2015. január 22-én elhunyt Boda Domokos Széchenyi-díjas gyermekgyógyász, professor emeritus, Szeged város díszpolgára.
28 éven át, 1963 és 1991 között volt a Szegedi Gyermekklinika tanszékvezető professzora. Tanszéki elődje, Waltner Károly „terhes örökséget” hagyott reá, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A legendás betegközpontúság, a példamutató orvosi és ápolói tevékenység, a bensőséges, kartársi munkahelyi szellem ellenére a korlátozott épületi adottságok, a szegényes anyagi, technikai, felszerelési helyzet és a gyér tudományos feltételek nagy kihívást jelentettek az ifjú (kinevezésekor 42 éves!) vezető számára.
A mostoha társadalmi, közéleti körülmények ellenére a klinikai tevékenység valamennyi területén – betegellátás, kutatás, oktatás, szakmai kapcsolatok – sikerült maradandót alkotnia és nemzetközi elismerést kivívnia. Felismerte az egyes gyermekgyógyászati szakterületek jelentőségét és szorgalmazta azok fejlesztését. Vezetésével már 1967-ben létrejött a Magyar Gyermekorvosok Társasága Dél-magyarországi Decentruma.
„A Szegedi Gyermekklinika Története” egyes fejezeteiben saját periódusáról – különös tekintettel az oktatásra, a tudományos munkásságra – mélyenszántó gondolatokkal, bőséges tényanyaggal, mégis szerényen számol be; az objektív elemző ezt az időszakot bizonyára a Gyermekklinika virágkorának minősíti. Boda professzor úr saját megfogalmazása szerint: „… a sikerek emléke lassan a távoli ködbe vész, „tudományom” aktualitása is egyre csökken. De a múlt üzeneteként volt hallgatóimtól és munkatársaimtól melegségben, kedvességben nap mint nap részesülök”.
Nyugodjék békében!
Gyászjelentés Boda Domokosról
Nekrológ Boda Domokosról