Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.
– Az Új Nemzeti Kiválósági Program célja, hogy elősegítse a tudományos utánpótlást, a kiváló oktatók és hallgatók tudományos teljesítményének növelését. Az ÚNKP Ösztöndíj Programra nemcsak fiatal oktatók, hanem tehetséges graduális és posztgraduális hallgatók is pályázhattak. Ön milyen előzmények után célozta meg az ÚNKP-ösztöndíjat?
– Ez a harmadik évem a Szegedi Tudományegyetemen: Újvidéken, szerb nyelven fejeztem be a mesterképzést. De mindig is szerettem volna az anyanyelvemen továbbtanulni, mikrobiológiával foglalkozni. Ezért jelentkeztem az SZTE Biológia Doktori Iskolájába. Szegedet mindig is szerettem. Régóta tisztában vagyok azzal is, hogy az itteni egyetem minőségi képzést biztosít, az SZTE Mikrobiológiai Tanszékéről csak jót hallottam. Ezért választottam a Szegedi Tudományegyetem doktori képzését.
– Miért éppen a fonalas gombák vírusainak molekuláris vizsgálatával kezdett el foglalkozni?
– Témavezetőim, dr. Papp Tamás egyetemi docens és dr. Nyilasi Ildikó tudományos munkatárs, az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszéken fonalas gombákkal dolgoznak, ezen gombákat különböző aspektusokból vizsgálják. Fonalas gombák szinte mindenhol előfordulnak, mint például a háztartásunkban a zacskóba zárt kenyéren vagy a raktárokban, a gyümölcsökön is látható penészgomba. Csoportunk korábban már vizsgálta egyes járomspórás gombák vírushordozását, így amikor 2015-ben csatlakoztam a kutatócsoporthoz, nagyon érdekesnek találtam ezt a témát, és nagy érdeklődéssel vettem részt a további munkában. Mivel kevés információnk van a gombavírusokról és a fonalas gombákban játszott szerepükről, ezért igyekszünk minél több vírust azonosítani, illetve minél többet megtudni a gombákban betöltött szerepükről.
– Mi lehet a gyakorlati jelentősége az immár az Új Nemzeti Kiválósági Program támogatásával végzett kutatásainak?
– Bizonyos gombák komoly károkat okozhatnak, illetve nagy területeket képesek megtámadni, akár teljes erdőket is képesek kiirtani. Ám bizonyos vírusok csökkenthetik a növénypatogén gombák virulenciáját, vagyis lecsökkenthetik fertőzőképességüket, így biokontrollként alkalmazhatóak lennének.
– Tehát egyes vírusokat „biológiai fegyverként” bevetve gátolhatnánk a gombák szaporodását?
– A mi kutatásunk még nem ezzel a konkrét lehetőséggel foglalkozik. Ugyanakkor elképzelhető, hogy ilyen irányba is fordulhat annak az egyetemi kutatócsoportnak a munkája, amelyben én is dolgozom.
– Az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját elnyert szegedi egyetemi polgárok 15 százaléka doktorandusz-hallgató. Kartali Tünde terveinek megvalósítását miként támogatja az elnyert ÚNKP-ösztöndíj?
– Az ÚNKP-ösztöndíj mind szakmai, mind anyagi szempontból jelentős támogatás. Ez abban is segít, hogy elmélyedhessek a kutatási témámban, miközben igyekszem minél előbb befejezni a doktori tanulmányaimat is. Kíváncsian várom, milyen lehetőségeket tartogat még számomra a jövő, mind rövid, mind hosszútávon.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotó: Bobkó Anna
