SZTE Info

Karaim konferencia a Szegedi Tudományegyetemen

Hazánkban első alkalommal rendeznek nemzetközi karaim konferenciát, melynek a Szegedi Tudományegyetem ad otthont. Az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport szervezésében, a Szegedi Tudományegyetem és az Uppsalai Egyetem (Svédország) támogatásával az eltűnőben lévő török nyelvről, értékeinek megőrzéséről magyar és külföldi kutatók tartanak előadást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Első alkalommal a Szegedi Tudományegyetem ad helyet nemzetközi karaim konferenciának, amelyet 2014. június 13-án rendeznek meg az SZTE BTK Kari Konferenciatermében (Szeged, Egyetem u. 2). A konferenciát az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport, a Szegedi Tudományegyetem és az Uppsalai Egyetem (Svédország) támogatásával bonyolítják le.


A Kelet-Európában, elsősorban Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában és Oroszországban élő karaimok a török nyelvek kipcsak ágába sorolható nyelvet beszélik, illetve beszélték. Három fő nyelvjárásuk ismert: troki karaim (Litvánia), halicsi karaim (Ukrajna) és krími karaim (Krím félsziget). Ezek közül kettő immár kihaltnak tekinthető, csak a troki karaim nyelvjárásnak vannak még beszélői (kb. 50 fő). Habár az utóbbi évtizedben történtek törekvések a troki nyelvjárás revitalizálására, a nyelv maga veszélyeztetett nyelvnek tekinthető.


Vallásukat tekintve a karaimok, eltérően a török nyelvű népek nagy többségétől, nem a muszlim hit, hanem a karaita judaizmus követői. Ezáltal a huszadik század elejéig elsősorban héber ábécét használtak még saját nyelvük lejegyzésére is. Magas szintű hébernyelv-ismerettel bírtak, melyet szent nyelvként tiszteltek. A huszadik század történelmi eseményeinek hatására ma már sem a héber ábécét, sem a héber nyelvet nem ismerik. Így régi irataikat, könyveiket sem tudják elolvasni.


A gazdag karaim forrásanyag (mely alatt mind héber, mind pedig karaim nyelvű emlékeket értünk) feldolgozása és publikálása a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején megkezdődött, ám még mindig rengeteg teendő vár a turkológusokra és a hebraistákra. A workshopon a turkológia jeles képviselői mellett hebraista kollégák, illetve három előadóval a karaim közösségek is képviseltetik magukat.


A konferencián előad az SZTE altajisztika szakán diplomát szerzett Olach Zsuzsanna, akit az Uppsalai Királyi Humán Tudományok Társasága Westin-díjjal tüntetett ki idén februárban.

 

A konferencia nyelve az angol, előadói:

Abkowicz Mariola (Adam Mickiewicz University, Poznań, Poland)

Csató Éva Á. (Uppsala University, Uppsala, Sweden)

Firkavičiūtè Karina (Karaim Cultural Society, Vilnius, Lithuania)

Harviainen Tapani (Helsinki University, Helsinki, Finnland)

Ivanics Mária (Szegedi Tudományegyetem)

Jankowski Henryk (Adam Mickiewicz University, Poznań, Poland)

Johanson Lars (Johannes Gutenberg Universtiy of Mainz, Mainz, Germany)

Károly László (Johannes Gutenberg Universtiy of Mainz, Mainz, Germany)

Németh Michał (Jagiellonian Universtiy, Kraków, Poland)

Olach Zsuzsanna (MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport)

Róna-Tas András (Szegedi Tudományegyetem)

Sulimowicz, Anna (University of Warsaw, Warsaw, Poland)

Tuori, Riikka (Goethe Universtiy, Frankfurt am Main, Germany)

 

A konferencia programja itt tekinthető meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.