A SZEM 2019. évi száma Mérföldkövek című rovatában a Szegedi Tudományegyetem stratégiai, valamint az oktatási, továbbá a tudományos és innovációs, illetve a nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesét kérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az általuk felügyelt területre pillantva mit gondolnak elődeikről és a példaképekről, illetve milyen célokra, feladatokra és eredményekre fókuszálnak. Arra is választ vártunk, hogy az SZTE rektora és kancellárja munkáját közvetlenül segítő négy vezető megbízatása miként illeszkedik az eddig bejárt és a tervbe vett intézményi, valamint egyéni karrierúthoz.

Összeállításunkban felvillantjuk, hogy az SZTE és klinikái milyen új fejlesztésekkel és kutatási projektekkel reagálnak az orvostudomány és a betegellátás kihívásaira.

Meghívás Európai Uniós Egyetemi Szövetségekbe

Nagyon jónak tartom azokat a tendenciákat, amelyekkel az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága dolgozik: rendkívül tudatosan készül arra, hogy a 2021-ben induló, 2027-ig tartó Horizon Europe felhívásokra prompt és hatékony válaszokat tudjon adni – fogalmazott prof. dr. Széll Márta.

Az SZTE stratégiai rektorhelyettese példaként említette a nagyléptékű Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine (HCEMM) projektet, amelynek révén a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem konzorciális összefogásában egy új molekuláris medicina kutatóintézet alakul meg Szegeden. Szerinte ez is vonzerő lehet majd a pályázati támogatások idevonzásában.

– Nyert a „European Univeristies” Erasmus+ pályázat. A francia Paris-Saclay Egyetem, a svéd Lund University, a portugál Universidade do Porto és a német Ludwig-Maximilians-Universität, München konzorciális együttműködésében közös oktatásfejlesztést, a hallgatói mobilitás fókuszált-koncentrált elősegítését szeretnénk megvalósítani – folytatta a példák sorát a rektorhelyettes. Meggyőződése szerint az európai uniós egyetemi szövetségek nagy előnyt fognak élvezni a következő pályázati kiírásoknál.

– Pályázatunkban az együttműködés vezérgondolata a globális egészség, amely a BSc-, MSc- és PhD-hallgatók mellett érinti az oktatókat és az adminisztratív munkatársakat is. Fontosnak tekintjük, hogy az egészség-értéklánchoz kapcsolódóan minél több tudományterület be tudjon kapcsolódni ebbe a munkába. Az SZTE karai szerint – például – az egészséges környezet, élelmiszerbiztonság témakörébe a TTIK, az MGK és az MK; a gyógyszerfejlesztés és gyógyítás területén az ÁOK, a GYTK, a FOK, a megelőzésen keresztül az ETSZK; egészségünk jogi és gazdasági vonatkozásain keresztül az ÁJTK és a GTK; az innovatív pedagógia módszerek kidolgozásában a JGYPK és a BTK tud csatlakozni a programba, a művészetek egészségmegőrzésben betöltött szerepe révén pedig a BBMK. Mivel a pályázat összeállítása az én felelősségem volt egyetemi szinten, mindenképpen feladatomnak tekintem, hogy a megvalósítást is figyelemmel kísérjem.

– Szeretném, hogy az SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézetben végzett oktatási, diagnosztikai és kutatási tevékenység is minél szélesebb nemzetközi beágyazottságú legyen – szólt közvetlen munkaterületéről.

– Az oktatásban továbbra is feladatomnak tartom a franciaromán- holland-olasz együttműködésben megvalósított és sikeres „Joint Program for European Medical Studies”, azaz JPEMS elnevezésű orvosképzési program kiterjesztését és átalakítását. Fontosnak tartom az intézetünk és az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ molekuláris genetikai diagnosztikát folytató egységei szempontjából azt a nagy értékű projektet, amelyet az intézetünk koordinál, a szakmai vezetője pedig jómagam vagyok. Hazánkban elsőként Szegeden hozzuk létre a magyar populáció specifikus referencia genetikai-genomikai adatbázisát, ami az ország összes molekuláris genetikai, újgenerációs szekvenálási eljárással diagnosztikát végző munkatársa számára nyitott és elérhető. Remélhetőleg a későbbiekben csatlakozni tudunk az Európa-szerte már működő, hasonló adatbázisokhoz.

– Azok a tendenciák, amelyek az elmúlt években elindultak – például az Interdiszciplináris Kiválósági Központ megalapítása –, egyértelműen kijelölték azokat a tématerületeket, amelyek komoly kormányzati támogatást is élveznek, és a nemzetközi trendeket követik – villantotta föl a jövőt prof. dr. Széll Márta. A stratégiai rektorhelyettes szerint a Szegedi Tudományegyetem fejlődésének irányát – jól szervezett háttérapparátussal – a nemzetközi trendek szoros követésével kell megszabni.

Alapkutatás és innováció

Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesi posztjára való fölkérésemkor eszembe jutott, hogy Kiricsi Imre kutatótársaként beleláttam 2006 táján a kutatásfejlesztési és stratégiai rektorhelyettesi munkájába is – fogalmazott prof. dr. Kónya Zoltán. – De nem ezért vállaltam el az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesi feladatot, hanem azért, mert a 2018-ban induló új rektori vezetés tagjaival együtt előre szeretnénk vinni a szegedi egyetemet.

– Az egyetemen az alapkutatáson kívül olyan tudást kell létrehozni, ami az emberek mindennapjaiban is hasznosul. Meg kell határoznunk, és kontúrosabbá kell tennünk az SZTE kutatási arculatát, új tartalommal kell feltöltenünk a meglévő formát. E munkának lendületet adott az SZTE számos EFOP és GINOP pályázata ugyanúgy, mint az Innovációs és Technológiai Minisztérium új pályázati konstrukciója, amely a kiválóság alapján támogatja a felsőoktatási intézményeket a nagy volumenű pályázatok közötti időszakban is – hangsúlyozta.

– Feladatom, hogy az egyes kutatók szintjéig lebontsuk: ki mit csinál a szegedi egyetemen. Az SZTE rektorával együtt abban hiszek, hogy a jó teljesítményt honorálni kell. Nem csak pénzzel és fizetésemeléssel, hanem minden egyéb módon. Például azzal is, hogy láthatóvá tesszük a jól teljesítők munkáját és annak eredményeit, mondjuk, a megújított egyetemi honlapon, vagy nemzetköziesítjük az egyetemi kiadványok nagyobb körét, illetve kisebbnagyobb szerkezeti átalakításokkal képzéseinket hatékonyabbá formáljuk, igazodunk a nemzetközi trendekhez – sorolta prof. dr. Kónya Zoltán. – Tehát kész a tervünk arra, hogy folyamatosan növeljük az itteni oktató- és kutatómunka, a gyógyító tevékenység, valamint a munkafeltételek minőségét, hogy teljesítsük a negyedik missziónkat. Ezáltal a ranglistákon is előrébb juthatunk.

– Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont ugyanúgy meghatározza az SZTE kutatási arculatát, mint például a klinikai kutatások, az ERC pályázatok révén végzett, nemzetközi színvonalú eredményeket produkáló munkák, vagy a hazai forrásból támogatott OTKA-témák. Az SZTE nemzetközi kutatási térben is látható jellegzetes vonásait hivatott megmutatni az IKK, amelynek jelenleg része a Gyógyszertudományi, a Transzlációs Medicina, a Smart Rendszerek, a Fotonika-lézer, illetve az Anyagtudományi Kutatóintézet – sorolta. – Ám az IKK dinamikus rendszer, jelenlegi kutatóintézetei vállalásainak a megvalósításában most is érintettek a társadalomtudományok.

Például, az anyagtudományi kutatásokhoz kötődik az SZTE Gazdaságtudományi Kar coaching tevékenységével. Rektorhelyettesként kiemelt feladatom, hogy – a műszaki, élet- és természettudományi területek erősítése mellett – a humán tudományokat is becsatlakoztassuk az SZTE kiválósági programjába. Ezeken a területeken is számos kiemelkedő kutatócsoportunk dolgozik, a rendszerben pedig újabb pénzforráshoz jutnak az SZTE és az MTA közös kutatócsoportjai is.

– A szegedi egyetem vezetése sokat kíván tenni azért, hogy az épületek is XXI. századi színvonalúak legyenek – hangsúlyozta prof. dr. Kónya Zoltán. – Hiszem, hogy a következő négy-öt év nagy változást fog hozni az SZTE összképében ilyen területen is.

Saját históriájára emlékszik és emlékeztet

– Mind nemzetközi, mind közkapcsolati vonalon biztos alapokat építettek ki az előttem dolgozó rektorhelyettesek. Ezt támasztja alá az az örvendetes tény, miszerint az előző években tapasztalható hallgatói létszámcsökkenés tavaly megállt. Eredményeinkkel felülmúltuk az országos átlagot, és nemzetközi viszonylatban is van mire büszkének lennünk: európai szinten is vezető szerepet töltünk be a mobilitási programokban, és példaértékű az a több mint ötszáz nemzetközi partnerkapcsolat, amit világszerte alakított ki az SZTE – jelentette ki prof. dr. Zakar Péter.

– Állandó cél az intézmény nemzetköziesítése, az idegen nyelvű oktatás fejlesztése, és folyamatos kihívást jelent a hallgatói létszám növelése is. A mai, virtuális világban igazodnunk kell a középiskolás generáció elvárásaihoz: folyamatosan fejlesztjük toborzási aktivitásunkat, applikációkkal, chatbox segítségével és hallgatói forródróttal is tájékoztatjuk a továbbtanulás előtt állókat a Szegedi Tudományegyetem képzéseiről, az itteni lehetőségekről. A külföldi hallgatók körében egyre elterjedtebb az online jelentkezési felületünk, az ügyintézést a szintén online bankkártyás fizetés is jelentősen könnyíti, de ezen a területen is szükséges a további fejlesztés. A diákok Szegedre vonzásáért indítottuk el 2018-ban a START ösztöndíjprogramot – sorolta az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

– Reményeink szerint az egyetemi beilleszkedést segítő mentori és pénzbeli támogatás hosszú távon a hallgatók helyben tartását is szolgálja, hiszen a végzett diákok régióban és hazánkban tartása is kihívást jelent. Szintén kulcskérdés, hogyan tudjuk kiszolgálni a magyar és külföldi hallgatókat lakhatási, karrierépítési, sportolási vagy kulturális szempontból.

– Történészként rektorhelyettesi megbízatásom alatt is a helyi, nemzeti és európai identitás megőrzését, a határon túli magyarsághoz való kötődés erősítését tartom szem előtt – jellemezte terveit prof. dr. Zakar Péter. – A hallgatókkal meg kell ismertetni az intézményt, annak gyökereit és határon túli kötődéseit, azokat a jelentős személyiségeket, akik az egyetem életét alakították. 2021-ben például kettős jubileumot ünneplünk: Báthory István 1581-ben alapította meg a szegedi egyetem elődjének számító jezsuita kollégiumot, a Kolozsvárról elűzött Ferenc József Tudományegyetem pedig 1921-ben költözött Szegedre. Az emlékévig több kiállítással, kiadvánnyal és egyetemtörténeti programmal emlékezünk és emlékeztetünk az SZTE történelmére, valamint elődeinkre.

Minőségi oktatás és mentoráló környezet

– Valóban, egyedi és speciális jogterület az oktatási jog. A tanulmányi és oktatási ügyek, a képzésfejlesztés sajátos jogi látásmódot igényel. Korábban az SZTE ÁJTK oktatási dékánhelyetteseként is alkalmam volt e területtel foglalkozni, de most egyetemi szinten sokkal szélesebb spektrumból van lehetőségem rálátni e területre – osztotta meg velünk tapasztalatát prof. dr. Gellén Klára. Az SZTE oktatási rektorhelyettese úgy véli: e feladatkör ellátásával együtt a jog egy szegmensét mélységeiben és részleteiben ismerheti meg.

– Fontosak lehetnek a példaképek is, de számomra az emberi alapértékek a meghatározóak, amelyeket az egyes élethelyzetekben törekednünk kell következetesen képviselni. Örülök, hogy e beosztásomban is olyan inspiráló kollégákkal dolgozhatom együtt, akiket a kivételes szakmai alázat és elkötelezettség jellemez. Egy ilyen környezetben produktív együttműködésre van lehetőség.

– A legfontosabb, hogy olyan tartalmú képzéseket nyújtson az SZTE, amelyek lépést tartanak a nemzetközi trendekkel, sőt, ha lehet, megelőzik a világot. E követelményrendszerbe beletartozik képzéseink gyakorlatorientáltsága is, ami folyamatos feladatot, innovációt jelent az egyes képzési területeken. Az oktatás permanens tartalmi, módszertani modernizálásában kiemelt a technológia, a digitalizáció szerepe. A hallgatók tanulmányi előmenetelének támogatása, a tudás hatékony átadása mindannyiunk közös érdeke.

Mindemellett követhető és átlátható tanulmányi ügyrendet és szabályzatokat kell kialakítanunk, amelyek alkalmazhatóak és követhetőek mind a magyar, mind pedig a külföldi hallgatók esetében. Ez ugyanúgy állandó feladata az oktatási rektorhelyettesnek, mint – az egyetemi karokkal együttműködve – a képzés- és curriculum-fejlesztés támogatása – sorolta. – A céljainkhoz rendelt oktatási projektek koordinálása, a hallgatói jóléttel, a minőségi egyetemi léttel összefüggő – például a kollégiumi elhelyezési – ügyek, a családbarát környezet szempontjainak érvényesítése is a feladataink közé tartozik.

– Az SZTE nem csupán a felvételi pontszámokra koncentrál, hanem az egyetemünkre bekerült hallgatók itt tartására is nagy figyelmet fordít. A felvételi számok növeléséhez hasonló nyomatékkal kell figyelnünk a lemorzsolódás arányának csökkentésére. Feladatunk az, hogy amikor belép a hallgató az SZTE intézményébe, azonnal érezze a mentorálást. E célt szolgálják – többek között – a gólyák beiskolázási hetének tájékoztató előadásai, valamint a későbbiekben nyújtott, célzott tájékoztató programok. A szükséges információk átadásán túl a hallgató a tanulmányi ügyeinek intézését, az életvezetési problémái megoldását támogató közegben, az SZTE nyújtotta szolgáltatásokat igénybe véve végezheti. Fontos, hogy az oktatók is átérzik, a középiskolából a felsőoktatásba való átvezetés része például a vizsgákra való felkészítés. A célunk, hogy a Szegedi Tudományegyetemre felvett hallgatók diplomával a kezükben búcsúzzanak az intézményünktől, ennek érdekében pedig komplex szolgáltatásrendszerrel kísérjük végig őket.

További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin 2019 számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.

Szöveg: Antal Éva, Újszászi Ilona, Gajzer Erzsébet

Fotók: Bobkó Anna

További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2019-i számából:

Világszínvonalú orvosi technika és kutatás

Ügyeletből az X-Faktorba

Szelénnel és Omega-3 zsírsavval dúsított élelmiszerek

Életmódváltás túlsúlyos gyerekeknél

Mester és tanítvány

Ösztöndíjözön a tanulásért és a munkáért

Tudomány és kikapcsolódás a Füvészkertben

Tudományos park épül az ELI körül

Klebelsberg útja a szegedi nagytájtól a dómig

A mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan újul meg az SZTE MGK

Érték, család, kiválóság, tradíció az SZTE ÁJTK új dékánja, Görög Márta iránytűjében

Kiemelkedően fontosnak tartja az egészségmegőrzést az ÚNKP-ösztöndíjas Dinnyés Katalin

A zenei és a vizuális alkotók bölcsőhelye lesz az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar