Dinnyés Katalin Julianna védőnőként végzett az SZTE ETSZK alapképzésén, majd mesterképzését a JGYPK egészségfejlesztés-tanár és könyvtárpedagógia-tanár szakán végezte el. Az ÚNKP ösztöndíjat mesterképzésének kezdetén nyerte el. Mivel lételeme a kutatási munka, így az ÚNKP-s és a TDK-s munkába is ezért vágott bele. A téma ekkor még ugyan kiforratlan volt, de a témavezetőjével folytatott közös munka eredménye egy igazán izgalmas és fontos terület kutatását eredményezte.

– 2016-ban A férfiak és nők egészségesélye az életmód tükrében című kutatásomat kezdtem el. A kutatási tervben kitűzött célom volt, hogy minimum 200 fő feletti lakos egészségesélyét vizsgáljam, elemezzem azokat az életmódbeli tényezőket, melyek befolyásolják az életüket, továbbá jelen van-e a teljesítménykényszer és az elvárásoknak való megfelelés az életükben. Ehhez összevetettem, számos tényező mellett, a társadalmi státuszt (munkahelyi pozíció, szubjektív anyagi jóllét), a lakóhelyet és az egészség értékként való kezelését. A szakirodalomban megfogalmazott életmódbeli tényezőket vizsgáltam elsősorban: dohányzás, sportolás, mozgás megléte, táplálkozás, alkohol-és, koffeinfogyasztás – vázolta kutatása kezdetét Dinnyés Katalin.

– Ezután a hipotézisek vizsgálatához témavezetőm javaslatára dokumentumelemzést végeztem, melyet statisztikai számításokkal is kiegészítettem. A kutatási célom az volt, hogy átfogó képet kapjak az egészség megjelenéséről, valamint a nemek reprezentációjáról az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott gimnáziumi matematika tankönyvekben. Ehhez kapcsolódóan készítettem el később – az egészséghez csak közvetetten kapcsolódó – Nemek ábrázolása a NAT műveltségi területei mentén – Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott gimnáziumi tankönyvek tartalomelemzése című kutatásomat. Itt a NAT műveltségi területei mentén vizsgáltam az OFI által kiadott gimnáziumi tankönyveket, többek között informatika, biológia, etika, földrajz, fizika gimnáziumi tankönyvek tartalmát. A tankönyvekben a nemek arányát vizsgáltam, illetve azt, hogy a fiú és lány szereplők hogyan jelennek meg a képeken, valamint, hogy hogyan és miként függ össze az egészség a megjelenések arányával – folytatta az ösztöndíjas.

Kutatásának első fázisában 2016-ban kérdőíves vizsgálatot folytatott. Ennek során azt is megvizsgálta, hogy miként tudunk megküzdeni a minket ért stresszel, és ez milyen hatást gyakorol az egészségünkre. A kutatás eredményei sokszor igazolták az előzetes feltételezéseket.

– Az eredmények alapján, a két nem között az egészségi állapotban, egészségmagatartás szempontjából is van különbség – melyet a szakirodalom is igazol. Vizsgálatom eredményei alapján beigazolódtak a szakirodalomban fogalmazottak, tehát a nők egészségtudatosabbak, kiemeltebben figyelnek a táplálkozásra, mozgásra, és számukra a prevenció is fontosabb. A megelőzés azért is fontos, mert az élettartam szempontjából nagyon fontos az egészségben eltöltött évek száma is, amely nálunk sajnos igazán alacsony. Azt is megvizsgáltam, hogy miként függ össze a családi állapot az egészséggel. Az általam készített vizsgálat nem reprezentatív, de az eredmények alapján a házasok kevésbé figyelnek a saját egészségi állapotukra, kevesebbet sportolnak, és kevésbé figyelnek oda a táplálkozásra is, mint az egyedülállók – tette hozzá Katalin.

A fiatal kutató mesterképzése alatt a Közigazgatási ösztöndíjnak köszönhetően kezdett el a Csongrád Megyei Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Főosztály, Népegészségügyi és Járványügyi Osztályán dolgozni. Jelenleg pedig már főállásban tevékenykedik ugyanitt egészségfejlesztőként. Következő nagy cél az életében pedig a doktori képzés, melynek elvégzésére a munkahelye is bíztatja.

– Szakmailag kiváló munkahelyi vezetőim biztatására most jelentkeztem a Pécsi Tudományegyetem doktori képzésére, a munkámhoz kapcsolódóan, egészségfejlesztés témakörében. Neveléstudományi doktori iskolába szeretnék bekerülni, és ahogy Szegeden, ott is nagyon magas színvonalú és presztízsű a képzés. Az egyetem elvégzését követően mindenképpen Szegeden szeretnék maradni, hiszen a Szegedi Tudományegyetemen eltöltött éveim igazán meghatározóak voltak, így már igazán otthon érzem magam. A végzést követően szeretett szülővárosomban kívánom a tudásomat kamatoztatni és érvényesíteni – mondta el az SZTE volt hallgatója.

– A doktori képzés alatt egészségfejlesztéssel szeretnék foglalkozni, illetve az egészségi állapot vizsgálatával az oktatásban eltöltött időszak alatt. Milyen a fiatal felnőtt lakosság egészségi állapota? Tapasztalunk-e különbséget a férfiak és nők egészségi állapota között? Hogyan kapcsolódik mindez a neveléstudományhoz és, mit tehetünk pedagógusként? Szükségszerű-e foglalkoznunk a fiatal felnőtt korosztály egészségi állapotával, vagy esetleg már elavult téma? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ. A life long learning (élethosszig tartó tanulás) miatt az oktatás egész sokáig végig kísér minket, így ezért ismét a lakosság egészségi állapotát szeretném vizsgálni, de főleg a fiatal felnőtt korosztályt. Jó lenne összekapcsolni a tankönyvelemzéssel is, hogy az, amit a tankönyvekben tapasztalhatunk, hogyan tükröződik az egészségi állapotban – magyarázta a fiatal kutató.

– Mindenkinek csak ajánlani tudom az ÚNKP-t, hiszen az anyagi elismerés mellett eltörpül az a sok szellemi fejlődés és kapcsolat melyet ennek a lehetőségnek köszönhetek. Ha valakiben van valamilyen jó kis táptalaj, van egy jó ötlete, és kap egy jó témavezetőt, aki mentorként is funkcionál, akkor biztos, hogy fejlődni tud ennek köszönhetően. Ez a közösség egy teljesen más közeg, ahol veszíteni és nyerni is meg kell tanulni, és fel kell készülni arra, hogy olyan emberek előtt kell előadni, akik a szakma kiemelkedő alakjai. Azonban a szakma nagyjainak javaslataiból sokat lehet tanulni is – összegezte Dinnyés Katalin.

További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin 2019 számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.

Kocsis Bernadett

Fotó: Bobkó Anna

Korábban írtuk az Új Nemzeti Kiválósági Program SZTE-ösztöndíjasairól:

Nemzetközi adóztatás kérdését vizsgálja az ÚNKP-ösztöndíjas Czékus Ábel

A batáta termesztésének titkait kutatja az SZTE MGK ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Herczeg Evelyn

A szépirodalom vidékiség problémakörét vizsgálja az SZTE ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Szántai Márk

Újvidékről jött az SZTE doktori iskolájába Kartali Tünde

Ifjú kiválóságait ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem

További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2019-i számából:

Tudományos park épül az ELI körül

Európából Európába a legjobb hazai universitas

Világszínvonalú orvosi technika és kutatás

Ügyeletből az X-Faktorba

Szelénnel és Omega-3 zsírsavval dúsított élelmiszerek

Életmódváltás túlsúlyos gyerekeknél

Mester és tanítvány

Ösztöndíjözön a tanulásért és a munkáért

Tudomány és kikapcsolódás a Füvészkertben

Klebelsberg útja a szegedi nagytájtól a dómig

A mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan újul meg az SZTE MGK

Érték, család, kiválóság, tradíció az SZTE ÁJTK új dékánja, Görög Márta iránytűjében

A zenei és a vizuális alkotók bölcsőhelye lesz az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar