Szegedi joghallgatók kezdeményezték a MEFESZ megalakítását 1956. október 16-án. Erre a 61 évvel ezelőtti forradalmi tettre és a MEFESZ követeléseit megfogalmazó, ezzel a forradalom lángját elindító szegedi egyetemisták bátorságára is emlékezett az SZTE ÁJTK épületében a mai joghallgatók két szervezete.
Kiss Tamás, Lejtényi András és Tóth Imre – a három szegedi joghallgató és jó barát kezdeményezésére alakult meg 1956. október 16-án a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. A szegedi MEFESZ az az első demokratikus, politikailag független szervezet, amely követeléseivel fellobbantotta a forradalom tüzét Magyarországon 1956 őszén. Erre a forradalmi tettre, a szegedi egyetemisták bátor kiállítására, kreativitására büszkén ünnepelt Lejtényi András emléktáblájánál az SZTE mai jogász szakosainak két szervezete, illetve néhány '56-os diák.
A forradalom szegedi lángja
– Mindenkor büszkének kell lennünk arra, hogy a forradalom szikrája itt, Szegeden, az egyetem falai között pattant ki, s az 1956. október 20-ai nagygyűlésen megfogalmazott pontok futótűzként terjedve az 1956-os forradalom és szabadságharc vezérelvei lettek – fogalmazott ünnepi beszédében a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke, Tóth Attila Tas. – Mindenkor büszkének kell lennünk az olyan egykori hallgatótársainkra, mint Lejtényi András volt.
Aradon született Lejtényi András 1937-ben. Iskoláit ott, Vácott, Tatabányán és Szegeden végezte. Jogi tanulmányait 1955-ben kezdte el a szegedi egyetemen. A forradalom leverését követően elhagyta az országot. Sikeres kőolaj-kitermelőként dolgozott a dél-amerikai őserdőben, majd tőzsdeügynök lett. Élete nagy részét Kanadában, családja körében töltötte. 2010-ben hunyt el – sorolták a mai fiatalok a forradalmár előd életútjának főbb állomásait.
„A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, amely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös, passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes, sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja” – idézték az 1956-os MEFESZ-ről Lejtényi által kimondott, de barátja és hallgatótársa, Kiss Tamás által fogalmazott mondatokat a mai fiatalok, akik szerint nekik a tudással párosult szenvedéllyel kell cselekedniük.
Másodéves joghallgató volt 1956 októberében dr. Nagy Péter, akinek az akkori eseményekkel kapcsolatos gondolatait Deák Dániel, II. éves jogász hallgató olvasta fel. „Forradalmi lelkesedéssel jártuk az utcákat, mondtuk az olyan jelszavakat, mint ’Munkás – diák szövetség’, Rákosit a Csillagba, megvan még a cellája’, ’Ha magyar vagy, állj közénk!’ ’Ruszkik haza!’… Forradalmi hevületünk mellett is érző emberek maradtunk… Én magam a MEFESZ alapításában, munkájában és a forradalomban érdemeket nem szereztem, csak együtt voltam a tömeggel a gyűléseken, az utcákon. Csak névtelen, gyalogos katona voltam. Utólag is csak annyit tehettem, hogy 2010-ben kezdeményeztem: Lejtényi Andrásnak, a MEFESZ egyik alapítójának állítsunk emléktáblát a szegedi jogi karon. Az emléktáblát 2011. október 16-án avattuk” – kötötték össze a múltat a közelmúlttal.
Kiss Tamás emléke és kérése
A "Kiss Tamás és társai" névvel elhíresült, 1958-ban kezdődött, "szegedi MEFESZ per" hat szereplője közül négy joghallgató volt. A további két vádlott közül az egyik a szegedi egyetem akkori természettudományi karán, a másik a pedagógiai főiskolán tanult. Az egykori fővádlott, dr. Kiss Tamás megtisztelte jelenlétével a mai szegedi joghallgatók ünnepségét.
– Mi, joghallgatók, a kezdeményezők bármit tehettünk volna, annak semmiféle eredménye vagy következménye nem lett volna, ha és amennyiben nem csatlakozott volna ahhoz, amit mi kezdeményeztünk, javasoltunk szinte minden szegedi egyetemi hallgató. Tömegek nélkül 2-3 elszánt ember nem tudta volna elmozdítani a rendszer működését a forradalom irányába – köszönte a köszöntést dr. Kiss Tamás. Arra kérte a fiatalokat, hogy ha már a forradalom tanúi távoznak az élők sorából, az elkövetkező évek október 16. napján is emlékezzenek 1956-ra elhunyt egykori barátja és harcostársa, Lejtényi Andrásnak az SZTE ÁJTK folyosóján állított emléktáblájánál.
Ünnepelni érkezett Szegedre az egykori egyetemista, a ma Debrecenben élő Fekete Rudolf. Az 1956 októberének közepétől novemberének elejéig tartó időszakban a nagygyűlések egyik szereplőjeként, az utcára vonuló tüntetők egyikeként a történelmi múltról azt mondta, hogy „Nagy időknek szóra sem érdemes tanúi voltunk”.
Koszorúk, könyvek, emlékek
Az 1956-os MEFESZ egyik alapítója, dr. Kiss Tamás és az SZTE ÁJTK HÖK elnöke, Tóth Attila Tas koszorúzta meg Lejtényi András emléktábláját. A Pro Jure – Egyesület a Szegedi Joghallgatókért nevében Németh György Attila, dr. Pászka Imre Ágoston és dr. Pétervári Máté helyezte el a forradalmár előd emléktáblájánál a tisztelet koszorúját.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc bölcsőhelyének számító Szegedi Tudományegyetemen a 61. évfordulón folytatódik a megemlékezés-sorozat. Kiállítás nyílik 2017. október 17-én, kedden 16 órakor az SZTE Klebelsberg Könyvtárban (Szeged, Ady tér 10.) A szabadság pillanatai címmel. A Szeged hosszú tavasza 1989-ben és ’56 című könyv bemutatóját 2017. október 19-én, csütörtökön 16 órától tartják a szegedi városháza házasságkötő termében. Az SZTE TIK bejáratától 2017. október 23-án, hétfőn 15 órától indul a forradalmi emlékséta.
A szegedi egyetem 1956-os szerepéről szóló, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján bemutatott A Szegedi Láng című film itt megtekinthető.
SZTEinfo – Kép és szöveg: Ú. I.