Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szegeden nagy lehetőségek nyíltak meg a tudományban – véli Nagy Ferenc, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont új főigazgatója, aki szerint hagyományosan nagyon jó a kapcsolatuk az SZTE-vel. Az MTA honlapján olvasható összeállításban 3 „lendületes” kutató is teret kap.
A vezetőváltás időszakát éli a Szegedi Tudományegyetemmel szorosan együttműködő MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont. Az új főigazgatóval, Nagy Ferenccel terjedelmes interjú olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. A „Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával című összeállításban szó esik a Szegedi Tudományegyetemről is.
„Szeged tudományos életét és az SZBK külső kapcsolatait is alapvetően határozza meg a Szegedi Tudományegyetem. Milyen a kapcsolatuk a felsőoktatási intézménnyel?” A kérdésre válaszolva a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont új főigazgatója, Nagy Ferenc kijelenti: hagyományosan nagyon szoros az együttműködés az SZBK és az SZTE között. Példaként említi, hogy 2018-tól „az összes SZBK-ban dolgozó, de a PhD-ját az egyetemen végző fiatal kutató cikkén mindkét intézmény szerepel. Ez jó az egyetemnek a rangsorok miatt, nekünk pedig azért, mert az egyetem segít minket olyan pályázatoknál, ahol akadémiai pályázóként nem, de velük együtt társpályázóként eséllyel indulhatunk.”
A negyvenéves SZBK profilváltását szeretné elérni az új főigazgató. Példaként említi a Biokémiai Intézet új alapokra helyezését. A Biokémiai Intézetben ugyanis „az utóbbi időben létrejött a Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység, amelynek több kutatócsoport is a tagja. A legfontosabbak ezek közül a Pál Csaba, Bolyai-díjat is elnyert kutató által vezetett egység, valamint a Papp Balázs, a Nagy László és a Horváth Péter által irányított kutatócsoportok.”
„A kulcsszó a rendszerbiológia” – hangsúlyozza Nagy László főigazgató. – „Manapság már nem egy sejt működését kell megérteni, hanem sejtek százainak működését egyszerre. Ez egy olyan újfajta megközelítés, amely a biológia majd minden ágában jelen van. Hatalmas adathalmazokkal, matematikai modellekkel dolgozunk…”
„… Jelenleg 5 lendületes kutató van az intézetben” – mondja Nagy László. – „Másképpen fogalmazva, látjuk, hogy miután a jó kutatók száma elér egy kritikus tömeget, a folyamat önszerveződővé válik, amit egy főigazgatónak csak támogatni kell – Ápolni, mint egy kertet, és csak arra ügyelni, hogy ne nőjenek összevissza a növények.”
Az SZBK újításait bemutató összeállításnak része a „Három sikeres kutató Szeged vonzásában” című portré-csokor.
„Különleges korszakát éli a szegedi tudományos élet. Elkészült a szegedi lézerközpont, az ELI. Nagy feladat, hogy minél hatékonyabb együttműködést alakítsunk ki velük, és kitaláljuk, hogyan lehet olyan közös projekteket elindítani, amelyekben az ő infrastruktúrájukat használva tudunk bennünket érdeklő kutatásokat végezni. Jelentős fejlemény az is, hogy megalakult a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, az SZBK és a heidelbergi székhelyű Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium együttműködésében” – sorolja az SZBK főigazgatója.
„Most olyan helyzet alakult ki Szegeden, amikor szinte bármi lehetséges a tudományban” – hangsúlyozza Nagy Ferenc főigazgató. – „Ebben a szituációban kell tehát megtalálni az SZBK helyét úgy, hogy megerősödve, de az arculatát nem elveszítve működhessen a jövőben.”
SZTEinfo
Forrás: mta.hu
Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás
