Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Rengeteg olyan hatás ér bennünket életünk során, ami a mentális egészségünket negatívan befolyásolja. Számos ilyen tényezőt említhetnénk a hétköznapokból, de vannak olyan globális hatások is, amelyek közvetett módon, nagyobb távlatokban befolyásolják a mentális egészségünket. Ezek a fenyegető globális veszélyek napjainkban magukba foglalják a különböző gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségeket, a közegészségügyi veszélyhelyzeteket, vagy például a humanitárius vészhelyzeteket, sőt, még a klímaválság is ide tartozik. Mint Dr. Máté Zsuzsanna, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZAOK) Népegészségtani Intézetének egyetemi adjunktusa a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA SZAB székházban tartott előadásán elmondta, globális problémaként tekinthetünk a klímaválság mentális egészségünkre gyakorolt hatására.
Először is meg kell említeni a közvetlen hatásokat: amikor valaki átél egy ilyen eseményt, például egy áradást vagy egy hőhullámot. A következő szint a fokozatosan kialakuló hatásokat jelenti, melyek idővel válnak egyre nagyobb problémává, illetve napjainkban egyre inkább szembesülünk a hatásaival. Ilyen például a növekvő tengerszint, vagy a hőmérséklet és egyéb hatások. Illetve vannak az úgynevezett indirekt hatások, melyek a mentális egészségünkre hosszú távon gyakorolnak hatást. Ilyenkor felvetődik az emberben a kérdés, hogyan tudunk ezekkel szembenézni?
Dr. Máté Zsuzsanna a mentális egészséghatások kapcsán két fontos területet mutatott be, melyek napjainkban igen fajsúlyos problémaként vannak jelen, s mindkét terület az éghajlatváltozást érinti. Az egyik ilyen a hőség. Sok olyan tanulmány született már, amelyekben adatokkal alátámasztva egyértelműen kimutatható, hogy bizonyos halálesetek, illetve megbetegedések száma hogyan emelkedett meg a hőhullámok kapcsán. „A mentális betegségeknél, demenciánál kimutatták, hogy a kórházi kezelések, illetve a halálozások száma növekedett ezen betegeknél.” Ezenkívül nem elhanyagolható tényező a mentális betegek gyógyszerelése sem, hiszen ezeknek az orvosságoknak is van egy hőszabályozással összefüggő hatása, és emiatt a betegek a hőre másképp reagálhatnak.
Dr. Máté Zsuzsanna előadása Klímaszorongás és más mentális hatások címmel
Kimutatták, hogy az éghajlatváltozás különböző módokon stresszt is okozhat. Megfigyelték például, hogy a hőstressz hatására megnövekszik az alkoholfogyasztás, mert az emberek egy része így tud megküzdeni a problémával. „De sajnos azt is megfigyelték, hogy az erőszakos cselekmények és az öngyilkosságok előfordulása is növekszik a hőség hatására a mentális betegségekkel összefüggésben” – közölte Dr. Máté Zsuzsanna.
„Megvizsgálták, hogy a hőmérséklet emelkedésével hogyan növekszik a morbiditás és a mortalitás. Azt látták, hogy minden 1 Celsius-fokos emelkedéssel mérhető növekedés tapasztalható a mentális egészséggel kapcsolatos morbiditásban. Például hangulatzavarok, szervi mentális zavarok, vagy éppen a skizofrénia, valamint a halálozások tekintetében is növekvő értékeket tapasztaltak” – magyarázta. Hozzátette, nem mindenhol egyformán jelennek meg ezek a hatások: vannak olyan területek, illetve olyan sérülékeny csoportok, ahol hangsúlyosabbak. Például a trópusi, szubtrópusi éghajlati övezetekben élő népesség esetében, és a 65 évnél idősebbek körében sokkal nagyobb a kockázat.
Mindig, amikor egy területet mélyebben vizsgálunk, akkor kiderül, hogy a probléma már régóta fennállt, csak még nem vizsgálták abból a bizonyos aspektusból. A történelmet áttekintve az adatok alapján láthatjuk, hogy mekkora összefüggés fedezhető fel a mentális betegek halálozásának növekedése és a hőség között:
Olyan tanulmány is készült, amelyben azt vizsgálták, hogy a különböző betegségcsoportokban milyen mértékben nőhet a halálozási kockázat a hőség kapcsán. „Összehasonlították a kardiovaszkuláris, a légzőrendszeri betegségeket, valamint a mentális betegségeket. Meglepő módon az eredmény azt mutatta, hogy a mentális betegségek esetében kapták a legnagyobb esélyhányadost, több mint háromszoros volt a kockázata az elhalálozásnak, magasabb, mint a szív és érrendszeri, illetve légzőrendszeri betegségek esetében.
Dr. Máté Zsuzsanna a hőség mellett egy másik nagy területet is bemutatott, mégpedig a természeti katasztrófák hatását. Itt fontos kiemelni, nem csupán a mentális betegségben szenvedőkre vonatkoznak ezek a hatások, kiválthatja őket az is, amikor valaki átél egy katasztrófahelyzetet, általánosan ki fog alakulni egy negatív reakció. Így az ilyen negatív tapasztalatokat intenzíven, fokozottan átélt személyeknél nagyobb eséllyel alakul ki poszttraumás stressz vagy szorongás. „A felnőttek 54 százalékánál, míg a gyermekek 45 százalékánál alakul ki depresszió egy katasztrófa, például árvíz, cunami vagy földrengés után. Az amerikaiak pedig 70 százalékban éreznek aggodalmat a globális felmelegedés miatt” – idézte a tudós az American Public Health Association tanulmányát.
A SZAB székház a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából számos előadással várja az érdeklődőket.
A klímaváltozás miatti aggodalmaknak van már tudományos megnevezése is: ökoszorongásnak, vagy klímaszorongásnak nevezi a szakirodalom. „Tulajdonképpen ez egy olyan helyzet, amikor a környezeti állapot romlásával kapcsolatos félelmeink olyan kétségbeesést váltanak ki az emberből, amivel úgy érzi, nem tud megküzdeni” – magyarázta Dr. Máté Zsuzsanna. Számos érzés állhat e mögött:
A kutatások szerint, mint részletezte a szakember, ezek a félelmek leginkább a fiatalok, a gyermeket vállalni készülő nők, a várandós kismamák körében a legerősebbek. „Több olyan kutatás létezik már, mely azt méri fel, hány fiatal nő fejében fordul meg, hogy nem is fog vállalni gyermeket, mert a jövőre tekintettel nem akarja ezzel tovább fokozni a problémát, illetve nem akarja a saját gyermekét ennek kitenni” – magyarázta el Dr. Máté Zsuzsanna. Hozzátette, akik ilyen negatívan élik meg a problémát, ott nem csupán a mentális egészségükben jelentkeznek gondok, hanem fizikai tünetekben is megmutatkozhatnak, mint például a pánikrohamok, vagy a fokozott stressz miatti panaszok, de akár teljes apátiába is átfordulhatnak.
A klímaváltozással kapcsolatban nem csupán negatív, hanem pozitív érzelmekről is beszélhetünk. „Van, aki azt mondja, örüljünk neki, hogy nem esik a hó, nem kell havat lapátolni, vagy nincs olyan hideg” – fogalmazott. Más szempontból a pozitivitás nagy előnye, hogy motiválja az embert, hogy valami jót tegyen a környezetéért, s valahogy segítsen a kialakult helyzeten, illetve reményt ad, hiszen még mindig bízunk abban, hogy elérhetjük a várva várt változást. Dr. Máté Zsuzsanna néhány tippet is adott, hogyan küzdhető le a klímaszorongás. Tanácsai szerint:
A környezeti pusztulás kapcsán reménykedhetünk abban, hogy a természet képes megújulni, mi pedig tanulunk a tévedéseinkből, eltérünk a korábbi irányvonalaktól, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megóvjuk mindazt, ami fontos számunkra: Földünket, benne minden életet, nem csupán magunk miatt, hanem a jövő generációi számára is.
Szöveg és fotó: Fülöp Tímea
