Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
„Ez a könyv nem kész válaszokat ad, hanem közelebb hozza azokat az embereket, akik egész életükben a kérdéseikre keresik a választ” – hangzott el a „Szegedi akadémikusok 4 dimenzióban” című könyv bemutatóján. A tudomány csúcsait és mélységeit meghódító kutatók arcát, hobbiját, kedves helyét felvillantó és életét dióhéjban elmesélő albumból kiemelt 40 fotó és szövegrészlet, a „Szegedi akadémikusok” című kiállítás 2026. április 10-ig várja látogatóit a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri épülete átriumában.
– A Szegedi Akadémiai Bizottság vonzásába 2000-2500 kutató tartozik. Közülük körülbelül 14-15 százalék az akadémikusok aránya – fogalmazott Krisztin Tibor. Az MTA SZAB elnöke így helyezte összefüggésbe a „Szegedi akadémikusok 4 dimenzióban” című kiadványt, amely a SZAB ernyője alá tartozó 37 akadémikust mutatja be. Ez a szám megmutatja, hogy a tudomány koncentráltsága, egy lakosra jutó aránya jóval nagyobb Szegeden, mint az országban bárhol.
A „szegediakadémikusok 4 dimenzióban” című albumot és az azt reprezentáló fotókiállítást bemutató beszélgetés résztvevői – balról jobbra –: a kötet szerzői képviseletében Dusha Béla fotóművész; a kötet és tárlat főszereplői, az akadémikusok képviseletében: Németh T. Enikő nyelvész. A kérdező szerepében Márok Tamás újságíró. Az akadémikusok közül: Venetianer Pál biokémikus és Krisztin Tibor matematikus, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. Fotó: Bartha Karina
Négy nézőpontból – portrén keresztül, kedvenc helyszínén, munkája vagy hobbija közben, valamint egy személyes hangú szöveg révén – ismerhetjük meg a tudósokat. A fényképek többségét Dusha Béla fotóművész, az album ötletgazdája készítette. A 4. dimenziót jelentő miniportrék szövegét, a dióhéjba zárható élettörténeteket Újszászi Ilona újságíró-szerkesztő, az SZTE senior kommunikációs szakértője állította össze. Kiss Ferenc tervezőgrafikus művész, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója határozta meg a reprezentatív kötet küllemét. Ebből az MTA SZAB támogatásával készült albumból emel ki 40 fényképet és szövegrészt a „Szegedi akadémikusok” című fotókiállítás.
A Szegedi akadémikusok 4 dimenzióban című album egy részlete: "Karikó Katalin, a Nobel-díjas felfedező. Az MTA tiszteleti tagjává választották 2022-ben Karikó Katalint. Az első magyar Nobel-díjas kutatónőt 19 egyetem díszdoktori címmel tüntette ki, 12 nemzetközi szervezet, köztük több akadémia tagjává választotta."
– Szeged alkotóművészei fotózását követően kezdtem azon gondolkodni, hogy az akadémikusok portrésorozatát is össze szeretném állítani – válaszolt a „Szegedi akadémikusok 4 dimenzióban” című album ötletgazdája, az album szerzőit képviselő Dusha Béla fotóművész a 2026. március 25-i könyvbemutatón a kötet fotóiból válogatott kiállítás terében, a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának is otthont adó Dugonics tér 13. számú épület átriumában. A pályáját az SZBK fényképész munkatársaként kezdő alkotó elárulta: ebben a projekttervében az első fotóalanya Venetianer Pál akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ egykori főigazgatója volt. A többi akadémikus becserkészésekor bízott az exhibicionizmusukban.
– Nem voltam hozzászokva, hogy az uszodában vagy egy műteremben fotózzanak – érzékeltette viszonyát a projekthez Venetianer Pál, akiről sokféle fotó készült már, hiszen rangidős az akadémikusok között azzal is, hogy 1987-ben választották az MTA levelező tagjává.
Az MTA SZAB támogatásával készült Dusha-fotókból válogatott kiállítás a SZAB-székházban nyílt meg a 2026. február 26-i közgyűlésen. Ott egymás mellé került Németh T Enikő (SZTE) és Ormos Pál (SZBK) portréja.
– Színészeket meghazudtoló módon tette, amit kértem – nézett Németh T. Enikőre a fotóművész, aki szerint nem véletlen, hogy mindkettőjük – az alkotó és a fotóalany – egyaránt élvezte a fotózást.
– Fodrásznál nem voltam a fényképezés előtt, fésű sincs a hátizsákomban. Ugyanakkor a „exhibicionizmusunkra” utaló megjegyzéshez hozzáteszem: a SZAB elnökétől kaptunk egy levelet, hogy el kell mennünk fotózkodni – tette hozzá Németh T. Enikő, az egyik legfiatalabb akadémikus, a hallgatóság körében derültséget kiváltva. – Nem szeretek fotózkodni, de a műteremben megnyugodtam. Örültem, mikor kiderült, kedves elfoglaltságomra, a társasjátékozásra is sor kerülhetett. Ritka jól sikerült az a fotó, ami a kiállításon is megtekinthető rólam! Bemutatja azt a pillanatot, amikor – némi kárörömmel – jelzem a játszótársamnak: „Kiraktam egy jó szót, most te jössz…!”
A „Szegedi akadémikusok” című vándorkiállítás 37 tudósról készült fotót vonultat föl. A kutatók többsége a Kárpát-medence különböző tájairól érkezett Szegedre. 26 kutató a Szegedi Tudományegyetem professzora, 9 tudós a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont vezető munkatársa; illetve egy-egy professzor képviseli a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., valamint a kecskeméti Neumann János Egyetem közösségét.
– A nyelvészet egyik ága a szemiotika, jeltudomány. E szemszögből mit üzennek a kiállítás képei – kérdezte a könyvbemutatós kiállításmegnyitón az akadémikusok beszélgetőpartnere, Márok Tamás újságíró, televíziós riporter.
– A sokszínűség ragadta meg a figyelmemet – jelentette ki a nyelvész. – Mindig mondják mások, milyen nagy dolog akadémikusnak lenni. Én nem érzem, hogy annyira más lennék, mint annak előtte. Ezért is jó látni a nagyra becsült akadémikus kollegákat, hogy kinek mi a kedves elfoglaltsága. Futnak, úsznak, örülnek egy folyóiratnak, vagy csak mosolyogva néznek, tehát az emberi oldalunkat látjuk a fotókon.
– Mert a tudósok nagy része nincs túl közel a közvéleményhez?
– Ezt nem mondhatnám magamról – vette magára a kérdést Venetianer Pál. – Meglehetősen sokat foglalkoztam tudománynépszerűsítéssel. Írtam is népszerű könyveket, nem vagyok „elefántcsonttoronyban”.
– Ez, a tudomány népszerűsítése a SZAB feladata is – vette át a szót Krisztin Tibor. – Ez a kiállítás és a könyv is része ennek a projektnek: megpróbáljuk a szegedi tudósokat kivinni a laborok és az egyetem falai közül és bemutatni őket az embereknek, hogy lássák: a kutató is egy közülük.
A SZAB könyvbemutatójának egyik különlegessége, hogy a „Szegedi akadémikusok 4 dimenzióban” című album egynegyede már a közönség elé került fotókiállítás formájában. A „Szegedi akadémikusok” című tárlat képválogatás: minden szegedi akadémikusról csak 1-1 fotó látható. A kiállítás bemutatja a dél-alföldi régió kutatóinak egy ad hoc csoportját, valamint a közösségnek otthont adó központot, a Szegedi Akadémiai Bizottság patinás székházának szépségét is.
Szegedi akadémikusok: Deli Mária (SZBK), Dékány Imre (SZTE), Bobozy Attila (SZTE), Dudits Dénes (SZBK). A SZAB 65. évében a tudósok közösségét bemutató ftókat Dusha Béla készítette, a képek alatti és melletti szövegeket Újszászi Ilona állította össze
A kiállítás fotói alatt ott az akadémikus neve és az album szövegéből kiemelt részlet: az úgynevezett „kreatív cím”, valamint egy-egy mottó, idézet az adott akadémikustól. Például: „NÉMETH T. ENIKŐ leleplezi az álhírgyártók „trójai falovát”. A család és a munka között nem szabad választást kikényszeríteni, mert mindkettő egyformán fontos.”
– Nő vagyok, a család összetartása, a családról való gondolkodás egyformán fontos – adta hátterét a mottójának Németh T. Enikő. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Általános Nyelvészeti Tanszékét vezető egyetemi tanár elmesélte: a munkahelye rugalmassága is hozzájárult ahhoz, hogy ugyancsak egyetemi oktató férjével felváltva foglalkozhattak két lányukkal, illetve kutatási témájukkal és munkahelyi feladataikkal. – Kellett persze a lányok rugalmassága is, mert jól tűrték, hogy egyik konferenciáról a másikra vittük őket, türelemmel megvárták az előadások végét. Soha nem merült fel bennem, hogy a kutatómunka miatt ne legyenek gyerekeim. Igaz, a doktori dolgozatomból lett könyv előszavába beleírtam: „köszönöm a családomnak, bár nélkülük hamarabb elkészültem volna a fokozatszerző publikációval”.
Fotózásról és publikációról, kutatómunkáról és hobbiról beszélgetett az SZTE Dugonics téri kiállítási terében rendezett könyvbemutatón - balról jobbra -: Dusha Béla, Németh T. Enikő, Márok Tamás, Venetianer Pál, Krisztin Tibor. Fotó: Bartha Karina
A másik példa: „VENEIANER PÁL, a szenvedélyes debattőr. Kutatócsoportjával Magyarországon elsőként alkalmazta a génsebészetet és a DNS-szekvenálási módszereket.”
– Volt egy pár olyan „ügy” a pályámon, aminek a vitájában aktívan részt vettem – kommentálta Venetianer Pál biokémikus, a Szegedi Biológiai Központ egyik első munkatársa, a JATE címzetes egyetemi tanára, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet emeritus professzora, hogy miért érzi igaznak, ha úgy jellemzik, hogy „szenvedélyes debattőr”. – Az egyik a génmódosítási vita, ami még most sem zárult le a világban. Vagy amikor a főnököm, Straub F. Bruno behozott a magyar egyetemekre egy újfajta vizsgáztatást, abba a vitába is beleálltam – sorolta a 2014-ben „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa” címmel kitüntetett kutató. – A harmadik nagy vitatéma, amiben aktivizáltam magam, a rendszerváltozás után veszélybe került akadémia intézethálózata. Végül Kosáry Domonkosnak köszönhetően megmaradt.
A harmadik példa: „KRISZTIN TIBOR, akinek attraktora van. Vallja: „a tehetség csak a kezdet, a szorgalom a siker kulcsa”. Számos matematikust indított el a kutatói pályán.”
– Időben változó jelenségeket leíró egyenletek fázisterében gyakran létezik olyan kitüntetett halmaz, az attraktor, amely felé a megoldások hosszú távon közelítenek. Az attraktor sokszor jóval egyszerűbb, mint az eredeti rendszer, ezért leírásuk fontos. Az attraktorok struktúrája nagyon bonyolult vagy egyszerű is lehet – magyarázta a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet professzora. – Az attraktorok között vannak nagyon szép alakzatok is. Az egyik konferencián odajött hozzám egy neves matematikus és elmondta: nagyszerű, hogy nekünk vannak attraktoraink, s akinek már van attraktora, nem élt hiába.
Tehát az akadémikusok kutatási témáit is felvillantja ez a kötet. A képek alatti szövegeket kiegészíti az akadémikusok székfoglaló előadásainak listája és a tárlatismertető.
– Szép tárgy is, gyönyörű a tipográfiája a kötetnek. Mi a célja, ki a célközönsége egy ilyen projektnek? Kinek ajánlják a 2026. április 10-ig megtekinthető kiállítást és az MTA SZAB Tudósklub Egyesület számára adott 10 ezer forintos adomány ellenében a SZAB-székházban mindenki számára elérhető albumot? – kérdezte a könyvbemutatót levezető Márok Tamás.
– Bízom benne, hogy a kötetben szereplő akadémikusokon és családtagjaikon kívül szélesebb közönséget is megszólít ez a vándorkiállítás és az album, ami pillanatkép a 37 akadémikus és a mellettük a SZAB ernyője alatt dolgozó 2000-2500 kutató munkájának.
– Mindenkinek ajánlom – jelentette ki Németh T. Enikő. – Aki ismeri a tudósokat, azoknak azért, akik nem ismerik az akadémikusokat, azoknak azért. Mert nagyon szépen megmutatja a kiállítás és a kötet, hogy a tudós is hús-vér ember, hobbikkal, akik igazodnak valamilyen vezérelvhez az életükben. Ha ezt megismerik, akkor a tudományhoz is közelebb jutnak.
– Nem vagyok abban biztos, hogy a tudomány iránti szeretetet föltétlenül a tudósok személyének a népszerűsítése segíti a legjobban – kontrázott Venetianer Pál. – Ugyanakkor a tudomány „mint olyan” egy olyan nagyszerű emberi vállalkozás, amit feltétlenül szükséges közvetíteni az embereknek.
SZTEinfo – L. I. Á.
Fotók: Bartha Karina
Korábban írtuk:
Jubileumi és tudományos ünnep: fókuszban az MTA 200 és a SZAB 65 esztendeje
Ahol a „bicikliző Einstein” és a tudomány találkozik – 65 éves a SZAB
