Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Covid-19 pandémia megfékezésére kifejlesztett mRNS típusú vakcináról és kutatási eredményeiről tartott beszámolót Dr. Pardi Norbert, a Szegedi Tudományegyetem alumnusa, a University of Pennsylvania biokémikus kutatója.
A szegedi Dugonics Társaság A város és a vírus című online megrendezett előadás-sorozata 2021. február 16-i programján Dr. Csendes Tibor informatikus és Dr. Kokas Károly informatikus-könyvtáros beszélgettek Dr. Pardi Norberttel, a University of Pennsylvania adjunktusával. Kiderült: az est házigazdája, Dr. Csendes Tibor egyetemi tanár, a Dugonics Társaság alelnöke és a kérdezők közül többen oktatóként is ismerik Pardi Norbertet, aki a Szegedi Tudományegyetemen szerezte biokémikus diplomáját, majd itt doktorált.
Szegedről Pennsylvaniába
– Óriási szerencsém volt, hogy 2018 közepéig sikerült nagyon jó munkákat közölnöm a posztdoktori periódusom alatt – árulta el Dr. Pardi Norbert, miért sikerült saját kutatási forrásokat szerezni. – Megkérdeztem a tanszékvezetőt, hogy támogatná-e azt, hogy kapjak egy fix pozíciót az egyetemen. Ő igent mondott, én pedig azonnal elkezdtem pályázatot írni. 2018 őszén két pályázatot is beadtam, s az univerzális influenza vakcina kifejlesztésére megkaptam a támogatást. Ez azért jelentős, mert a pályázóknak csupán 8-9 százaléka lesz nyertes. Egy nyertes pályázat darabja 2 millió dollár körül mozog, és a fizetésektől kezdve a kutatás költségéig mindent ebből kell kifizetni – magyarázta a Pennsylvaniai Egyetemen biokémikusa.
Fordulópont a vakcina fejlesztésénél?
– 2014 nyarán csináltuk azokat a kísérleteket, amikor egyértelművé vált, hogy az a bizonyos zsírmolekula alkalmas az mRNS csomagolására. Én akkor éreztem, hogy ez egy áttörő dolog lesz. Előtte már több, mint három éve sikertelenül próbálkoztam azzal, hogy találjunk valamit, ami működik. 2016-ban összehasonlítottam ezt az mRNS vakcinát olyan influenza vírus vakcinákkal, amiket most is használunk, és amikor azt láttam, hogy sokkal jobban működik az RNS vakcina, mint a másik három, akkor mondtam azt, hogy ebből bizony már lehet valami.
Miből áll az RNS?
– Az RNS-nek négy fő építő köve van – kezdte magyarázatát Dr. Pardi Norbert. – Normális esetben a sejtbe kívülről nem kerül RNS, hiszen az megképződik a sejten belül. Ami kívülről jön, az általában vírus, ezért van bennünk számos RNS szenzor. A szenzorok érzékelik a kívülről jövő építőköveket, így kialakul a gyulladásos immunválasz, mivel vírusként érzékelik azt. Ezeket az építőköveket azonban lehet módosítani, és Dr. Karikó Katalin megtalálta azt a néhányat, amit a szenzorok kevésbé vagy egyaltalan nem érzékelnek, vagyis az RNS úgy tud bejutni a sejtbe, hogy nem vált ki gyulladásos reakciót.
Kell-e félnünk a mellékhatásoktól?
– Az oltásellenesség egyik táptalaja, hogy sokan azt hangoztatják: senki sem ad 100 százalékos garanciát a mellékhatások elkerülésére. 2021 februárjára azonban már rengeteg embert beoltottak az új típusú koronavírus elleni vakcinával – emlékeztetett Dr. Pardi Norbert. – Most már láthatjuk, hogy rövidtávon semmi komoly mellékhatása nincs az oltásnak.
Mi történik, ha olyan személy kapja meg a vakcinát, aki már átesett a betegségen?
– A legjobb tudásom szerint úgy is fel lehet fogni egy ilyen esetet, mint ha az illető már átesett volna az első oltáson, ami ez esetben a vírusfertőzés, és érdemes megadni a második oltást, ami az immunválaszt felerősíti – fogalmazott Dr. Pardi Norbert.
Dr. Pardi Norbert azt is elmondta, bízik abban, hogy több lehetőség lesz majd RNS-t használni, és olyan vírusok ellen is bevethető lesz, amelyekre egyáltalán nincs még vakcina.
*
A „Beszélgetés Dr. Pardi Norberttel, a The University of Pennsylvania biokémikus kutatójával az mRNS típusú vakcina kutatásáról, az mRNS további alkalmazásairól, a kutatómunka amerikai menedzsmentjéről, valamint arról, hogy ő maga hogyan élte meg a vírus és vakcina évét” című, 2021. február 16-i programról készült videó itt megtekinthető.
SZTEinfo – Császár Dorina
Montázs: Gór-Nagy Gábor; Fotó: internet
Korábban írtuk:
A Dugonics Társaság „A város és vírus” rendezvény-sorozatáról:
Koronavírus az egyes tudományterületeken – A Dugonics Társaság panelbeszélgetése
Mit mond a matematika a COVID-19 világjárványról?
*
Karikó Katalin és Pardi Norbert kutatói együttműködéséről:
A rangos amerikai Rosenstiel-díjat is elnyerte Karikó Katalin
„A nő, aki megmentheti a világot” – a francia BFMTV filmet készített Karikó Katalinról
Katalin Karikó, SZTE Alumna Receives Honorary Doctoral Degree from the University of Szeged
Az SZTE díszdoktori címet adományoz dr. Karikó Katalinnak, az egyetem öregdiákjának
A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa
