Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Immár tizenötödik alkalommal rendezi meg a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt a Szegedi Tudományegyetem, a verseny népszerűsége pedig idén sem csökkent. A kétfordulós megmérettetésre idén csaknem 1000 földrajzkedvelő középiskolás jelentkezett, közülük pedig a 49 legjobb csapat jutott tovább az április végi, szegedi döntőre. Az egyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatói és hallgatói már javában készülnek a kétnapos fináléra.
A Kárpát-medencei verseny névadója Jakucs László, nemzetközi hírű karsztkutató, aki éppen idén lenne 100 éves. A Szegedi Tudományegyetem egykori tanszékvezető professzorának nevéhez fűződik az első olyan barlangfeltárás, amely tudományos módszerekkel, vízfestéssel történt. Ezzel 1952-ben szerzett magának nemzetközi hírnevet.
A Jakucs László emlékplakett
Jakucs László, a verseny névadója
– Nemcsak a megemlékezés szempontjából fontos, hogy egykori professzorunk nevét viseli a verseny, hanem az oknyomozó, tudományos hozzáállás szempontjából is, amit Jakucs László képviselt – nyilatkozta Dr. Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense.
A verseny célja
Szilassi Péter kifejtette, hogy a középiskolai földrajzoktatásban – a kevés óraszám miatt – elsődlegesen a lexikális alapok elsajátítására nyílik lehetőség, azonban a versenyre való felkészülés során a középiskolások sokkal jobban el tudnak mélyülni a tananyagban, ezáltal pedig megtapasztalhatják a szépségét és a hasznosságát a földrajztudománynak.
A tavalyi versenyre is mintegy 500 csapat jelentkezett
– Sosem volt annyira aktuális a földrajzos tudás, mint napjainkban. Meggyőződésem, hogy a klímaszorongás nagyon sokszor éppen amiatt van, hogy a fiatalok nem értik kellően, épp ezért nem tudják racionálisan értékelni az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákat. A médiában inkább a katasztrófákról (árvizek, aszályok, belvíz stb.) hallanak, kevesebb hangsúlyt kap az ilyen problémák elhárításának lehetősége. A klímaváltozásra való felkészülésben, hatásainak csökkentésében pedig a komplex szemléletet adó földrajzos tudás megkerülhetetlen. Éppen ezért a verseny a középiskolás tananyag természetföldrajzi, földtudományi jellegű témaköreit öleli fel, emellett pedig nagyon fontos cél, hogy adjunk szakirodalmat is a versenyzőknek. Minden évben más a téma, amihez kicsit olvasniuk kell: idén például a mezőgazdaság, az aszály és a klímaváltozás kapcsolatrendszerét járjuk körbe – árulta el Szilassi Péter.
A verseny felépítése
A verseny első fordulója eleinte még papíralapú, nyomtatott tesztből állt, amit a tanulók tanári felügyelet mellett tudtak kitölteni. Áttörés volt azonban a verseny történetében a koronavírus, ugyanis ekkortól kezdve az első forduló már online formában, az egyetemisták által is használt Coospace felületen zajlik. A szervezők meglepetésére, a verseny iránti érdeklődés éppen ebben az időszakban növekedett. A résztvevők a Kárpát-medence egész területéről érkeznek: egyebek mellett erdélyi, szlovéniai, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar nyelvű középiskolák csapatai is indultak már a megmérettetésen.
A második fordulót minden évben Szegeden, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében rendezik. A döntőn belül is két forduló van, a pénteki napon egy írásbeli tesztet kell kitölteniük a csapatoknak, a legjobban teljesítők pedig bejutnak a szombati fordulóra, amely során kreatív szóbeli és laborban végzett feladatok várnak rájuk. A kétnapos finálé során ilyenkor a versenyzésen kívül más programokra is jut idő: a tanulók megismerkedhetnek az egyetemmel, a Földtudományi Intézet tanszékeivel – megtekinthetik például a Koch Sándor ásvány-és kőzettani gyűjteményt, a műholdfalat, az őslénytárat és az árvízi makettet – emellett pedig a várost is felfedezhetik, földrajztudományi szempontból.
Versenyzőkből hallgatók, majd szervezők
A verseny szervezésében részt vesznek a földrajz szakos hallgatók is, olyan egykori versenyzők, akik közül néhányan éppen a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny miatt választották az SZTE földrajz szakát.
– Akit láttam még itt versenyzőként, később látom itt segítőként, utána pedig látom a való életben boldogulni, jó munkákat kapni és szeretni a szakmáját. Ez a legfontosabb – foglalta össze Szilassi Péter.
Nyetinszki Nóra jelenleg másodéves földrajz- történelem tanár szakos hallgató, aki gimnazista korában részt vett a szegedi döntőben is, most pedig már lelkes szervezőként segít az eseményen.
– Nekem ez a verseny akkora élmény volt középiskolásként, hogy nem volt kérdés a számomra, hogy Szegedre jelentkezek egyetemre. Nemcsak a Jakucs verseny semmihez sem hasonlítható hangulata varázsolt el, hanem például az egyetemi város, és a többi versenyhez kapcsolódó kísérő program, a kiállítás, a kvíz. Úgyhogy ahogy elsőéves lettem, az volt szinte az első, hogy jelentkeztem szervezőnek. Együtt csináltuk a versenyfeladatokat, de szervezőként a középdöntő lebonyolításában is részt veszünk. Feladataink még a névtáblakészítés, a különböző programok szervezése, a szállás és az étkeztetés – mesélte Nóri.
Nyetinszki Nóri alig várta, hogy szervezőként is megtapasztalhassa a Jakucs versenyt
– Nem titkolt célunk az, hogy a versenyzők lássák, hogy itt milyen praktikus a képzés. Megtudják, hogy milyen készségeket sajátíthatnak el képzéseink során, milyen gyakorlati, fenntartható jövőnkkel kapcsolatos környezeti problémák elemzésére és megoldására lesz képes egy nálunk végzett geográfus, meteorológus, geológus, környezetmérnök vagy földtudós. Versenyünk egyben rendkívül jó lehetőség arra is, hogy megismerkedjenek a várossal és megszeressék azt, illetve, hogy egy kicsit belekóstoljanak az SZTE földrajz és földtudományi szakjaiba – tette hozzá Szilassi Péter.
A megmérettetés fontos jellemzője, hogy a diákoknak két fős csapatban kell dolgozniuk.
– Az együtt dolgozás, a kooperáció egy nagyon fontos készség. Akárhová, akármilyen munkakörbe is kerül az ember az életben, csapatban dolgozni alapvető dolog. Több szem többet lát, a versenyfeladatok megoldása során ketten rakhatják össze a tudásunkat. Ilyen készségeket is fel lehet szippantani a Jakucs verseny által – tette hozzá Szilassi Péter.
A kétnapos döntő egy ünnepélyes díjátadóval zárul, ahol mind a versenyzőket, mind a felkészítő tanáraikat értékes könyv- és tárgyjutalmakban, illetve különdíjakban részesítik, a legjobban teljesítő csapat pedig elnyeri a Jakucs László emlékplakettet. Emellett a díjazottak és a résztvevők már három éve részt vehetnek a GEOCAMP elnevezésű nyári táborban, amely során például természetvédelmi szakemberek révén ismerkedhetnek meg egy-egy térség területi, természeti és környezeti problémáival.
Bisztriczki Sára
Fotók: Maradi Ádám
