Nyito_MEFESZ_egyetemistak

1956. október 16. „A szegedi MEFESZ igaz története”

„1956. október 16-án a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált” – összegezte a MEFESZ megalapításának jelentőségét Jancsák Csaba, az SZTE egyetemi docense. Miként született meg ez az ikonikus szervezet? Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe, ahonnan egy visszaemlékezést, egy naplótöredéket és egy korabeli újságcikket idézve köszöntjük a 64 éve született MEFESZ-t.

„Letartóztatásom után 6 hónapig gyötörtek a rendőrségen, hogy mondjam meg, honnan – melyik klerikális, szélsőjobboldali, fasiszta, horthysta szervezettől – ered az ötlet, kinek a megbízásából hoztuk létre a szegedi MEFESZ-t. A nyomozók és a bíróság végül elhitte azt, amit az utóbbi 30 év hazai történetírása nem vesz tudomásul: mi, egyetemisták találtuk ki a MEFESZ-t” – jelentette ki 1956 első forradalmi szervezetének egyik alapítója, dr. Kiss Tamás, aki a nyilvánosság előtt először a Szegedi Egyetem 1990. február 5-i számában megjelent interjúban igyekezett korrigálni az addig megjelent történeti munkák hiányosságait.


SZE_1990_02_05_sze_1990_005_pdf

 

 

30 évvel ezelőtti vallomás

 

„A történet a következő. Nyári szünet és egy hónapos építőtábor után, 1956. október 5-6. táján jöttem vissza Szegedre, ahol érzékelhető volt az egész országot jellemző hangulat: mindenki beszélgetett, vitázott – elsősorban politikai kérdésekről.


Kiss_Tamas_sze_1990_005_pdf1


Egy szombati napon, október 13-án, Lejtényi András barátommal, aki szintén joghallgató volt, sétáltunk. Mutatott nekem egy – azt hiszem, a budapesti egyetemről származó – röplapot, amelyen az a követelés szerepelt, hogy az orosz nyelv oktatását tegyék fakultatívvá. Erre én azt mondtam, hogy nem csak ez a probléma, ennél nagyobb bajok vannak. (…)


Kiss_Tamas

Azt javasoltam a barátomnak, hogy, ha mi valamit csinálni akarunk, ha föl akarunk lépni valami ellen, akkor azt hatékonyan kellene, tehát alakítsunk egy szervezetet. Ezután elmentünk Tóth Imre (ugyancsak joghallgató) barátunkhoz, s hármasban, egymást szinte túllicitálva adtuk az ötleteket, hogy is nézzen ki, milyen programot vállaljon föl az egyetemistáknak ez az új szervezete.

 

Másnap (október 14-én) a diákklubban az ismerősöknek elmondtuk az ötletünket. Általános lelkesedés közepette újabb ötletek és módszerek hangzottak el. Akkor 10-15-en lehettünk (…)

 

Már az első pillanattól fogva világos volt, hogy önálló, a DISZ-től független szervezetre gondolunk. (…)” – emlékezett dr. Kiss Tamás, aki "az 1956-os MEFESZ igaz történetét" először a Szegedi Egyetem újságírója, Újszászi Ilona kérdései nyomán mesélte el – 30 évvel ezelőtt.

 

 

Ováció az AudMax-ban

 

„Három nappal az ötlet felmerülése után, október 16-án, az Auditórium Maximumban mintegy 1500 hallgató gyűlt össze – a dokumentumok szerint a DISZ szervezte ezt a ’tájékoztató gyűlést’. Szinte természetes volt, hogy ezen alkalommal előterjesztjük javaslatunkat, így Lejtényi, Tóth, Gönczöl és jómagam kiültünk a katedrára, én – bár senki nem kért erre – átvettem az elnöki tisztet. Közöltem, hogy függetlent, alulról szerveződő, demokratikus érdekvédelmi szervezet megalakítására gondoltunk, a diákok kívánságainak összehangolására.

(…)

A hallgatóság – kizárólag diákok vettek részt a nagygyűlésen – ovációval fogadta a közlést, kimondta a megalakulást. Lejtényi András ismertette az addigra kialakult programot, az alapvetően érdekvédelmi jellegű követeléseket.

 

A hozzászólások egyre jelentőségteljesebb politikai követeléseket fogalmaztak meg. Erre én nem tudom, milyen ’sugallatra’ lecsendesítettem a hallgatóságot, s közöltem: a MEFESZ alakuló ülése befejezte munkáját, átalakulunk politikai tömeggyűléssé. Elfogadták javaslatunkat, hogy rövid időn belül szervezzenek kari gyűléseket, ott válasszanak vezetőséget, mi pedig – lévén joghallgatók – kidolgozzuk a szervezeti és működési szabályzatot, az elhangzottak alapján pontokba szedjük követeléseinket. (…)” – idézte föl emlékeit dr. Kiss Tamás. A MEFESZ ötletgazdája az elmúlt három évtizedben sok-sok további interjúban árnyalta, miként adták meg a szegedi egyetemisták az 1956-os forradalom indító szikráját.


IMG_4166

 

 

A vegyészhallgató naplójából

 

A szegedi egyetem V. éves vegyészhallgatója, Bátyai Jenő naplójában az alábbi bejegyzést tette 64 évvel ezelőtt.


Batyai_Jeno_dm_2006_242_pdf

 

„OKTÓBER 16., KEDD Ma délben a menzára menet óriási plakát hirdeti, hogy ma este 6 órakor az auditórium maximumban diákgyűlés. (Nekem már nem volt váratlan, ugyanis előbb már értesültem erről.)

 

A terem zsúfolásig megtelt hallgatókkal. Mindenki igen érdeklődően és aktívan vett részt a gyűlésen. A felszólalások egyre inkább igazolják, hogy a társadalom terhes az elmúlt 12 év hibáitól. A gyűlés egyre viharosabb, mindenki el akarja mondani a maga, de még inkább népünk igazát. A felszólalásokból kitűnik, hogy a szegedi egyetemi ifjúság egy új, egészséges szervezetet akar létrehozni, a MEFESZ-t.


AudMaxban

 

A hozzászólásokból kikristályosodik a MEFESZ 12 pontos követelése, mely a következő:

1.) A halálbüntetést töröljék el Magyarországon.

2.) Rákosi Mátyást vonják felelősségre, és Farkasék tárgyalása nyilvános legyen.

3.) Nagy Imrét helyezzék vissza a minisztertanácsba.

4.) Hívják vissza a rossz párt és állami vezetőket.

5.) Adják vissza az egyetemnek szuverén jogát.

6.) Szüntessék meg a káderezést.

7.) Szüntessék meg a mamut fizetéseket és rendezzék az alacsony fizetéseket.

8.) Semleges béke-politikát akarunk.

9.) Új, demokratikus alapon lezajló választásokat.

11.) Az idegen csapatokat vigyék ki Magyarországról.

12.) Szólás és lelkiismereti szabadságot.

További követelés: március 15. és október 6. legyen nemzeti ünnep.


A gyűlés kérte a jelenlévő sajtó képviselőjét, hogy ennek a követelésnek adjon hangot a Délmagyarország hasábjain.


További, a 12 pontba nem foglalt követeléseik az orosz nyelvet, a marxizmust tegyék fakultatívvá és a katonai órák számát csökkentsék.


A továbbiakban megállapodott a gyűlés, hogy másnap megválasztják a karonkénti MEFESZ küldötteket.”

 

 

Lengyel egyetemisták Szegeden

 

Bátyai Jenő naplója szerint a MEFESZ-alakító „gyűlésen jelen voltak a városunkban tartózkodó lengyel egyetemisták is, akik mindenben igen szimpatizáltak a forró hangú, de ugyanakkor józanul gondolkodó szegedi egyetemistákkal.


Roplap_1956_10_16

A gyűlésen jelen volt a szegedi egyetem képviselője is, Karácsonyi Béla, akit kért a gyűlés, hogy az elkövetkező országgyűlésen adjon hangot a követeléseinek.

 

A gyűlés megállapodott abban, hogy a következő gyűlés szombaton lesz, amikorra meglesz a MEFESZ célkitűzése, programja és irányelvei.

 

Természetesen voltak jelen DISZ vezetőségi tagok is, akik között voltak olyanok, akik próbálták az ifjúságot lefegyverezni.

 

A gyűlés a késő esti órákban, a Himnusz eléneklésével ért véget” – idézte a 2006. október 14-i Délmagyarország Bátyai Jenő ’56-os naplója egy részletét.

 

A helytörténész Bátyai Jenő 1991-ben interjú helyett kölcsön adta a naplóját a Délmagyarország újságírójának, Újszászi Ilonának, aki A szabadság pillangója – 1956 a szegedi egyetemen című kötetében tehette közzé teljes terjedelmében a történészek számára is értékes észrevételeket rögzítő dokumentumot.

 

 

„követelésekkel fordulnak az ország vezetőihez

 

A MEFESZ zászlóbontásáról a Délmagyarország 1956. október 18-i száma „Szegedi egyetemisták nagygyűlése” című cikkében számolt be.

 

MEFESZ_es_miniszter_dm_1956__246_pdf

„A szegedi egyetemek és a főiskola hallgatói kedden este az Ady téri egyetem nagy előadó-termében nagygyűlést tartottak. A gyűlésen mintegy másfélezer hallgató vett részt.

 

A vita eredményeként új ifjúsági szervezetet alakítottak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetségét, a MEFESZ-t, illetve annak szegedi szervezetét, amely a DISZ mellett működik, majd az alakuló gyűlés tömeggyűléssé változott át. A fiatalok élesen bírálták az idegen nyelvek, a marxizmus-leninizmus; a honvédelem tanításának mai formáját és rendszerét; ezen felül elhatározták, hogy a politikai élet egyes kérdéseivel kapcsolatban követelésekkel fordulnak az ország vezetőihez. A többi között követelik a halálbüntetés eltörlését, a törvénysértésekben, mindenekelőtt a Rajk-ügyben bűnösnek bizonyultak ügyének nyilvános tárgyalását, a fizetések arányba állítását, az alacsony bérűek fizetésének rendezését, a Jugoszláviával való szövetséget, a tájékoztatás javítását.”

 

A hírlapíró rövid beszámolójából kimaradt például a demokratikus választások vagy az idegen csapatok kivonásának a követelése is, de a főbb tényt közli a szegedi regionális napilap.

 

Ilyen és ehhez hasonló dokumentumokból, az 1956-os MEFESZ születésénél bábáskodó egyetemisták és oktatók életútinterjúiból nyert információtöredékekkel tette teljessé 1956 októberének és novemberének mozaikképét az ifjúságszociológus Dr. Jancsák Csaba.


IMG_4134


Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi docense, Jancsák Csaba: Az 1956-os forradalom indítószikrája a MEFESZ című kötetében kifejti: Magyarországon az 1950-es években a fiataloknak nem volt lehetőségük bekapcsolódni a róluk szóló döntések meghozatalába. E korszakban az első ilyen participációs lehetőség, hallgatói demokráciakísérlet az október 16-án megalakult MEFESZ volt”.

 

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Archív fotó, illusztráció: SZTE Klebelsberg Könyvtár



Korábban írtuk:

„Történelmi emlékhely” – 1956. október 16. emléktáblája az SZTE Auditórium Maximumánál

A forradalom és az 1956 utáni megtorlás a MEFESZ-alapító egykori szegedi egyetemista emlékeiben

A szegedi egyetemen lobban fel az 1956-os forradalom lángja

Az egyetemisták, a MEFESZ követeléseivel Szegedről indult az 1956-os forradalom

Mai joghallgatók tisztelegtek a MEFESZ szegedi alapítóinak emléke előtt

1956. október 20.: „Vihar van Szegeden, tisztító vihar…”

60. évforduló: 1956-os hallgatókkal ünnepelt a köztársasági elnök a szegedi egyetemen

*

A szegedi láng – A szegedi egyetemisták és főiskolások szerepe az 1956-os forradalomban

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium