Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
70 éve avatták föl az SZTE Dugonics téri épületének előterében a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, Vasvári Pál mellszobrát. Erre is emlékezhetünk az 1848-as forradalom és szabadságharc nyitányának 170. évfordulóján, a magyar sajtó napján.
„Az 1848-as egyetemi ifjúság vezérének büszke megemlékezéssel az egyetemi ifjúság. 1948. március 15. Előre a népelem és az ifjúság egységéért”. Ez a fölirat olvasható Vasvári Pál (1826 1849) mellszobra alatt. Az alkotás 1948. március 15-én avatták föl a Szegedi Tudományegyetem Dugonics tér 13. szám alatti épületének előcsarnokában.
Vasvári, a forradalmár egyetemista
Történész és a „márciusi ifjak” jeles alakja volt Vasvári Pál. Gróf Károlyi József „anyagi támogatásának köszönhetően juthatott el Pestre, és munkaadója révén nyerhetett bepillantást a reformkor politikai küzdelmeibe. Vasvári a fővárosba kerülve beiratkozott az egyetemre, ahol előbb bölcsészetet, majd jogot tanult – az 1848-as forradalom idején is joghallgató volt –, de legjobban a történelem keltette fel az érdeklődését. Mentora, Horvát István nyelvész-történész mellett utóbb Michelet, Hegel és az utópista szocializmus egyik neves képviselője, Étienne Cabet is komoly hatást gyakorolt a fiatalember gondolkodására” – olvasható a rubicon.hu oldalon. Tarján M. Tamás a cikkében arra is kitér, hogy „a forradalmiság, a nacionalizmus és a polgárosodás eszméi utóbb sajátos módon keveredtek Vasvári munkáiban; Sali Bánk álnéven többször publikált az Életképekben, a Pesti Divatlapban és a Társalkodóban.”
Vasvári „1844 óta a politizáló egyetemi ifjúság ismert alakja volt, az Egyetemi Magyar Társulat betiltása után az Irodalmi Körben és az 1847-ben megalapított Ellenzéki Körben is aktív szerepet vállalt, 1847–48 fordulóján pedig Petőfiékkel és a Pilvax kávéházban szerveződő társasággal is kapcsolatba lépett” – írja Tarján M. Tamás.
12 pontos beszédek
Az 1848-as 12 pont szövegének a véglegesítésében, a március 15-i pesti forradalom megszervezésében is döntő szerepe – rögzíti a történész, aki leírja: „Vasvári e neves napon több helyen – például az egyetemi ifjúság előtt és a Városházánál – is beszéddel lelkesítette a tömeget, helyet kapott a Helytartótanács elé járuló delegációban, majd a Közcsendi Bizottmány tagja lett. A fiatalembernek múlhatatlan érdemei voltak abban, hogy a polgárság a következő napokban megőrizte nyugalmát, és a forradalom vérontás nélkül zajlott le…”
Koszorút helyeztek el Vasvárinak a szegedi egyetemi épületben felállított mellszobránál a nevét viselő szegedi középiskola diákjai egy évvel ezelőtt. Az alkotásról a Délmagyarország: 1970. március 17-i száma adta hírül, hogy „a márciusi fiatalok jeles tagjának, a forradalmár történészének a mellszobra. Az alkotás készítője Váradi szobrászművész”.
Az egyetemi sajtó szülőhelye
1848. március 15-én hirdették ki a polgári sajtószabadságot, majd április 11-én törvénybe is foglalták. Erre a fordulatra emlékezve 1990 óta a magyar sajtó napját is ünnepeljük március idusán.
Az SZTE Dugonics téri épülete és környéke az egyetemi sajtó szülőhelye – írjuk az SZTE honlapon a Virtuális egyetemi séta menüpont alatt.
A Szegedi Tudományegyetemen jogelődje, a Kolozsvárról száműzött, majd 1921-ben Szegeden befogadott Ferenc József Tudományegyetem 1922. február 1-jén jelentette meg első diáklapját, az Új Élet című politikai, társadalmi, kritikai hetilapot a „Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete” kiadásában.
Médiaszemélyiségként is jeleskedett a szegedi tudósok között Szent-Györgyi Albert. A szegedi egyetem Nobel-díjasa könnyed stílusban nyilatkozott, ugyanakkor „a szegedi egyetemi ifjúság lapja”, a Szegedi Híd alapítójaként és szerzőjeként, a Délvidéki Szemle szerkesztőbizottsági tagjaként is ünnepelhetjük – írtuk az egyetemi sajtó történetét bemutató cikksorozatunkban.
1935. szeptember és 1936. június között a Délvidéki Ifjúság címet viselte az egyetemi kiadvány, 1941 és 1944 között pedig már új megközelítéssel készült a Szegedi Híd, melyet a röviddel korábban megszervezett Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI) nevű egyetemi egységszervezet adott ki. Ez volt az első olyan szegedi diáklap, amely a hallgatók kari, felekezeti, nemzetiségi megoszlásától függetlenül minden hallgató számára íródott. Az egyetlen lapszámot megélő Egyetemi Élet 1946 szeptemberében jelent meg.
A Szegedi Egyetem, a szegedi felsőoktatási intézmények lapja a Dugonics téri szerkesztőségben született 1953. január 26-án – 65 esztendeje. Többek között a Szegedi Egyetem, a Szegedi Egyetem Magazin lapszámaiba is belelapozhatunk az SZTE UnivHistória repozitóriumban keresgélve. Ez a Szegedi Tudományegyetemhez és jogelődjeihez köthető egyetemtörténeti jelentőségű kiadványok és hírek adatbázisa, az SZTE Klebelsberg Könyvtár gondozásában.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotó: Bobkó Anna
