Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hősöknek nevezte az 1956-os szegedi egyetemistákat Áder János köztársasági elnök a MEFESZ megalakulásának jubileuma alkalmából a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. A történelmi helyszínen, az SZTE BTK Auditórium Maximumában tartott megemlékezés, a MEFESZ-emlékmű koszorúzása és az SZTE Szenátus ünnepi ülése lett az 1956-os forradalmat idéző országos őszi rendezvény-sorozat nyitánya.
Történelmi helyszínen, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége 1956. október 16-i megalakulásának helyet adó Auditórium Maximumban, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar legnagyobb előadótermében kezdődött a 60. évfordulón a szegedi universitas jubileumi ünnepség-sorozata.
… ahol a forradalom szikrája kipattant
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke 1956-os hallgatókkal, a MEFESZ alapítóival és egykori tagjaival is találkozott a Szegedi Tudományegyetem 2016. október 16-án 11 órakor kezdődő megemlékezésén.
A díszvendég és az SZTE vezetői – többek között Szabó Gábor rektor, Fendler Judit kancellár, a rektorhelyettesek és a dékánok –, valamint a megjelent egyetemi polgárok előtt Kiss Tamás, az egykori szegedi joghallgató, a MEFESZ alapító-elnöke idézte föl a 60 évvel ezelőtti októberi eseményeket.
„Mi, szegediek, megtettük az első lépést. Felhívunk benneteket, csatlakozzatok! …” Így szóltak hallgatótársaikhoz azok a szegedi egyetemisták, akik 1956. október 16-án megalapították a MEFESZ-t, az első forradalmi szervezetet. A Diáktestvéreink! címmel írt és sokszorosított felhívásukat az ország összes felsőoktatási intézményébe elküldték. A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ születésekor kimondott, majd az 1956. október 20-i programalkotó MEFESZ-gyűlésen megerősített követeléseket a szegedi hallgatók küldöttei személyesen ismertették Magyarország egyetemein. Így szélesedett 1956. október 22-re országossá a diáklázadás.
A szegedi MEFESZ tanulmányi követelésként zászlajára tűzte például az orosz nyelv fakultatívvá tételét, de azt is kimondta, hogy az orosz csapatok távozzanak hazánkból. A MEFESZ követeléseiből az 1956. október 23-i budapesti utcai tüntetés forradalmasító jelszó-sorozata lett.
Az 1956-os diákvezér, Kiss Tamás elmondta: az 1956-os forradalom leverését követő megtorlás idején, az úgynevezett MEFESZ-perben, amelynek I. rendű vádlottja volt, azt rótták föl fő bűnükül, hogy a szegedi egyetemisták programja és célkitűzései az akkori állam alapintézményit is támadták, követeléseik pedig a proletárdiktatúra megdöntését célozták. „Ezt ma már örömmel olvasom” – fogalmazott.
A MEFESZ 1956. október 16-i megalapításának, az akkor megfogalmazott és az 1956. október 20-i nagygyűlésen megerősített követelések születésének körülményeit elképzelni segített a korabeli fotókból és a Magyar Rádió archív hangfelvételéből összeállított korfestő diaporáma.
… akik megtették az első lépést
Az első forradalmi szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége emlékműve előtt a tisztelet koszorúját elsőként helyezte el Áder János. A köztársasági elnök mellett az SZTE vezetői, a MEFESZ-tagok, az EHÖK és az 1956-os műegyetemisták is letették az emlékezés virágait. Fejet hajtottak az 1956-os egyetemisták és oktatók hősiessége előtt.
A koszorúzási ünnepségen megjelentek tisztelegtek az előtt a több mint 110 szegedi egyetemi polgár előtt, akit a forradalom leverését követően hátrány ért, közülük emlékeztek azokra az elítéltekre is, akikre összesen 47 év 7 hónapnyi börtönbüntetést mért a hatalom azért, mert 1956 őszén részt vettek a MEFESZ megalapításában, majd a szegedi és az országos forradalmi eseményekben.
Diáklázadásból forradalom
A Szegedi Tudományegyetem Szenátusának ünnepi ülésén tartott beszédében a köztársasági elnök – az MTI összegzése szerint – úgy fogalmazott, hogy 1956 októberében a szegedi hallgatók eleinte csak az oktatás problémáiról akartak szólni, jobb, színvonalasabb képzést, szabad nyelvválasztást követeltek, az ideológiai oktatás visszaszorítását szerették volna elérni. De amikor végre ki merték mondani, hogy mi a baj az egyetemeken, már nem volt megállás, világossá vált, hogy az egész rendszer megváltoztatására van szükség.
„A szegedi fiatalok először még csak azt mondták ki, hogy a kötelező orosz helyett más nyelvet tanulnának. Aztán a kötelező nyelvvel együtt szívesen kitessékelték volna az ideiglenesen itt állomásozó szovjet katonákat is. Szabad és demokratikus választást akartak. A függetlenséget hiányolták, mert látták, mit tesz egy néppel a csatlós élet” – mondta az államfő.
Az 1956-ban megalakult MEFESZ nyolc év után az első olyan szervezet volt, amelyet nem a központi hatalom hozott létre. A szegedi egyetemisták maguk keltek útra, és vitték a szervezet hírét. Veszprém, Miskolc, Gödöllő, Székesfehérvár, Sopron, Debrecen, Pécs, Budapest egyetemein, ahol szót kaptak a MEFESZ szegedi küldöttei, elemi erővel tört fel a hallgatóságból az érzés: elég volt – hangsúlyozta Áder János.
A szegedi MEFESZ 1956 októberében kinyilvánította, hogy a gondolat, a vélemény és a döntés szabad. Azokban a napokban, szerte a hazában diákszövetségek, forradalmi bizottságok és munkástanácsok születtek – emlékeztetett a köztársasági elnök.
Ahogy a szegedi diákok, úgy hősökké váltak az őket támogató oktatók is, akik egy élet munkáját, tudós karrierjüket kockára téve segítették a fiatalokat – fogalmazott az államfő.
Áder János kifejtette, tisztelettel kell gondolni rájuk, ahogy azokra is, akik a megtorlás éveiben súlyos börtönévekkel fizettek bátorságukért. Az akkor kimondott igazság egy egész nemzet méltóságát és önbecsülését adta vissza. 1956 forradalmárjai, a magyarság hősei ámulatba ejtették a világot.
A forradalomhoz vezető diáklázadásból, a „szegedi szikrából” futótűz, forradalom lett – jelentette ki Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956. Alapítvány elnöke, mikor köszöntőjében mérlegelte a 60 évvel ezelőtti ősz szegedi egyetemi eseményeinek következményeit.
A szegedi láng
Az ünnepségen bemutatták az 1956-os szegedi egyetemi eseményekről szóló, a hatvanadik jubileum előtt tisztelgő A szegedi láng című filmet. A Szegedi Tudományegyetem megbízásából készült alkotás érzékelteti a diáklázadás előzményeit, fölsorolja résztvevőit. Az eredeti dokumentumokat fölvonultató, szemtanúkat és szakértőt megszólaltató filmből kiderül: a szegedi szikrából miként támadt láng, amely az országon tisztító tűzviharként söpört végig.
A szegedi láng című film megtekinthető itt:
Farkas László: Nagy út előtt című költeménye 1956. október 20-án Szegeden, az Auditórium Maximumban rendezett MEFESZ-nagygyűlésen hangzott el először. A verset az SZTE jubileumi ünnepélyén Németh György Attila, a Szegedi Tudományegyetem végzős joghallgatója szavalta el.
Az 1956-os fiatalok által megfogalmazott gondolatokat idézte föl zárszavában Szabó Gábor. Az SZTE rektora az alkalom kivételessége miatt előre megírta ugyan beszédét, ám ennek felolvasása helyett azt mondta el, hogy olyan fiatalságot kíván a nemzetnek, mint amilyenek az 1956-os szegedi egyetemisták voltak. Szerinte máig aktuális, amit 60 évvel ezelőtt a szegedi joghallgatók a MEFESZ kiindulópontjaként fogalmaztak meg: „A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, amely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös, passzív tömeg, ne gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért és hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja…”
„Ma is sok hazugság vesz körül bennünket, s bár nincsenek töltött fegyverek az utcán – igaz, ebben egyre kevésbé lehetünk bizonyosak –, de problémáink most is vannak” – hangsúlyozta Szabó Gábor. Az SZTE rektora szerint a jelen problémáinak a megoldását az ’56-os forradalom „receptjét” alkalmazva lehetne megoldani. Tehát ma is lelkes, tettre kész, küzdő fiatalok, felelős vezetők és összefogás kell, mert ha ez a három tényező adott, aligha történhet bármi baj.
A Szegedi Tudományegyetem 2016. október 16-i ünnepsége, az SZTE 1956. Emlékbizottság által koordinált program lett a 2016 őszi országos megemlékezés-sorozat nyitánya.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: Bobkó Anna
Korábban írtuk:
1956 egyetemi hősei előtt tisztelgünk: az SZTE-ünnepségen a köztársasági elnök is részt vesz
Szabó Gábor, az SZTE rektora szerint a 60. jubileum alkalmából szervezett egyetemi ünnepségen idézik föl a történelmet; míg a volt szegedi joghallgató, a MEFESZ-alapító Kiss Tamás, az SZTE 1956. Emlékbizottság elnöke úgy véli: az emlékezés mellett még mindig tanítani kell 1956 valódi históriáját. Minderről alább (a Délmagyarország 2016. október 15-én megjelent számának Universitas mellékletében) olvashat:
