Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után, Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani annak a projektnek az eredményeként, amelyet Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének munkatársa vezet.
Valóban az Árpád-házi királyaink nyugszanak a székesfehérvári osszáriumban? Ez az egyik fő kérdése annak a projektnek, amely Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével zajlik a Szegedi Tudományegyetemen. A válasz egyértelműen: „Igen.”
 |
| Képgaléria a csontok vizsgálatáról |
A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. Ezt a 400 csontmaradványt a mai napon visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba – tudtuk meg Dr. Neparáczki Endrétől. A kutatás vezetője elmondta: az osszáriumban több, mint 900 ember csontmaradványa található összekeveredve. A Szegedi Tudományegyetemen vizsgált 400 emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy – ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve – több magyar uralkodót is azonosítani tudjanak.
A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, amelynek következtében bizonyítást nyert, hogy a székesfehérvári sírhelyet a IX. századtól a XVI. századik használták temetkezésre.
A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, valamint Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget sikerült azonosítaniuk.
Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával a kutatók, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is beazonosíthassák. Árpád-házi Mária nápolyi királyné koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatóak lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou királyaink maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.
A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy – az összegyűlt információk feldolgozása alapján – jobban megismerjük királyainkat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, hamarosan egy szoftver segítségével, VR szemüvegen keresztül nézhetünk majd szembe több Árpád-házi uralkodóval.
Fotó és szöveg: Bobkó Anna
A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak archeogenetikai vizsgálatairól korábban írtuk:
Mátyás király azonosításán dolgoznak – Interjú Dr. Neparáczki Endrével
https://u-szeged.hu/sztehirek/2021-marcius/matyas-kiraly
Mátyás király azonosításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói
https://u-szeged.hu/sztehirek/sajtoarchivum-2021-210301/matyas-kiraly?objectParentFolderId=1416
