Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Sorra kapja a jelentősebbnél jelentősebb tudományos és unikális elismeréseket Karikó Katalin. A legnagyobb „ékkő” sorsáról hírt adó 2021. évi „Nobel-hét” előtt megnéztük: szeptember utolsó és október első napjaiban milyen elismeréseket kapott a nemzetközi hírűvé lett, a Szegedi Tudományegyetemről indult magyar biokémikus. Kiderült: hat új és különleges „gyöngyszem” került az egyre hosszabb díj-sorozatba.
Kapocs az SZTE kutatóihoz
A „magyar Nobel-díjnak” is nevezett Bolyai-díj a hazai tudományos élet legrangosabb elismerése.
Az 1998-ban alapított, kétévente átadott kitüntetés célja, hogy az emberek értékrendjében helyére kerüljön a tudás és a tudomány. A civil kezdeményezésből és magántőkéből létrehozott díjat azok a magyar és magyar származású kutatók kaphatják, akik nemzetközi szinten is nagyot alkottak a fejlesztésben, a tehetséggondozásban és utánpótlás nevelésben, továbbá eredményeik társadalmi-gazdasági hatása is egyértelmű.
Karikó Katalin biokémikus, kutató biológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója kapja a 100 ezer eurós kitüntetést – jelentette be 2021. október 1-jén a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, Prof. Dr. Szabó Gábor fizikus. Az akadémikus, az SZTE korábbi rektora, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke egyetemista kora óta ismeri egykori évfolyamtársát, Karikó Katalint. Az SZTE volt hallgatóját úgy is egyetemi városához kapcsolja a Bolyai-díj, hogy az eddig díjazott 10 kutató közül kettő – Bor Zsolt fizikus és Lovász László matematikus – az alma mater SZTE, míg Pál Csaba biológus az első munkahely, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont képét idézheti föl a 11. Bolyai-díjas, Karikó Katalin emlékeiben.
Gyöngyös díj a női tudósnak
A 2022-es Pearl Meister Greengard Prize Karikó Kataliné – jelentette be 2021. október 1-jén a Rockefeller Egyetem. Eddig 22 kiváló kutatót – többek között a Nobel-díjas Jennifer Doudnát – tüntettek ki ezzel a „gyöngyös díjjal”. A Pearl Meister Greengard-díj a kiemelkedő női tudósok teljesítményét ismeri el.
„Több mint 30 éve foglalkozik a hírvivő RNS-sel, azzal az egyszálú molekulával, amely a DNS-től a sejt riboszómáihoz, a ’fehérjekészítő gyárakhoz’ szállítja az utasításokat. Meggyőződve arról, hogy ezt az elemi sejtfolyamatot vakcinák és gyógyszerek előállítására tudja felhasználni, Karikó Katalin olyan mRNS megtervezésén dolgozott, amely nem vált ki életveszélyes autoimmun-reakciót” – magyarázza a Rockefeller University sajtóközleménye a kiemelkedő eredményt, ami a hatásos mRNS-alapú Covid-19 vakcinák mellett ígéretesnek tűnik más betegségek kezelésére is.
A német BioNTech biotechnológiai cég alelnökeként és a Pennsylvániai Egyetem idegsebészetén dolgozó adjunktusként díjazott Karikó Katalin „tudományos előrelátása és kitartása innovatív stratégiákat biztosít a jövőben az új fertőzések elleni küzdelemben” – fogalmazott a Nobel-díjas Michael W. Young, a Rockefeller Egyetem professzora. A kitüntetés átadó ceremóniáját 2022-ben tartják a Rockefeller Egyetemen.
A 100 ezer dolláros tiszteletdíjjal járó Pearl Meister Greengard-díjat a Rockefeller Egyetem professzora, Paul Greengard és szobrásznő felesége alapította. A Rockefeller University 120 éves története során a világ egyik legrangosabb orvosbiológiai kutatóegyetemén dolgozó tudósok tízféle rangos kitüntetést „vittek haza”: például 26 Nobel-díjat, 25 Albert Lasker Orvosi Kutatói Díjat, 20 National Medals of Science kitüntetést nyertek.
Egy rézérme és egy ökör ára
200 éves lesz 2022-ben a legrégebbi amerikai kitüntetés. Ezt a John Scott-díjat is elnyerte Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman. A „Covid-19 vakcinákban használatos mRNS-technológia” kidolgozói 2021. szeptember 30-án társultak azokhoz a „legérdemesebb” férfiakhoz és nőkhöz, akiket azért jutalmaztak, mert találmányuk valamilyen kiemelkedő módon hozzájárult az emberiség „kényelméhez, jólétéhez és boldogságához”.
Alapításakor egy rézérmét és „egy 20 dollárt meg nem haladó összeget”, vagyis akkoriban „egy ökör árát” kapta a díjazott. A különleges díjjal például 1934-ben a kötőgép és az ajtózár feltalálóit jutalmazták, majd megkapta – többek között – Marie Curie, Thomas Edison, a Wright testvérek, illetve Nikola Tesla is.
A John Scott-díjas feltalálók hosszú névsorában több Nobel-díjasra bukkanhatunk, így például Jennifer Doudna nevére, aki a legbefolyásosabb személyek 2021. évi „Time 100” listájára laudációt írt Karikó Katalinról.
Nők a tudományért
„A világnak szüksége van a tudományra és a tudománynak szüksége van a nőkre.”
1998-ban hozta létre az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos, Kulturális Szervezete (UNESCO), valamint a L’Oréal, a világ legnagyobb kozmetikai cége a Nők a Tudományban Nemzetközi Díjat. Ennek célja, hogy felgyorsítsa a tudós nők karrierjét, és küzdjön az előttünk álló akadályok ellen. Az egyenként 100 ezer eurós pénzdíjjal járó nemzetközi elismerésről 2021. szeptember 30-án kiadott közlemény szerint 5 kutató, köztük Karikó Katalin nyerte el a 24. Nők a Tudományban Nemzetközi Díjat az élettudományok és a környezetvédelem kategóriájában.
Eddig több mint 155 országban 122 díjazottat és több, mint 3800 tehetséges fiatal tudóst támogattak. Miért van szükség a kutatónők kitüntető segítésére? Mert az UNESCO 2021 júniusában közzétett adatsora szerint a tudományos pályát világszerte befutó kutatóknak alig több mint 33%-a nő, s a tudományos Nobel-díjaknak mindössze 4 százalékát ítélték nőknek.
10 pont, amit tudnod kell
Az USA Nemzeti Feltalálók és Hírességek Csarnokába eddigi 48 éves fennállása óta 48 nőt emeltek be.
2021. szeptember 27-én adták hírül, hogy a National Inventors Hall of Fame (NIHF) 2022-ben beiktatott nagyságai közé bekerül Karikó Katalin neve – kutatótársával, Drew Weissmannal együtt. Ő „a tudós, aki úttörő felfedezéseket tett az mRNS körül”.
Bővebb életrajzában az szerepel, hogy „Karikó biológiából szerzett alapdiplomát (1978) és biokémiából doktorált (1982) a Szegedi Egyetemen, szülőhazájában, Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, mielőtt 1985-ben az Egyesült Államokba emigrált.” Életútját 10 pontba sűrítették. Ezek közül egyetlen pont szól szülőhazájáról: „Magyarországon a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címmel és Széchenyi-díjjal tüntették ki”.
A NIHF Múzeumot 1973-ban alapította az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Szövetsége. Ausztria-Magyarország születési hellyel, Michael Pupin életrajza mellett a Magyarországon született feltalálók közül eddig 6 férfi és 1 nő került a NIHF hírességei közé: „Theodore von Karman, Louis W. Parker, Laszlo Josef Biro, Peter C. Goldmark, Leo Szilard, Maria Telkes, Dennis Gabor” néven.
A virtuális múzeum honlapja arra biztat, hogy: „Ismerje meg azokat a híres feltalálókat, akik megváltoztatták a világot!”
Hawking szellemiségével összhangban
Ritka elismerésnek számít az is, hogy a Cabridge-i Unió 2021. szeptember 24-én árulta el, hogy az úttörő mRNS-vakcina-kutató az idei Hawking professzor-ösztöndíjasként tart majd előadást.
Tehát a Hawking Ösztöndíj Bizottság úgy döntött: kitüntet egy olyan tudóst, aki világszerte milliók oltását segítette elő a pandémia idején. A cikk szerint az Unió elnöke az ösztöndíjra úgy hivatkozik, mint egy olyan tudós elismerésére, „aki oly láthatóan a néhai Hawking professzor szellemiségével összhangban, mélyen hozzájárult az emberiség fejlődéséhez”.
Az angol elméleti kémikus Stephen Hawking (1942-2018) szerint: „Akárhány ízben egyeznek is a kísérletek eredményei az elmélet jóslataival, sosem lehetünk biztosak benne, hogy a következő eredmény is alátámasztja majd az elméletet.”
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Internet
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
*
Korábban írtuk Karikó Katalin kitüntetéseiről:
Influenszerekkel is beszélgetett Karikó Katalin, a Dr. Paul Janssen-díjas tudós
Karikó Katalin a francia Grande Médaille-díjat is elnyerte
A „Másnaposok” sztárjával együtt ünnepelték Karikó Katalint, aki már „Arany Ludat” is kapott
Karikó Katalin és kutatótársa megkapja az „amerikai Nobel-díjnak” nevezett Lasker-díjat is
Személyesen vette át az amerikai Albany-díjat Karikó Katalin és két kutatótársa
Az mRNS-terápia „csodafegyverét” fejlesztő Karikó – Türeci – Şahin kutatói hármas díjai
A világ 100 legbefolyásosabb embere között Karikó Katalin, az SZTE alumnája
Karikó Katalint a legjobb japán magánegyetem a Keio Orvosi Tudományos Díjjal tünteti ki
Karikó Katalinnak és kutatótársának ítélték oda a „tudományos Oscar-díjat”
Karikó Katalin átvette a Reichstein-érmet, ezzel „a Nobel-díj tágas előszobájába lépett”
Karikó Katalin a Nobel-díj előszobájában: kutatótársával együtt elnyerte a Horwitz-díjat
Karikó Katalin a szíve szerint kinek adná a róla elnevezett új ösztöndíjat?
A rangos amerikai Rosenstiel-díjat is elnyerte Karikó Katalin
Az SZTE díszdoktori címet adományoz dr. Karikó Katalinnak, az egyetem öregdiákjának
