SZTE Info

_MG_8971

Újvidékről jött az SZTE doktori iskolájába Kartali Tünde

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Az Új Nemzeti Kiválósági Program célja, hogy elősegítse a tudományos utánpótlást, a kiváló oktatók és hallgatók tudományos teljesítményének növelését. Az ÚNKP Ösztöndíj Programra nemcsak fiatal oktatók, hanem tehetséges graduális és posztgraduális hallgatók is pályázhattak. Ön milyen előzmények után célozta meg az ÚNKP-ösztöndíjat?


– Ez a harmadik évem a Szegedi Tudományegyetemen: Újvidéken, szerb nyelven fejeztem be a mesterképzést. De mindig is szerettem volna az anyanyelvemen továbbtanulni, mikrobiológiával foglalkozni. Ezért jelentkeztem az SZTE Biológia Doktori Iskolájába. Szegedet mindig is szerettem. Régóta tisztában vagyok azzal is, hogy az itteni egyetem minőségi képzést biztosít, az SZTE Mikrobiológiai Tanszékéről csak jót hallottam. Ezért választottam a Szegedi Tudományegyetem doktori képzését.


_MG_8977-001


– Miért éppen a fonalas gombák vírusainak molekuláris vizsgálatával kezdett el foglalkozni?

– Témavezetőim, dr. Papp Tamás egyetemi docens és dr. Nyilasi Ildikó tudományos munkatárs, az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszéken fonalas gombákkal dolgoznak, ezen gombákat különböző aspektusokból vizsgálják. Fonalas gombák szinte mindenhol előfordulnak, mint például a háztartásunkban a zacskóba zárt kenyéren vagy a raktárokban, a gyümölcsökön is látható penészgomba. Csoportunk korábban már vizsgálta egyes járomspórás gombák vírushordozását, így amikor 2015-ben csatlakoztam a kutatócsoporthoz, nagyon érdekesnek találtam ezt a témát, és nagy érdeklődéssel vettem részt a további munkában. Mivel kevés információnk van a gombavírusokról és a fonalas gombákban játszott szerepükről, ezért igyekszünk minél több vírust azonosítani, illetve minél többet megtudni a gombákban betöltött szerepükről.


– Mi lehet a gyakorlati jelentősége az immár az Új Nemzeti Kiválósági Program támogatásával végzett kutatásainak?

– Bizonyos gombák komoly károkat okozhatnak, illetve nagy területeket képesek megtámadni, akár teljes erdőket is képesek kiirtani. Ám bizonyos vírusok csökkenthetik a növénypatogén gombák virulenciáját, vagyis lecsökkenthetik fertőzőképességüket, így biokontrollként alkalmazhatóak lennének.



– Tehát egyes vírusokat „biológiai fegyverként” bevetve gátolhatnánk a gombák szaporodását?

– A mi kutatásunk még nem ezzel a konkrét lehetőséggel foglalkozik. Ugyanakkor elképzelhető, hogy ilyen irányba is fordulhat annak az egyetemi kutatócsoportnak a munkája, amelyben én is dolgozom.


– Az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját elnyert szegedi egyetemi polgárok 15 százaléka doktorandusz-hallgató. Kartali Tünde terveinek megvalósítását miként támogatja az elnyert ÚNKP-ösztöndíj?

– Az ÚNKP-ösztöndíj mind szakmai, mind anyagi szempontból jelentős támogatás. Ez abban is segít, hogy elmélyedhessek a kutatási témámban, miközben igyekszem minél előbb befejezni a doktori tanulmányaimat is. Kíváncsian várom, milyen lehetőségeket tartogat még számomra a jövő, mind rövid, mind hosszútávon.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • december 13.
    10:00 - 11:00
    Az SZTE TTIK BIológia Intézet előadása a laikus érdeklődők számára is érdekes új információkkal szolgálhat Ötziről, az 5300 éves gleccsermúmiáról.
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.