SZTE Info

nyito_PB

A nemzetközi sportesemények társadalmi hozadékáról írt Polcsik Balázs, az SZTE ÚNKP-ösztöndíjasa

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A testnevelés világát is megismerte Polcsik Balázs, aki a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar földrajz alapképzése után egy kiegészítő képzést is elvégzett. 2016-ban kezdte el a mesterképzést, amellyel földrajz és testnevelés szakos tanári végzettséget szerzett. Ez időszak alatt kezdett el a kutatással is foglalkozni az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézetében.


PB


– Magyarországon egyre több nemzetközi sporteseményt szerveznek, hiszen 2010 óta hazánkban a sportot kiemelt stratégiai ágazatnak tekintik. Ennek részeként jelentős szerepet kap a sportesemények állami támogatása. Ilyen nemzetközi esemény volt például 2017-ben a FINA vizes világbajnokság, vagy szintén 2017-ben a Győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál – emlékeztetett Polcsik Balázs. – A sportért felelős államtitkárság szerint az elmúlt években több mint száz sporteseményt támogattak, és ez folytatódni fog, hiszen 2020-ban majd Budapest ad otthont a foci Európabajnokság mérkőzéseinek. Ezért kezdett el érdekelni, hogy az eseményeket szervező városok helyi lakossága, hogyan viszonyul vajon ezekhez a rendezvényekhez.


Rendkívül sokrétű Polcsik Balázs kutatói munkája, de fő területének az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíjjal elismert kutatást, a nemzetközi sportesemények társadalmi hozadékainak vizsgálatát tekinti.


– A kutatások többsége az elmúlt évtizedekben a gazdasági szempontokat vizsgálták, és jóval kisebb hangsúlyt fektettek a társadalmi hozadékokra. A gazdasági hasznot könnyen tudják számszerűsíteni, míg ami a társadalomban zajlik, az nehezebben megragadható – magyarázta Polcsik Balázs. – Egy sporteseménynél a helyi lakosság abszolút „kulcsérintett”, hiszen ők ott élnek. A nemzetközi szakirodalom ezt úgy magyarázza, hogy van egy hatás, ami mindig egy rövid impulzust jelent. Mi azonban a hagyatékot, az örökséget vettük figyelembe, azt, amit az adott esemény hátrahagy. Azt vizsgáltam tehát, hogy mi a véleményük erről a hagyatékról az adott városban lakó embereknek, és, hogy ez a vélemény, ez az attitűd, hogyan változik meg az idő előrehaladtával – tette hozzá az SZTE volt hallgatója.


Balázs kutatását az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karon végezte. Vizsgálataihoz a legfőbb iránymutatást Prof. Dr. Drahota Erzsébet, a kar tudományos dékánhelyettese adta, aki az egész kutatócsoportot összefogta. Balázs kutatásának köszönhetően megismerhető a különböző tulajdonságokkal (kor, nem, iskolai végzettség) rendelkező lakossági csoportok véleménye és azok kezelhetősége, illetve segítséget nyújthat a hozzájuk kapcsolódó kommunikációs stratégiák megalkotásához is.

– A 2017-es Győri Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra fókuszálva Győrben végeztük a kérdőíves kutatást. Az utcán kérdeztük meg az emberek véleményét. Longitudinális, úgynevezett utánkövetéses vizsgálatot végeztünk, tehát háromszor kérdeztük meg ugyanazokat az embereket. Ezt a kutatást örökítettem át a Testnevelési Egyetemre is, ahol most a Sporttudományok Doktori Iskola PhD képzésében veszek részt. Ott is ez lesz a fő témám, melyhez ez amolyan előkutatásnak számít – folytatta a kétszeres ÚNKP ösztöndíjas.


A győri kutatásban résztvevők nagy perspektívát a turizmusban láttak, és a városi szállodák kapacitásának kihasználtsága is nőtt. Az eredmények megmutatták, hogy pozitív módon változott a lakosok véleménye a rendezvény után. Ennek okai lehettek, hogy a megkérdezettek a kockázatokat túlbecsülték, a kedvezőbb dolgokat pedig megélték az esemény ideje alatt. A Győri Ifjúsági Olimpiai Fesztivál pozitívan hatott a társadalmi kohézióra és a nemzeti büszkeségre is.


– Kisgyerekként, amikor a családommal mentünk nyaralni, mindig megnéztük a stadionokat is. Nagy utazó család vagyunk. Volt olyan is, hogy kifejezetten azért utaztunk, hogy egy sporteseményt megnézzünk. De ha nem is ez volt a cél, akkor is látnom kellett a stadionokat gyerekként. Nem tudom, miért, de nekem ez egy különleges élményt jelentett. Ezen kívül pedig világ életemben sportoltam is – mesélte gyerekkori emlékeit az ösztöndíjas. – A sporthoz ezer szállal kötődöm, úgy is, hogy űztem, úgy is, hogy most tanítom, és úgy is, hogy nézőként élveztem. Fociztam, kézilabdáztam, most pedig Szegeden a gyorskorcsolya egyesületünk tagjaival érünk el nagyon szép eredményeket. Ezért is nem tudok még teljesen elszakadni Szegedtől, mivel itt is edzősködöm.


Az SZTE TTIK volt hallgatója az ÚNKP ösztöndíjat kétszer nyerte el, miközben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is szép eredményeket ért el.


– A Budapesti Olimpiai pályázathoz kapcsolódott az előző OTDK dolgozatom, melynek címe: Az Olimpia rendezés turisztikai hatásai és a Budapest 2024-es Olimpia támogatottsága. Ez jó témának bizonyult, hiszen több héten keresztül tematizálta a közbeszédet is. E témát el lehetett vinni a sport irányába is, de megállta a helyét egy teljesen más konferencián is a turizmus-földrajzi elméleti háttér miatt – mesélte Balázs, aki a kari TDK-n első, az OTDK-n pedig második helyezést ért el dolgozatával. – 2017 januárjában adtuk le a dolgozatokat, majd februárban léptünk vissza az olimpiarendezéstől, a konferenciát pedig márciusban tartották. Így előadásomban reflektálni is kellett a történtekre.


Ebben a kutatásban kiemelt szerepet kapott az AGENDA 2020 reform program – aminek célja az olcsóbb és fenntarthatóbb Olimpia rendezés – ismeretének felmérése is. A megkérdezett több mint 300 személy nagyon nagy százaléka egyáltalán nem hallott még erről a programról. Kiderült: az Olimpiai pályázat ellenzőinek zöme nem ismerte az AGENDA-t.

– Egy nagyon dolgos, de annál jobb négy év jön most – nézett előre Polcsik Balázs. – Elsődleges célom az, hogy megszerezzem a doktori fokozatot. Ehhez most áttekintem a szakirodalmat, illetve már azt is tervezem, hogy mit és hol szeretnék publikálni.


SZTEinfo – Kocsis Bernadett

Fotó: Bobkó Anna


Korábban írtuk az Új Nemzeti Kiválósági Program SZTE-ösztöndíjasairól:

 

Nemzetközi adóztatás kérdését vizsgálja az ÚNKP-ösztöndíjas Czékus Ábel

 

ÚNKP-ösztöndíjas és pályázókat segítő mentor is dr. Varga Norbert, az SZTE ÁJTK dékánhelyettese

 

Harmadik éve ÚNKP-ösztöndíjas Krusóczki Bence, az SZTE ÁJTK végzős hallgatója

 

Kiemelkedően fontosnak tartja az egészségmegőrzést az ÚNKP-ösztöndíjas Dinnyés Katalin

 

Hungarikumok a fiatalok szemével

 

A batáta termesztésének titkait kutatja az SZTE MGK ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Herczeg Evelyn

 

A szépirodalom vidékiség problémakörét vizsgálja az SZTE ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Szántai Márk

 

Újvidékről jött az SZTE doktori iskolájába Kartali Tünde

 

Ifjú kiválóságait ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem

 

Az SZTE ÚNKP híreit – köztük a szegedi egyetem 6 ösztöndíjas hallgatójával készült interjút – itt olvashatja.

 

A 2016/2017. I. félévére beérkezett ÚNKP pályázatok bírálati eredményéről itt olvashat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *