Érték, család, kiválóság, tradíció az SZTE ÁJTK új dékánja, Görög Márta iránytűjében

– A „leg”-ekkel kezdődik minden gratuláció?

– Nem feltétlenül, de rendre megjelenik a gratulációkban. Kétségtelen, az eddigi jogi kari dékánok között a legelső nő és talán a legfiatalabb vagyok.

– A nő vezető esetében a család, a gyerek szinte mindig téma, míg a férfi vezetők esetében csak extrém esetben esik szó a magánéletnek erről a szeletéről. A „tyúkanyó” szerepkör családi örökség?

– Kétségtelen: korán fel kellett nőnöm, korán váltam az anyukám és az öcsém támaszává, mert a 15. születésnapom előtt pár nappal halt meg az apukám… Akkor sok minden megváltozott… Például azóta, 15 éves korom óta dolgozom…

– Egyik alaptulajdonsága, hogy szeret közösségben dolgozni, szeret közösséget építeni. A közösségépítésre példa, hogy a Szegedi Tudományegyetem „öregdiákjaként” az alumni szervezet alapjait 2003-ban kezdte lefektetni, 2005 óta vezeti az SZTE Alma Matert. Aztán: az Akadémia kiváló ösztöndíjasai között Bolyai Klubot hozott létre; az ország magánjogászainak az egyesületét vezette elnökként az elmúlt három ciklusban…

– …míg e megbízatásomról le nem mondtam egy új elnököt javasolva…

– … És még nem is említettük, hogy az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság tudományos titkára. Miért fontosak a felsorolt szakmai közösségek?

– Folyamatosan tanulok: minden közösségben és minden poszton. Olyan kollégák alkotta kötelékben szeretek dolgozni, akiktől tanulhatok: például az SZTE ÁJTK korábbi dékánjától és korábbi tanszékvezetőmtől, Szabó Imrétől, vagy az MTA SZAB vezetésében az akadémikus Fülöp Ferenc elnök úrtól … Tapasztalatom, hogy a közös erőfeszítések eredményesebbek, mint az egyéniek. A közösségből tudunk táplálkozni, a közösségen belül tudjuk egymást a legjobban támogatni. Nagyon szeretek az egyetem, a szegedi jogi kar szakmai kollektívájának tagja lenni.

– Az SZTE e kari közösségének immár vezetője. De nézzünk vissza az időben! A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumból milyen célokkal érkezett a szegedi egyetemre jogot tanulni?

– Matematika-fizika fakultációs gimnazistaként az utolsó évben döntöttem úgy, hogy nem orvos, hanem jogász leszek. A szegedi JATE jogi karán ’93-ban kezdtem tanulmányaimat, s gyakorló jogászként képzeltem el magamat. „Vidéki lányként” a génjeimben hordozom a munka szeretetét, ezért már másodéves koromtól gyakornokoskodtam egy ügyvédi irodában. Nem volt túl tág a hivatásrendekről általam belátható horizont, de gyakornokként tetszett, hogy az ügyvéd segít eligazodni a jogszabályok dzsungelében. Jó érzés volt segíteni az irodához, illetve hozzám fordulóknak. Talán épp a matematika iránti vonzalmam miatt szeretek rendszerben gondolkodni, s ezt a megközelítést igényli a jog is, amelyben logikusan végiggondolható egy folyamat, s én szerettem megoldani ezeket a feladatokat. Ám ’98-ban az akkori dékán, Besenyei Lajos felajánlotta, hogy jelentkezzem az általa vezetett polgári jogi tanszék PhD-hallgatójának…

– Az SZTE ÁJTK kari tanácsa 28 igennel, a szenátus ugyancsak ellenszavazat nélkül támogatta a pályázatát. Mi következik ebből a támogatottságból?

– Érték számomra a szavazatokba foglalt bizalom.

– Dékánként hogyan alakult át egy kétgyerekes anya, intézetvezető egyetemi tanár napirendje és időmérlege?

– Érték az idő. És azt az időt, amit nem a lányokkal töltök, megtanultam nagyon hatékonyan kitölteni. A lányok születése előtti időszakhoz képest anyaként sokkal gyorsabbá vált a forgási sebességem, minden időtöredéket kihasználok. Kisgyerekkorukban szokványos helyzet volt számomra, hogy míg az egyik különóráról a másikra „taxiztam” őket, a várakozás időszakában a laptopomon dolgoztam. Ez a szemlélet azóta is megmaradt, jól gazdálkodom az idővel. Szeretek a hallgatók között lenni. Az oktatást dékánként sem fogom hanyagolni: továbbra is előadója vagyok a polgári jog főstúdiumnak. Az általános oktatásmódszertantól eltérően interaktív előadásokat tartok. Azt is tanítom, hogy a magánjogon belül milyen modellek és megoldások segítik a problémamegoldó gondolkodásmód kialakulását.

– Milyen az új dékán által az SZTE ÁJTK-ról készíthető pillanatfelvétel?

– Karunk pozitív kisugárzású szakmai közösségként kiemelkedik a hazai jogi karok közül. Jó érzés ide tartozni, tapasztalják ezt a hallgatók is, akik számíthatnak oktatóik figyelmére. Kiválósági műhely, ahol valamennyi tudományterületen elismert kutatómunka folyik.

– Az oktatási pillért elemzi elsőként dékáni pályázatában. A jurátusokat és a további szakokra járó egyetemistákat milyen módon támogatja az SZTE ÁJTK?

– Egyedülálló módon a jogász képzés mellett nemzetközi tanulmányok, valamint politológia szakon is oktatunk hallgatókat. Joghallgatóink a nyolcadik és kilencedik szemeszterben érdeklődési körüknek megfelelő modulban tanulhatnak, ugyancsak egyedül nálunk, Szegeden. Emellett lehetőségük van idegen nyelvű tanulmányok folytatására egyaránt. Képzésünkben különös hangsúlyt nyer a gyakorlatorientált oktatás, a különböző készségek, mint például érvelési készség elsajátíttatása, a tehetséggondozás, a szakterületi speciális tudás megszerzése. A jelenlegi képzési portfóliónk megőrzése és fejlesztése mellett azok bővítése is szükséges rövid és közepes ciklusú képzésekkel, reagálva a célközönség igényeire.

– Több egyetemi szintű pályázat előkészítésébe és koordinálásába is bekapcsolódott. Ez a tapasztalat miként segíti abban, hogy pályázati források is erősítsék a társadalomtudományi kutatást?

– Az EU pályázati keretek 2020-21-ig biztosítottak. Már most fel kell készülni a 2021 utáni időszakra, amikor is jóval kevesebb anyagi forrást biztosító pályázati lehetőség kiírása várható. E felkészülésben támaszkodnunk kell a hazai és nemzetközi szakmai és közéleti kapcsolatainkra, a kar kutatói kiválóságára, valamint e célkitűzést is támogató adminisztrációra. Hazai és nemzetközi kapcsolatainkat fejlesztve érdemes már most olyan kutatási célkitűzéseket megfogalmazni, melyek vélhetőleg illeszkedni tudnak az uniós pályázatok prioritásához. E vonatkozásban a szükséges tárgyalásokat megkezdtem. Mindehhez mérten ki kell alakítanunk egy kari pályázatmenedzsmentet. Ezen célok elérésében mindenképp előnyként mutatkozik a projektmenedzsment és szakmai vezetés tapasztalatom. Az élettudományi és orvostudományi kutatások előterében olyan témák állnak, melyek nem nélkülözik a jogi gondolkodásmódot. Olyan komplex és izgalmas területek foglalkoztatnak bennünket, s értve ezalatt jómagamat is, mint a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a tudástranszfer, az önvezető járművek, a drónok, a robottechnológia. Ezen területek mindegyike jogi megoldásokért kiált hisz dogmatikai alapokon nyugvó megoldást kell találnunk például az olyan kérdésekre, miszerint a robot segítségével végzett műtétek során, az önvezető járművek, a mesterséges intelligencia útján megvalósult jogsérelmek esetén ki a felelős. Számos, tudományterületeken átívelő probléma jelenik meg, mely komplex megfontolást igényel. Hiszek az interdiszciplináris és multidiszciplináris párbeszédben/tudásban. A kutatásokat támogató pályázati aktivitásunk további növelése az egyik célom.

– Milyennek kell lennie egy 21. századi jogi kar jövőképének?

– A jogi kar jövőképében a képzési portfóliónk, a kutatási aktivitásunk, a kollegák és a hallgatók jövőképét az elért sikerek és értékek fenntartása mellett kell megfogalmaznunk. A jövőkép alakítása során két fontos szempontunk van: a digitalizáció és a nemzetközi láthatóság erősítése. Céljaink meghatározásakor tekintettel kell lennünk a célcsoport változására. A Z-generáció, azaz a mai „digitális bennszülöttek” után érkezik az alfa-generáció. S ez utóbbi csoportot, a mai általános iskolásokat olyan attitűdök jellemzik, amelyekre az egyetemi oktatás módszertanának és tananyagának a megújításával, a gyakorlatorientáltság növelésével is reagálnunk kell. A nemzetközi láthatóságot tekintve, számos külföldi felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési szerződésünk mellett kiemelkedő a 2012 óta működő Kapu programunk: az elmúlt 7 év eredményeként közel 300 kínai hallgató érkezett Szegedre. E programot is meg kívánjuk újítani, többek között új tematikájú posztgraduális képzéseket, nyári egyetemeket is szeretnénk számukra nyújtani. Tudományos eredményeink disszeminációja mellett így érhetjük el, hogy nemzetközileg is elismert, negyedik generációs jogi karként érjünk el sikereket. Ehhez a kollégák motiváltságát növelő módszereket is meg kell találnunk. Kiváló tudással és tapasztalattal rendelkező motivált kutatói és oktatói gárda lehet a garanciája jövőbeli sikereinknek.

– Hol tart a Tisza Lajos körúti épület felújítási terve?

– A közbeszerzés előkészítésénél. E folyamat hosszas, de remélhető, hogy még 2019-ben lezárul. Eredményességének függvénye, hogy mikor indul a költözésünk. Várhatóan a centenáriumi tanévben, 2021-ben költözünk vissza a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar felújított Tisza Lajos körúti széképületébe!

– A vezetők számára a közösség 100 nap tájékozódási időt ad. E szakasz negyedénél mi a válasza a kérdésre: a most induló dékáni ciklus végére, a megújult épületen kívül, milyen változásokat tapasztal az SZTE ÁJTK hallgatója, oktatója, munkatársa, látogatója?

– Dékán elődöm kiváló csapatot állított fel, szerencsés vagyok. Reményeim szerint a három éves ciklus végére sikerül egyes szervezeti folyamatokat racionalizálnunk, jelentős lépéseket tennünk a digitális jogi kar irányába, megújítanunk a képzési struktúránkat, arculatunkat. Kari brandet alakítunk ki, növeljük nemzetközi láthatóságunkat, újabb kutatási tématerületeken hozunk létre szakmai műhelyeket, az oktatásmódszertan megújítása irányába jelentős lépéseket teszünk. Külföldi hallgatóink szélesebb képzési palettával találkozhatnak, hatékonyabbá válnak nemzetközi együttműködéseink, új eszközeit leljük meg a tehetséggondozásnak, s mindezen eredmények elérése során hatványozottan építünk a közösségi tudásra és értékekre.

További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin 2019 számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2019-i számából:

Tudományos park épül az ELI körül