„Letartóztatásom után 6 hónapig gyötörtek a rendőrségen, hogy mondjam meg, honnan – melyik klerikális, szélsőjobboldali, fasiszta, horthysta szervezettől – ered az ötlet, kinek a megbízásából hoztuk létre a szegedi MEFESZ-t. A nyomozók és a bíróság végül elhitte azt, amit az utóbbi 30 év hazai történetírása nem vesz tudomásul: mi, egyetemisták találtuk ki a MEFESZ-t” – jelentette ki 1956 első forradalmi szervezetének egyik alapítója, dr. Kiss Tamás, aki a nyilvánosság előtt először a Szegedi Egyetem 1990. február 5-i számában megjelent interjúban igyekezett korrigálni az addig megjelent történeti munkák hiányosságait.
![SZE_1990_02_05_sze_1990_005_pdf SZE_1990_02_05_sze_1990_005_pdf](/site/upload/2020/10/sze_1990_02_05_sze_1990_005_pdf_450x330.png)
31 évvel ezelőtti vallomás
„A történet a következő. Nyári szünet és egy hónapos építőtábor után, 1956. október 5-6. táján jöttem vissza Szegedre, ahol érzékelhető volt az egész országot jellemző hangulat: mindenki beszélgetett, vitázott – elsősorban politikai kérdésekről.
![Kiss_Tamas_sze_1990_005_pdf1 Kiss_Tamas_sze_1990_005_pdf1](/site/upload/2020/10/kiss_tamas_sze_1990_005_pdf_1__450x330.png)
Egy szombati napon, október 13-án, Lejtényi András barátommal, aki szintén joghallgató volt, sétáltunk. Mutatott nekem egy – azt hiszem, a budapesti egyetemről származó – röplapot, amelyen az a követelés szerepelt, hogy az orosz nyelv oktatását tegyék fakultatívvá. Erre én azt mondtam, hogy nem csak ez a probléma, ennél nagyobb bajok vannak. (…)
![Kiss_Tamas Kiss_Tamas](/site/upload/2020/10/kiss_tamas_330x330.png)
Azt javasoltam a barátomnak, hogy, ha mi valamit csinálni akarunk, ha föl akarunk lépni valami ellen, akkor azt hatékonyan kellene, tehát alakítsunk egy szervezetet. Ezután elmentünk Tóth Imre (ugyancsak joghallgató) barátunkhoz, s hármasban, egymást szinte túllicitálva adtuk az ötleteket, hogy is nézzen ki, milyen programot vállaljon föl az egyetemistáknak ez az új szervezete.
Másnap (október 14-én) a diákklubban az ismerősöknek elmondtuk az ötletünket. Általános lelkesedés közepette újabb ötletek és módszerek hangzottak el. Akkor 10-15-en lehettünk (…)
Már az első pillanattól fogva világos volt, hogy önálló, a DISZ-től független szervezetre gondolunk. (…)” – emlékezett dr. Kiss Tamás, aki "az 1956-os MEFESZ igaz történetét" először a Szegedi Egyetem újságírója, Újszászi Ilona kérdései nyomán mesélte el – 31 évvel ezelőtt.
Ováció az AudMax-ban
„Három nappal az ötlet felmerülése után, október 16-án, az Auditórium Maximumban mintegy 1500 hallgató gyűlt össze – a dokumentumok szerint a DISZ szervezte ezt a ’tájékoztató gyűlést’. Szinte természetes volt, hogy ezen alkalommal előterjesztjük javaslatunkat, így Lejtényi, Tóth, Gönczöl és jómagam kiültünk a katedrára, én – bár senki nem kért erre – átvettem az elnöki tisztet. Közöltem, hogy függetlent, alulról szerveződő, demokratikus érdekvédelmi szervezet megalakítására gondoltunk, a diákok kívánságainak összehangolására.
(…)
A hallgatóság – kizárólag diákok vettek részt a nagygyűlésen – ovációval fogadta a közlést, kimondta a megalakulást. Lejtényi András ismertette az addigra kialakult programot, az alapvetően érdekvédelmi jellegű követeléseket.
A hozzászólások egyre jelentőségteljesebb politikai követeléseket fogalmaztak meg. Erre én nem tudom, milyen ’sugallatra’ lecsendesítettem a hallgatóságot, s közöltem: a MEFESZ alakuló ülése befejezte munkáját, átalakulunk politikai tömeggyűléssé. Elfogadták javaslatunkat, hogy rövid időn belül szervezzenek kari gyűléseket, ott válasszanak vezetőséget, mi pedig – lévén joghallgatók – kidolgozzuk a szervezeti és működési szabályzatot, az elhangzottak alapján pontokba szedjük követeléseinket. (…)” – idézte föl emlékeit dr. Kiss Tamás. A MEFESZ ötletgazdája az elmúlt három évtizedben sok-sok további interjúban árnyalta, miként adták meg a szegedi egyetemisták az 1956-os forradalom indító szikráját.
![IMG_4166 IMG_4166](/site/upload/2019/10/img_4166_450x330.png)
A vegyészhallgató naplójából
A szegedi egyetem V. éves vegyészhallgatója, Bátyai Jenő naplójában az alábbi bejegyzést tette 64 évvel ezelőtt.
![Batyai_Jeno_dm_2006_242_pdf Batyai_Jeno_dm_2006_242_pdf](/site/upload/2020/10/batyai_jeno_dm_2006_242_pdf_450x330.png)
„OKTÓBER 16., KEDD Ma délben a menzára menet óriási plakát hirdeti, hogy ma este 6 órakor az auditórium maximumban diákgyűlés. (Nekem már nem volt váratlan, ugyanis előbb már értesültem erről.)
A terem zsúfolásig megtelt hallgatókkal. Mindenki igen érdeklődően és aktívan vett részt a gyűlésen. A felszólalások egyre inkább igazolják, hogy a társadalom terhes az elmúlt 12 év hibáitól. A gyűlés egyre viharosabb, mindenki el akarja mondani a maga, de még inkább népünk igazát. A felszólalásokból kitűnik, hogy a szegedi egyetemi ifjúság egy új, egészséges szervezetet akar létrehozni, a MEFESZ-t.
![AudMaxban AudMaxban](/site/upload/2020/10/audmaxban_450x330.png)
A hozzászólásokból kikristályosodik a MEFESZ 12 pontos követelése, mely a következő:
1.) A halálbüntetést töröljék el Magyarországon.
2.) Rákosi Mátyást vonják felelősségre, és Farkasék tárgyalása nyilvános legyen.
3.) Nagy Imrét helyezzék vissza a minisztertanácsba.
4.) Hívják vissza a rossz párt és állami vezetőket.
5.) Adják vissza az egyetemnek szuverén jogát.
6.) Szüntessék meg a káderezést.
7.) Szüntessék meg a mamut fizetéseket és rendezzék az alacsony fizetéseket.
8.) Semleges béke-politikát akarunk.
9.) Új, demokratikus alapon lezajló választásokat.
11.) Az idegen csapatokat vigyék ki Magyarországról.
12.) Szólás és lelkiismereti szabadságot.
További követelés: március 15. és október 6. legyen nemzeti ünnep.
A gyűlés kérte a jelenlévő sajtó képviselőjét, hogy ennek a követelésnek adjon hangot a Délmagyarország hasábjain.
További, a 12 pontba nem foglalt követeléseik az orosz nyelvet, a marxizmust tegyék fakultatívvá és a katonai órák számát csökkentsék.
A továbbiakban megállapodott a gyűlés, hogy másnap megválasztják a karonkénti MEFESZ küldötteket.”
Lengyel egyetemisták Szegeden
Bátyai Jenő naplója szerint a MEFESZ-alakító „gyűlésen jelen voltak a városunkban tartózkodó lengyel egyetemisták is, akik mindenben igen szimpatizáltak a forró hangú, de ugyanakkor józanul gondolkodó szegedi egyetemistákkal.
![Roplap_1956_10_16 Roplap_1956_10_16](/site/upload/2020/10/roplap_1956_10_16_330x330.png)
A gyűlésen jelen volt a szegedi egyetem képviselője is, Karácsonyi Béla, akit kért a gyűlés, hogy az elkövetkező országgyűlésen adjon hangot a követeléseinek.
A gyűlés megállapodott abban, hogy a következő gyűlés szombaton lesz, amikorra meglesz a MEFESZ célkitűzése, programja és irányelvei.
Természetesen voltak jelen DISZ vezetőségi tagok is, akik között voltak olyanok, akik próbálták az ifjúságot lefegyverezni.
A gyűlés a késő esti órákban, a Himnusz eléneklésével ért véget” – idézte a 2006. október 14-i Délmagyarország Bátyai Jenő ’56-os naplója egy részletét.
A helytörténész Bátyai Jenő 1991-ben interjú helyett kölcsön adta a naplóját a Délmagyarország újságírójának, Újszászi Ilonának, aki A szabadság pillangója – 1956 a szegedi egyetemen című kötetében tehette közzé teljes terjedelmében a történészek számára is értékes észrevételeket rögzítő dokumentumot.
„követelésekkel fordulnak az ország vezetőihez”
A MEFESZ zászlóbontásáról a Délmagyarország 1956. október 18-i száma „Szegedi egyetemisták nagygyűlése” című cikkében számolt be.
![MEFESZ_es_miniszter_dm_1956__246_pdf MEFESZ_es_miniszter_dm_1956__246_pdf](/site/upload/2020/10/mefesz_es_miniszter_dm_1956__246_pdf_330x330.png)
„A szegedi egyetemek és a főiskola hallgatói kedden este az Ady téri egyetem nagy előadó-termében nagygyűlést tartottak. A gyűlésen mintegy másfélezer hallgató vett részt.
A vita eredményeként új ifjúsági szervezetet alakítottak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetségét, a MEFESZ-t, illetve annak szegedi szervezetét, amely a DISZ mellett működik, majd az alakuló gyűlés tömeggyűléssé változott át. A fiatalok élesen bírálták az idegen nyelvek, a marxizmus-leninizmus; a honvédelem tanításának mai formáját és rendszerét; ezen felül elhatározták, hogy a politikai élet egyes kérdéseivel kapcsolatban követelésekkel fordulnak az ország vezetőihez. A többi között követelik a halálbüntetés eltörlését, a törvénysértésekben, mindenekelőtt a Rajk-ügyben bűnösnek bizonyultak ügyének nyilvános tárgyalását, a fizetések arányba állítását, az alacsony bérűek fizetésének rendezését, a Jugoszláviával való szövetséget, a tájékoztatás javítását.”
A hírlapíró rövid beszámolójából kimaradt például a demokratikus választások vagy az idegen csapatok kivonásának a követelése is, de a főbb tényt közli a szegedi regionális napilap.
Ilyen és ehhez hasonló dokumentumokból, az 1956-os MEFESZ születésénél bábáskodó egyetemisták és oktatók életútinterjúiból nyert információtöredékekkel tette teljessé 1956 októberének és novemberének mozaikképét az ifjúságszociológus Dr. Jancsák Csaba.
![IMG_4134 IMG_4134](/site/upload/2019/10/img_4134_450x330.png)
Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi docense, Jancsák Csaba: Az 1956-os forradalom indítószikrája a MEFESZ című kötetében kifejti: „Magyarországon az 1950-es években a fiataloknak nem volt lehetőségük bekapcsolódni a róluk szóló döntések meghozatalába. E korszakban az első ilyen participációs lehetőség, hallgatói demokráciakísérlet az október 16-án megalakult MEFESZ volt”.
SZTEinfo
Fotó: Bobkó Anna
Archív fotó, illusztráció: SZTE Klebelsberg Könyvtár
Korábban írtuk:
„Történelmi emlékhely” – 1956. október 16. emléktáblája az SZTE Auditórium Maximumánál
A forradalom és az 1956 utáni megtorlás a MEFESZ-alapító egykori szegedi egyetemista emlékeiben
A szegedi egyetemen lobban fel az 1956-os forradalom lángja
Az egyetemisták, a MEFESZ követeléseivel Szegedről indult az 1956-os forradalom
Mai joghallgatók tisztelegtek a MEFESZ szegedi alapítóinak emléke előtt
1956. október 20.: „Vihar van Szegeden, tisztító vihar…”
60. évforduló: 1956-os hallgatókkal ünnepelt a köztársasági elnök a szegedi egyetemen
*
A szegedi láng – A szegedi egyetemisták és főiskolások szerepe az 1956-os forradalomban