Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.
- Hogyan határozná meg a kutatásuk fő célját?
- A székesfehérvári Középkori Romkertben több, mint 900 ember csontmaradványa található, amelyek összekeveredve nyugszanak. Fő célunk, hogy az ott tárolt mintákból meghatározzuk a Hunyadiakra jellemző DNS profilt, és több uralkodót is azonosítani tudjunk. Ebben a csontkamrában őrzik a koronázási bazilika területén feltárt maradványokat. A Nagyboldogasszony-bazilikát maga Szent István alapította, és ő maga is oda temetkezett. Továbbá itt koronázták meg a magyar uralkodókat -néhány kivételtől eltekintve- egészen addig, amíg a törökök el nem foglalták. Tehát szakrális és jelentős központja volt a középkori Magyarországnak, és azóta is talán az egyik legfontosabb történelmi helyszínünk.
- Mi volt a kiindulópont, ami miatt neki kezdtek egy ilyen nemzetközi szinten is jelentős projektnek?
- Sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. A török időkben földúlták a sírokat, viszont a csontmaradványokkal kevésbé zargathatták, inkább az ékszerek elrablásával foglalkoztak. Így a csontok nagy része ott maradt, az idők során elfelejtődtek. Később azonban különböző ásatások indultak meg: 1848-ban az Érdy János vezette ásatáson feltárták az első, és egyetlen azonosított Árpád-házi uralkodót, III. Bélát és feleségét, Antiókhiai Annát. A kutatónak azért sikerülhetett, mert egy szerencsés véletlen folytán, azok a sírok háborítatlanul maradtak. Ezen maradványokat kezdte el vizsgálni az Országos Onkológiai Intézet vezetője, Prof. Dr. Kásler Miklós, melyeket ma is a budavári Mátyás Templomban őriznek. Ennek azért van óriási jelentősége, mert csupán ez az egy biztos pontunk van. Mivel sikerült kinyernünk a DNS-t, ennek segítségével a többi Árpád-házi uralkodó is azonosíthatóvá vált az osszáriumban összekeveredett csontok közül.
 |
| Mintavétel az Osszáriumban |
- Hogyan kivitelezhető Hunyadi Mátyás azonosítása?
- Az Árpád házi DNS-sel nem tudtuk volna azonosítani, ezért keresnünk kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik, akikről bizonyosan tudtuk, hogy Lepoglavában, - mai Horvátország területén - a Pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. Őket a 19. században Török Aurél vizsgálta. Megkértük a horvát felet: mi is vizsgálhassuk meg ezeket a maradványokat. Sikerült elmennünk és csontport vennünk, amit ide hoztunk a szegedi laborba, hogy a DNS kivonást megkezdjük.
 |
| DNS kivonás a steril laborban |
- Hogyan kapcsolódott a Szegedi Tudományegyetem a kutatásba?
- A Szegedi Tudományegyetemen végeztem, archeogenetikával kezdtem foglalkozni. A doktorim elvégzése után megkerestek a Magyarságkutató Intézetből, azzal a kérdéssel, hogy szeretném-e folytatni a kutatásaimat, és hogy mire lenne szükségem hozzá? Azt válaszoltam: számomra az lenne a legcélravezetőbb, ha a Szegedi Tudományegyetem és az MKI között létrejöhetne egy együttműködés, és a laborfejlesztést ide hozhatnám Szegedre. 2016 tájékán ugyanis egy nagy technológiai fejlődés történt, amikor is az SZTE-n vezették be először itthon az NGS technológiát az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyerünk ki adatokat a csontokból. Az SZTE-n belül működő, kihelyezett kutatócsoport vagyunk, itt végezzük el a DNS vizsgálatokat. Az MKI fiatal kutatóként először számomra adott lehetőséget, én pedig tovább adtam a csoport többi tagjának. Azt szeretném, ha az SZTE-s PhD-sok nálunk dolgozhatnának. Úgy gondolom, ez egy gyümölcsöző együttműködés lehet.
- Az egyének azonosítása mellett milyen más célokat tűztek ki?
