86. Ünnepi Könyvhét: Keresd a nőt! – érdekességek Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjról

2015. június 6., 18 óra 30 perc, a Lobby Café terasza:

Közismert a városi legenda, miszerint Szent-Györgyi Albert professzor úr nem merte elmondani feleségének, hogy ő igazából nem szereti a paprikát. A kínos vallomás elől menekülve felugrott az asztaltól, és a konfliktusforrást jelentő zöldséget magával vitte a laboratóriumába megvizsgálni: így derült fény a paprika magas C-vitamin tartalmára. Később derűs önkritikával mondogatta, hogy a házastársi gyávaság segítette őt hozzá a Nobel-díjhoz.

Hannus Istvánt is „egy nő”, jelesül hites felesége terelte akaratlanul a Szent-Györgyi Albert és a Nobel-díj kutatás felé. A szegedi egyetem porfessor emeritusa az Amerikai Egyesült Államokban figyelt fel a New York Times mikrofilmes archívumára, melyből a magyar tudóshoz kapcsolódó anyagokat lemásolta, összegyűjtötte. Noha már akkor megfogalmazódott benne a kiadás gondolata, 25 évet kellett várni a megjelenésre.

A tudósító dicsérete

A Szegedi Egyetemi Tudástár harmadik kötete Szent-Györgyi Albert életét  és a New York Times digitalizált és mikrofilmes archívumaiban megtalálható írások segítségével tárja az olvasó elé.

Két dolog teszi ezt a - Szent-Györgyi Albert a Délmagyarországban és a New York Timesban című - könyvet különlegessé. Az egyik: a tudós és média együttműködése a kutatás során, a tudomány eredményeinek népszerűsítésében. A másik: Szent-Györgyi sokszínűsége és egyedisége, mely őt kedvelt közéleti személyiséggé tette.

A Paprika-díj szülőhelye

Szent-Györgyi Nobel-díját sokan becézték „Paprika-díjnak”, annak ellenére, hogy a C-vitamin megtalálása csak másodlagos a sejtlégzés leírásához képest; az oklevél indoklásában legalábbis. A szegediek szemében mégis az előbbi miatt vált igazán kinccsé és közismertté. Szent-Györgyi életének sok-sok mozzanatáról tudósítottak az újságírók. Így például arról, hogy milyen szépen táncolt az egyetemi bálon, hogy őt választották a Szegedi Sakk-kör elnökévé és még azt is megtudjuk a Délmagyarország digitális archívumából, hogy a felesége a környék teniszbajnoka.

Kevesen tudják, hogy a hexuronsavat – a C-vitamint – Szent-Györgyi először marha mellékvese-kéregből akarta kimutatni. Sikerült is, de csak nagyon kis mennyiségben: annak több mint negyvenszeresét tudta kivonni paprikából a mai Déri Miksa Szakközépiskola Kálvária téri épületében lévő laboratóriumában. Hiszen az se köztudott, hogy a Nobel-díjat érő kísérletek 1935-ig nem a Dóm téren zajlottak, hanem a Kálvária téren, ahol ma is látható a labor, az emléktábla, valamint a Nobel-díj másolata – jórészt Hannus István kezdeményezésére.

„Éva lánya”

Nemcsak a díjazott, hanem a Nobel-díj alapítója életében is fordulatot hozott "Éva lánya". A rossznyelvek szerint például azért nincs matematikai Nobel-díj, mert Alfred Nobel felesége félrelépett egy matematikussal. A tévedés „csupán” az, hogy a dinamit feltalálója agglegényként halt meg, jó eséllyel felszarvazatlanul. De a díjak megalapításában igenis fontos szerepet játszott egy nő, Bertha von Suttner, aki egy ideig Nobel titkárnője volt. Az ő nagyon aktív pacifista tevékenysége indította egykori főnökét a béke Nobel-díj létrehozására, melyet 1905-ben meg is kapott Bertha asszony.

Reménytelen vállalkozás volna minden apró, ám annál izgalmasabb részletet megemlíteni, mert a Szegedi Egyetemi Tudástár harmadik kötete sokszor 13+1 újdonságot kínál olvasóinak, kezdve azon, hogy miért is játszottak fontos szerepet a tengerimalacok Szent-Györgyi kutatásaiban, miért kaphatott volna még egy Nobel-díjat, és miért akarta megtagadni az adófizetést Amerikában...

SZTE info - Kép és szöveg: Szalai Anna

*

A Szegedi Egyetemi Tudástár kötetei elektronikus formában is elérhetőek lesznek az SZTE honlapján.

További információ: SZTE Média Centrum szerkesztősége, Szeged, Honvéd tér 6., telefonszám: +36 62 546-778, +36 70 333 86 54.

*

A 86. Ünnepi Könyvhét szegedi programjainak középpontjába a "társulások" szerepét állították. A Szegedi Egyetemi Tudástár és annak 3. kötete sem születhetett volna meg a "társulások" nélkül. Többek között erre is utal Hannus István és Újszászi Ilona beszélgetése, mely itt meghallgatható:

*

Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:

86. Ünnepi Könyvhét: „A virág a fény felé hajlik” - beszélgetés Böjte Csabával

86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége

86. Ünnepi Könyvhét: Az idő kereke

86. Ünnepi Könyvhét: „Én itt vagyok” - irodalmi megemlékezés Baka Istvánról

86. Ünnepi Könyvhét: Egy csodálatos utazás

86. Ünnepi Könyvhét: Merőleges viszonyok – El Kazovszkij művészete

86. Ünnepi Könyvhét: „Az SZTE utcára viszi a tudományt” – akadémikus, professzor a kutatásról
86. Ünnepi Könyvhét: Hivatalos megnyitó és SZTE-s programok
86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal

86. Ünnepi Könyvhét: Ígéretes kiadványok

86. Ünnepi Könyvhét: Idegenfelfogás az első ezredforduló korában

86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról

„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején