„Hát kezdjük most már azt az éneket, / Mely annyi éve ott lapul a szájon! / Zendüljön búvó, tépett táj felett, / És most már harsány indulóvá váljon...” 1956. október 16., a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ születésnapjára született Farkas László verse, amelynek indító sorai is elhangzottak azon a rendezvény-sorozaton, amellyel a Szegedi Tudományegyetem tisztelgett a 65. évfordulón. Az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál „Vers délben” programja kínált arra alkalmat, hogy a 65 évvel ezelőtti szegedi egyetemista szemüvegén keresztül lássuk a hősies költeményre ihlető kort, amikor „… Az ember beleunt / Immár az aljas gyáva hallgatásba…”
65 éves portrék
„1956-ról beszélni kell! Továbbra is!” – jelentette ki Dr. Kiss Tamás, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége egyik alapító „ötletgazdája” azon a konferencián, amely a 65 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc tudományos kutatási eredményeit és oktatásban elfoglalt helyét villantotta föl.
Az egykori szegedi joghallgató, az SZTE 1956-os Emlékbizottság elnöke szerint „a pesti srácok” hőstetteit sokan ismerik, de kevesen tudják, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc szikráját a MEFESZ megalapítása és 12-16 pontba foglalt követelés-rendszere jelenti. A szegedi joghallgatók és medikusok, bölcsészek és tanárképzősök, a MEFESZ követei vitték hírét a hazai felsőoktatási intézményekbe az új és párttól független ifjúsági szervezetnek és programjának. Az innovatív ötlet és tett következményeinek a feltárása, 1956 kutatása máig feladatot ad a történészeknek.
Kecskés Zsuzsanna és Kováts József, két egykori szegedi egyetemista életútjának 1956 előtti, alatti és utáni párhuzamait és különbözőségeit mutatta meg Dr. habil Jancsák Csaba tanszékvezető (SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék) előadása.
Mindkét ’56-os hős olyan értelmiségi családból indult, ahol az édesapa fontos pozíciót töltött be a II. világháború előtti időszakban. „X-es” származásuk ellenére azért juthattak el a diplomáig, mert egyetemi tanulmányaikat 1947 előtt kezdték el. „Életútjukat az otthonról hozott értékek, a mások iránti felelősségérzet vezérelte. Ugyanakkor mindketten összetűzésbe kerültek a hatalommal 1956 előtt is. A forradalom és szabadságharc leverését követően börtönbe kerültek” – sorolta az előadó.
Kecskés Zsuzsanna 1962 áprilisában szabadult, és soha nem térhetett vissza a katedrára. Az ő emlékét is őrzi az eredendően édesapjáról elnevezett szegedi városrész, Kecskés-telep. Kováts Józsefet 1958. október 6-án kivégezték. Mellszobra az SZTE épületeitől ölelt Rerrich Béla téren található, emléktáblája egykori alma matere, a piarista gimnáziumból lett SZTE Bolyai épület főbejárata mellett hirdeti áldozatvállalását.
Ugyancsak 1956-os portrét rajzolt Dr. habil. Miklós Péter (Kodolányi János Egyetem), aki Putnoki Tivadar, az egykori bölcsész életútját vázolta a szegedi egyetemtől a zöld határig.
Az újszentiváni szerb fiatal is részt vett a MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén, az elnökségi asztal közelében állt, szegedi kortársaival együtt követelte – többek között – a szovjet csapatok kivonását. 1957 májusában a családjával együtt Jugoszláviába menekült, az egyetemi tanulmányait nem fejezhette be.
Újszentiván büszke 1956-os hősére: a község honlapjáról elérhető Miklós Péter: „Részt vettem a szabadságharc megmozdulásaiban” – Putnoki Tivadar (1929-1998) című tanulmánykötet.
Megtorlás és politika
A Belvedere Meridionale Alapítvány az SZTE, az SZTE 1956-os Emlékbizottsága, valamint az SZTE ÁJTK HÖK együttműködésével létrejött szimpóziumon 8 előadás hangzott el. Ezek közül egy, Haág Zalán István abszolvált doktorandusz (PTE) foglalkozott a megtorlással.
A szegedi felsőoktatás és az egyetemi polgárok 1956 utáni helyzetét vázolva beszélt arról, hogy 1957. január 28-án indult meg az oktatás. Az 1956-os forradalom követeléseinek hatására például a marxizmus-leninizmus tárgyból már nem kellett államvizsgázniuk a végzősöknek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1957. március 21-i megalakítása hatására a MEFESZ „elolvadt”.
A „márciusban újrakezdjük”, azaz a MUK légkörében a bírósági tárgyalótermekben sorra hozták a szigorúbbnál szigorúbb ítéleteket. Haág Zalán István szerint a 3 karú Szegedi Tudományegyetem polgárai közül 132 személyt vettek őrizetbe, végül 13 „’56-ost” ítéltek börtönbüntetésre. Az egyetemi közhangulatot „még mindig bomlasztják” egyes elemek – állította az egyik 1958 tavaszi „hangulatjelentés”, miközben 260 személyt sújtotak kizárssal és más szanklciókkal. Az összefoglaló mű – Haág Zalán István: Ifjúsági mozgalmak a szegedi felsőoktatásban 1956 előtt, alatt, után címmel jelent meg az Emlékpont könyvek sorozatban.
„Az 1956-os forradalom és szabadságharc tudományos kutatása, valamint helye az oktatásban” címmel az SZTE központi épületében tartott konferencia második részének alaphangját Dr. Kiss Mária Rita főiskolai docens (SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék): „Kereszténydemokrata politikai és politikai gondolkodás 1956-ban” című előadása adta meg.
„1956 a történelemórán – Történelemoktatás és állampolgári nevelés életútinterjúk felhasználásával” címmel Jancsákné Majzik Andrea szakvezető tanár (SZTE JGYGYI) filmrészletekkel és „példatárral” gazdagon illusztrált bemutatót tartott.
Az SZTE Regionális Történeti és Honismereti Szakcsoport munkáját is jellemezte, ahogy Dr. Kiss Gábor Ferenc szakcsoportvezető beszélt a hon- és népismeret oktatásának a szerepéről, lehetőségeiről és felelősségéről az 1956-os forradalom és szabadságharc témakörének iskolai feldolgozásában.
A hallgatói mozgalom napja
„Mintakövetőkből mintaadókká váltak a szegedi egyetemisták” – jelentette ki Dr. Márki Dávid doktorandusz (SZTE ÁJTK). Az egyetemisták független érdekvédelmi szervezete, a MEFESZ 1956. október 16-i szegedi megalapításától kezdve a 12-16 pontos követelmény-rendszer elfogadásán át országos szervezetté válásáig tartó út állomásait vázolta.
„Ahol a forradalom lángja föllobbant” – A hallgatói mozgalom múltja, jelene és jövője című előadásnak részeként ismertette a KISZ megalakulásának körülményeit, majd az 1988-as hallgatói mozgalom hozta változásokat is.
Az SZTE hallgatói önkormányzat munkájába bekapcsolódva, személyes találkozások, az egykori szegedi joghallgató dr. Kiss Tamás példája indította el 1956 és a felsőoktatás intézmény múltjának a kutatása útján a fiatalt. Tapasztalatai alapján is igazolva látja, hogy évről évre emlékezni kell 1956-ra, miközben a mai egyetemi autonómia és a hallgatói önkormányzatiság napjaként ünnepelhető október 16.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját követő ünnepségen Vasas Júlia, az SZTE BTK Hallgatói Részönkormányzat elnöke beszélt érzéseiről, miközben fölidézte a MEFESZ létrejöttének és hatásának történelmi jelentőségét.
Koszorúzással tisztelegtek az egykori és a mai hallgatók, a Szegedi Tudományegyetem vezetői és civil szervezetei a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulása 65. évfordulóján.
A kivételes történelmi emlékhely az SZTE Auditórium Maximum ablakai alatt, az SZTE BTK épülete és a TIK közötti parkban „nyíló virág”, a MEFESZ-emlékmű. Itt helyezte el a tisztelet koszorúit – többek között – a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Prof. Dr. Szabó Gábor és az SZTE oktatási rektorhelyettese, Prof. Dr. Gellén Klára; továbbá az SZTE 1956-os Emlékbizottsága, az SZTE különböző hallgatói önkormányzatainak és Szeged városának képviselője, illetve az 1956-os egyetemisták képviseletében Dr. Kiss Tamás, a MEFESZ alapítója.
Az SZTE Auditórium Maximumot 2021. október 16-án a mai hallgatók vezetői foglalták el: az ünnepi választmányi ülésen átadták a Hallgatói Mozgalomért Emlékérmet.
A szegedi egyetemi ’56-ra, a forradalom itt kipattanó szikrájára emlékeztető 2021. október 15-16. közötti rendezvény-sorozat arra ösztönözheti az SZTE mai polgárait – Farkas László: Nagy út előtt című verse záró soraival –, hogy „… haladj az úton , melyen indultunk, / Bátor lélekkel és éber értelemmel!”
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István, Ú. I.
További információ:
„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” – Miért népszerű a „Bevezetés a Szegedi Tudományegyetembe” kurzus?
1956. október 16. „A szegedi MEFESZ igaz története”
Korábban írtuk:
1956: a forradalom tíz napja Szegeden paradicsomi állapot volt – emlékszik Vető Miklós
„Történelmi emlékhely” – 1956. október 16. emléktáblája az SZTE Auditórium Maximumánál
A forradalom és az 1956 utáni megtorlás a MEFESZ-alapító egykori szegedi egyetemista emlékeiben
A szegedi egyetemen lobban fel az 1956-os forradalom lángja
Az egyetemisták, a MEFESZ követeléseivel Szegedről indult az 1956-os forradalom
Mai joghallgatók tisztelegtek a MEFESZ szegedi alapítóinak emléke előtt
1956. október 20.: „Vihar van Szegeden, tisztító vihar…”
60. évforduló: 1956-os hallgatókkal ünnepelt a köztársasági elnök a szegedi egyetemen
*
A szegedi láng – A szegedi egyetemisták és főiskolások szerepe az 1956-os forradalomban