1956. október 20.: „Vihar van Szegeden, tisztító vihar…”

A közelmúltnak, így az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseinek az oktatására élményt nyújtó módszereket kínál az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport. A Jancsák Csaba, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar docense által vezetett team kutatási tényeken alapuló módszertannal és tananyagfejlesztéssel kívánja támogatni a magyarországi történelemtanítást, és részben azt is, hogy az 1956-os szegedi egyetemi polgárok szerepe is méltó helyre kerüljön a köztudatban.

„Elégedetlen volt az ifjúság”

– Cserkészet. Hitoktatás. Kereszt az osztálytermek falán. Reggeli imádsággal induló napok… Aztán kékcédulás választások… És minden megváltozott… Kisdobosok, aztán úttörők lettünk. Lenin-Sztálin-Rákosi portré került az osztálytermek falára. Mozgalmi dalokat énekeltünk közösen, míg nem jött a tanár. A tanítási órákat egy háromsoros rigmussal zártuk – sorolta emléktöredékeit, jellemezte a múlt század ötvenes éveinek iskoláját az SZTE nyugalmazott vegyész oktatója, Pusztai Éva azon a könyvbemutatón, amelyen A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (1956) életútinterjúk tükrében című kiadványt ajánlották a mai diákok és egyetemisták figyelmébe. A Jancsák Csaba által szerkesztett kötetben a MEFESZ létrehozásának egykori kezdeményezői, vezetői, tagjai közül tízen – Ambrus János, Aszalós János, Bujdosó Alpár, Csete Iván, Hajtó Ödön, Hámori Károly, Horváth Tamás, Kiss Tamás, Pusztai Éva, Tóth Imre – szólalnak meg.

Az 1936-os születésű Pusztai Éva fontosnak tartotta elmondani a könyvbemutatón is, hogy – kitűnő iskolai eredményei ellenére – viszontagságos módon érettségizhetett, került a szegedi egyetem első évfolyamos vegyészei közé. Így tudta érzékeltetni, hogy miért lett euforikus élménye 1956 októbere. Vegyészhallgatóként részt vett a szegedi egyetem Auditórium Maximumában a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége 1956. október 16-i alakuló ülésén, majd a MEFESZ követeléseit megszavazó 1956. október 20-i, a forradalom tüzét elindító nagygyűlésen.

– Elégedetlen volt az egyetemi ifjúság a menzával. Az orosz nyelv kötelezővé tétele ellen is érveltünk. A katonai fegyelmet követelő kollégiumok hangulatát riasztónak találtuk – villantott fel néhány képet az 1956-beli szegedi egyetemisták mindennapjaiból Pusztai Éva, aki a 61 évvel ezelőtti őszön úgy érezte: végre levegőhöz jutnak.

„Én csak egy voltam abból a sokaságból, akik egyáltalán ott mertek lenni, ott voltak, végig élték, lelkesedtek” – emlékezett az október 20-i nagygyűlésre, amelyen már a szegedi egyetem olyan professzorai is megjelentek, akik támogatták tanítványaik követeléseit.

A szegedi 12 pont

A MEFESZ programját és követeléseit az 1956. október 20-i nagygyűlésén Kiss Tamás joghallgató ismertette. A nyugalmazott jogász, dr. Kiss Tamás is elmondta élményeit Jancsák Csaba: Az 1956-os forradalom indítószikrája a szegedi MEFESZ című könyvének bemutatóján.

„A MEFESZ programjának első részét a szegedi hallgatókat érintő speciális diákszociális és érdek-képviseleti követelések alkották. Azonban (…) a szövetség nem kizárólag hallgatói érdek-képviseleti szervezetként határozta meg magát. (…) Ezen az október 20-i programalkotó nagygyűlésen közéleti és politikai követeléseket is megfogalmaztak” – összegzett a szerző.

Az „elmúlt időszak bűneiért” felelősök bíróság elé állításától kezdve a sajtószabadság helyreállításán és az szovjet csapatok eltávolításán át az 1848-as Kossuth címer visszaállítása követeléséig felsorolt 12 pont az egyetemi ifjúság probléma-felvetése mellett megoldást is javasolt. Ezzel – Jancsák Csaba értékelése szerint – „a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált”. A szegedi MEFESZ követeléseiből lettek az 1956-os forradalom követelései.

Családtörténetek és a kollektív emlékezet

– Amíg lehet, addig a nagy idők részeseit és elszenvedőit szeretnénk megszólaltatni – magyarázta Jancsák Csaba, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére napvilágot látott két könyve bemutatójára miért hívott beszélgetőtársnak szemtanúkat is. – Katalizátorok ezek a kiadványok: bemutatójuk alkalmat ad ahhoz, hogy a történelmi napok átélői és szereplői meséljenek, felidézett élményeikkel segítsenek átélhetővé tenni a mai fiatalok számára is a történelmet, közelmúltunk nagy történéseit.

Húsz éve, akkor pályakezdő történelem szakos tanárként Jancsák Csaba azt tapasztalta, hogy diákjai nemigen hallottak otthon történeteket arról a közelmúltról, amelyet szüleik és nagyszüleik átéltek. Az ezredfordulón, immár szociológus kutatóként az ifjúság és szervezeteink története felé fordult érdeklődése. Amikor egyik adatközlője, Pikó András elmondta az 1988. szeptember 24-i Aud.-Max-beli diákgyűlésről, hogy ott és akkor ők arra is gondoltak: e helyen született meg a MEFESZ, akkor e nyomon tovább haladva készítette el 1998-ban az első interjúját dr. Kiss Tamással, a MEFESZ alapítójával. (Dr. Kiss Tamás a nyilvánosság előtt először a Szegedi Egyetem 1990. február 5-i számában megjelent interjúban beszélt a szegedi MEFESZ igaz történetéről, válaszolt a kérdésre: "Szegeden kezdődött az 1956-os forradalom?") Az utóbbi években dr. Kiss Tamás fontosnak tartja, hogy október 16-án a szegedi egyetemistákkal együtt emlékezzenek az 1956-os MEFESZ alapítására.

Jancsák Csaba és az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport legutóbb 2017. október 10-én, az MTA székházában, a Tantárgy-pedagógiai kutatási program konferenciáján számolt be munkájukról. Fotó: Szigeti Tamás

– Leletmentés és forrásgenerálás a célja az SZTE Oral History Kutatócsoportunknak – jelenti ki Jancsák Csaba. A vezetésével dolgozó csapat hangképes felvételeket is készített az 1956-os szereplőkkel. A Belvedre Meridionale Kiadóval karöltve számos, az 1956-os forradalom és szabadságharc szegedi történéseit feldolgozó mű megjelenését támogatták. A kiadó Szemtanú – Fiatalok, mint a történelem szereplői könyv-sorozatában az elmúlt 20 évben 12 kötetet jelentettek meg.

– A kollektív emlékezetünk a családtörténeteken át hagyományozódik át – véli az oktatáskutatóként publikáló Jancsák Csaba. Példaként említette, hogy 2016-ban az általános és középiskolások körében végzett időmérleg vizsgálat eredményeként kiderült: a családok napi életritmusában fél óra jut a beszélgetésre. – Milyen történetekről beszélgettek családi körben? – kérdeztük 2016 novemberében, vagyis az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Kiderült: a családoknak csak 10 százalékában esett szó valamilyen történelmi eseményekről, minden második esetben jött elő 1956. A baráti körben szokásos beszélgetések zömében, 12 százalékában az amerikai elnökválasztás volt a téma, nem 1956 – közölte a megdöbbentő adatot Jancsák Csaba.

Három, nagyító alá tett témaköre közé 1956-ot is beemelte a Jancsák Csaba által vezetett, 2016-ban megalakult MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport. A team életútinterjúkat készít, illetve azt kutatja, hogy 1956, a II. világháború és a magyarországi holokauszt témakörének tanítása során miként lehet alaklamzni szemtanúkkal készített videointerjú részleteket. A pedagógusoknak olyan videofelvételeket is hozzáférhetővé tesznek a www. eyewitness.hu honlapon, amelyek beépíthetők az iskolai tananyagba. Így a jövendő fiataljai számára is átélhetővé és érthetővé tennék a múlt század fordulatot hozó eseményeit, köztük az 1956-os forradalom és szabadságharc olyan jeles napjait, mint 1956. október 20., amelyet az akkori Szabad Európa Rádió nem véletlenül jellemzett úgy, hogy „Vihar van Szegeden, tisztító vihar…”.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Archív, Ú. I.