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértését és potenciális terápiáját csak korlátozottan alapozhatjuk más fajokon végzett vizsgálatokra, amit az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is alátámaszt. A közelmúltban világszerte elindult, a 60-as évek űrversenyével összevethető volumenű agykutatással kapcsolatos keretprogramokhoz kapcsolódó projektünk jórészt olyan példa nélkül álló módszereken alapul, amelyek emberi agykérgi mintákon módszertani és elméleti szempontból egyedi lehetőséget nyújt a human agykéreg pre-, intraoperatív vizsgálataira, majd az in situ funkcionálisan jellemzett szöveteken végzett posztoperatív in vitro funkcionális és molekuláris jellemzésre. A projekt az indulás óta eltelt időben valóra váltotta terveinket világszínvonalú műszerparkunk tovább fejlesztésében a tervezett beruházások megvalósulásával. Terveinket meghaladó minőségben sikerült saját fejlesztésű műszereink prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes körülmények között emberi mintákon is tesztelni. Új tudományos eredményeink több, emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejt típust tártak fel, amelyek közül egyet, a csipkebogyó sejteket részletesen is jellemeztük. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést kombináló módszert, illetve automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettünk, amely alkalmas számos sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére emberi mintákon is. Egy agykérgi gátló idegsejt típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosítottunk. Kutatási eredményeink a tudományterület legmagasabb színvonalú lapjaiban jelentek meg és világszerte széleskörű médiavisszhangot váltottak ki.
Projektazonosító: GINOP-2.3.2-15-2016-00018
A projektről bővebb információt a https://u-szeged.hu/pmi/fejlesztesiprojektek/ginop-2-3-2-15-2016-170718/ginop-2-3-2-15-2016 oldalon olvashatnak.
