Stumpf István: a modellváltás nemzetközi versenyképességi kérdés

– A modellváltás a globális és digitális világ kihívásaira adandó válasz. Nemzetstratégiai és nemzetközi versenyképességi kérdés.

Ha a felsőokta­tási szisztéma ugyanebben a struktúrában halad tovább – amely láthatóan lemarad a versenyben –, akkor a magyar fiatalok jövője kerül veszélybe.

Nyugat-Európában számos po­­zitív példát látunk, a finneknél is nagyon sikeres volt az állami egyetemek átalakítása alapítványi formába, de a portugáloknál is hasonló folyamatok észlelhetők – mondta Stumpf István kormánybiztos a modellváltás kérdésében.

Évtizedes szükséglet a modellváltás

Hangsúlyozta, a felsőoktatási intézményeket hozzá kell igazítani a megváltozott piaci, gazdasági környezethez, amely gondolat korántsem új keletű. Már 1994-ben döntött a magyar parlament arról, hogy át kellene alakítani az állami egyetemeket közalapítványi formába, 2016-ban pedig a kormány elfogadta a Fokozatváltás a felsőoktatásban című, nagyszabású programtervet, amely szintén felvetette többek között az alapítványi átállás lehetőségét. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium régóta szorgalmazza, hogy az üzleti és az egyetemi szféra kapcsolata szorosabbá váljon.

– A változás mindenekelőtt azt szorgalmazza, hogy egy mi­­­­nőségorientáltabb és teljesítőképesebb struktúrában a hallgatók versenyképes, nemzetközileg is értékelhető tudásra tehessenek szert – közölte.

Jelentős támogatások

– A kormányzat jelentős mennyiségű forrást szándékozik a felsőoktatás rendelkezésére bo­­csátani a központi költségvetésből és az európai felzárkóztatási alapból is, viszont nem abba a struktúrába akarja beleönteni, amelyből ez idáig komoly eredmény nélkül kifolyt – jegyezte meg a kormánybiztos.

A tervek szerint az egyetemek fejlesztésére 1500 milliárd forintos forrás áll majd rendelkezésre, amelyből mintegy 1000 milliárd forint jut majd a struktúraváltás támogatására, körülbelül 150 milliárd forint a szakképzés megújítására és mintegy 350 milliárd forint a science parkok, azaz tudományos és innovációs központok, nemzeti laboratóriu­mok létrehozására, amelyek szorosan kapcsolódnak majd a felsőoktatási intézményekhez.

– Az egyetemek a magyar nemzeti tudáskincs fontos fundamentumai, emellett a nemzeti és a lokális identitásnak is tartópillérei. A Szegedi Tudományegyetem szerves ré­­sze a szegedi identitásnak, sőt azt látom, hogy nemcsak a városban, de az egész régióban fontos integratív szerepet tölt be.

Az egyetem vezetői olyan kitörési pontokat jelöltek meg, amelyekhez komoly támogatás- és forrásigény társul. Az intézményt fel kell szabadítani az alól a nagyon rigid gazdálkodási rendszer alól, amelyet az államháztartás jelentett. Az alapítványi fenntartás egy sokkal szabadabb, ugyanakkor felelősebb és aktívabb magatartást tesz lehetővé, amely véleményem szerint a hallgatóknak és oktatóknak egyaránt érdeke – mondta.

Hozzátette, az egyetemvezetéstől tudja, hogy számos fejlesztés sikerének korábban az elnyúló adminisztratív folyamatok vetettek gátat, amelyek a modellváltással lényegesen leegyszerűsödnek.

Helyi érdek és egyensúly

Stumpf István hangsúlyozta, elfogadja, hogy minden változás félelmet és bizonytalanságot kelt. Az egyetem autonómiájának megőrzése kapcsán elmondta, az alapítványi kuratórium alapvetően az állam szerepét veszi át.

– A kuratóriumban valószí­nűleg lesz egy, a régióhoz erősen kötődő politikus, de nem a politikusok jelenléte dominál majd. Megjegyzem, a jelenlegi fenntartót kizárólag politikusok alkotják. Ezt váltja fel egy olyan grémium, amelyben pro­­fesszorok, tudományos és he­­lyi kötődésű szakemberek, az üzleti világra érzékeny személyek kapnak majd helyet. Akik érdekeltek abban, hogy sikeresen működjön az egyetem, hogy a hallgatói ösztöndíjakat finanszírozó és a szabályozással jelenlévő állam, az egyetemi autonómia és a piac egyensúlyban legyen – magyarázta Stumpf István.

Forrás: Délmagyarország napilap, Koós Kata

Fotó: Bobkó Anna, SZTE NKI