Westin-díjat kapott Olach Zsuzsanna

Olach Zsuzsannát első számú témavezetője, Csató Éva Ágnes, az Uppsalai Egyetem Török Nyelvészet a Nyelvészet és Filológia Tanszékének professzora jelölte az Uppsalai Királyi Humán Tudományok Társasága által adományozandó Westin-díjra. A díjat 1984 óta minden évben két kiváló minősítésű disszertáció szerzőjének ítélik oda. Egyet filozófia-történelem, egyet pedig filológia témakörben. A díj a stockholmi gyártulajdonos, Jacob Westin után kapta nevét, mivel a díjat az Uppsalai Királyi Humán Tudományok Társaság az őáltala adományozott pénzösszegből osztja ki. A díjra a témavezetők nevezik a jelölteket, majd egy kuratórium meghallgatja a témavezetők előterjesztését, végül döntést hoz a díj odaítéléséről.

A díjátadó ceremóniát 2014. február 11-én rendezték meg az egyetem főépületében, az Universitetshusetben. Olach Zsuzsanna elmondta: az egyetem főépülete ad helyet minden nagy ünnepségnek, és ennek igazi rangja van, hiszen az első skandináv egyetem az uppsalai volt, ez volt az első épület, amit megépítettek. A díjazottak előadását ötven professzor jött el meghallgatni.

– 18 órakor a társaság zárt körű ülést tartott, ezt követően adták át a díjat. A díjazottak ismertették röviden a disszertációban végzett munkájukat, majd a vendégek a Värmland Diákszövetség épületében díszvacsorán vettek részt – mesélte Olach Zsuzsanna. Az esten fellépett az Uppsalai Egyetem egyik kórusa. A vacsora folyamán a témavezetők beszédet mondtak a díjazottakról, amire a díjazottaknak reflektálniuk kellett. A díjazottat méltató beszédben Mats Eskhult, az Uppsala Egyetem Nyelvészet és Filológia Tanszékének sémi nyelvek professzora Olach Zsuzsannáról azt említette meg, nem spórolt időt és energiát arra, hogy elsajátítsa a héber nyelvet, és mindig készen állt arra, hogy tanuljon, továbbá nagyon felkészült volta.

– Az előadásomat angolul, a köszönő beszédemet svédül mondtam – tette hozzá a díjazott. – Megköszöntem témavezetőim munkáját. Csató Éva Ágnes, az Uppsalai Egyetem Török Nyelvészet a Nyelvészet és Filológia Tanszékének professzora, Mats Eskhult, az Uppsala Egyetem Nyelvészet és Filológia Tanszékének sémi nyelvek professzora, valamint Lars Johanson, a Mainzi Egyetem turkulógus professzora segítették a munkámat. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az Uppsalai egyetem turkulógia tanszékén doktoráns lehettem, és részese egy hosszú karaim tanulmány hagyományának. És nagyon büszke vagyok arra is, amire Csató professzor asszony hívta fel a figyelmemet: hogy az Uppsalai Egyetem Nyelvészet és Filológia Tanszékén török nyelvészetből először és utoljára Lars Johanson neves turkológus szerzett doktori fokozatot 1966-ban. Őt követtem én a sorban, másodikként.

– Gustaf Peringer Lillieblad (1651-1710), az Upssalai Egyetem keleti nyelvek professzora 1690-ben, XI. Károly svéd király felkérésére Litvániába utazott, hogy ott a karaimok szokásait tanulmányozza – magyarázta karaim kutatások uppsalai hagyományát Olach Zsuzsanna. – Ő volt az első tudós, aki tanulmányozta a litvániai karaimokat, illetve lejegyzett pár sort a Teremtés könyvének első fejezetéből troki karaim nyelven. A 20. században Csató tanárnő folytatta a sort, aki nemcsak a nyelv revitalizálásában (Karaim Nyári Iskola) vesz aktívan részt, de számost tanulmányt írt troki, karaim és halicsi karaim témában. Ezt a nemes uppsalai hagyományt folytattam én Uppsalában. A karaim nyelv kutatásában több magyar is részt vett. Először Munkácsi Bernát finnugrista, aki szöveget is közölt egy cikkben (a Keleti Szemle 10. számában jelent meg, 1909-ben az alábbi címmel: Karäisch-tatarische Hymnen aus Polen), illetve Csató tanárnő. Lengyelországban, a Krakkói Egyetemen a részben magyar, részben karaim származású Németh Mihály képviseli a magyar orientalistákat. Ő elsősorban lucki karaim szövegekkel foglalkozik. A sort zárom én – mesélte a díjazott.

Olach Zsuzsanna disszertációjának javított verziója 2013-ban megjelent a németországi Harrassowitz kiadó Turcologica sorozatában, A Halich Karaim translation of Hebrew biblical texts címmel.

Olach Zsuzsanna kanyargós úton jutott el az altajisztika tanszékre: érettségi után továbbtanult, dolgozott is, végül a húga hívta fel a figyelmét az altajisztika szakra, mondván, hogy ez valami különleges lehet. Olach Zsuzsanna felvette a kapcsolatot a tanszékkel, Nagy Éva tanárnőtől kapott választ a kérdéseire. Így tudta meg, hogy a szakon elsősorban történeti nyelvészeti szempontból török és mongol nyelvekkel foglalkoznak, valamint azt is, hogy török felsőfokú vizsgának megfelelő nyelvtudást szerezhet a képzés végére, és egy középfokú vizsgának megfelelő tudást egy másik nyelvből. Akkor is, most is a mongol nyelvnek számító burját, illetve a török nyelvekhez tartozó kazak közül lehetett választani. Beadta jelentkezését, fel is vették, és 2000-ben megkezdte tanulmányait. Az ötéves képzés, mint mondja, kemény volt, hiszen a tanszék magas színvonalú oktatása tudományra, kutatómunkára készíti fel hallgatóit. A képzés során eredetiből olvastak rovásírásos ótörök szövegeket, arab írásos oszmán és csagatáj szövegeket, sőt, még Dzsingisz kánnak a pápához írt levelét is olvasták. Turkológiai és mongolisztikai tárgyú kurzusokkal mélyítették el tudásukat. Olach Zsuzsanna büszke volt rá, hogy a világon is nagy tiszteletnek örvendő, egyedülálló tanszék hallgatója lehet.

A karaimok már tanulmányai legelején felkeltették az érdeklődését. Ez a nép török nyelvet beszél, Kelet-Európában, elsősorban Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában élnek, a judaizmus egyik ágának, a karaitizmusnak követői. Úgy érezte, hogy ez a nép és ez a nyelv különleges helyet foglal el a török népek közt. A képzés folyamán végig arra készült, hogy a szakdolgozatát karaim témában írja. 2005-ben végzett, szakdolgozata témája a héber írással írt, Jan Grzegorzewski által kiadott halicsi karaim versek vizsgálata volt. A halicsi karaim a karaim nyelv egyik nyelvjárása, mely a közösség központjáról, az ukrajnai Halics városáról kapta nevét. Ez a nyelvjárás a karaim nyelvjárások közt kevésbé kutatottnak számít, és hangtani, szókészleti szempontból nézve különbözik a másik két nyelvjárástól (troki és krími nyelvjárások). A szakdolgozat nemcsak a nyelvészeti elemzést tartalmazta, de magában foglalta a versek latin betűs átírását és magyar fordítását is. A szakdolgozat írásakor merült fel benne először, hogy esetleg folytatná a tanulmányait. Ebben támogatta a tanszék akkori vezetője, egyben dékánja, Berta Árpád professzor. Olach Zsuzsanna 2006 és 2011 között folytatta doktori tanulmányait Uppsalában, a török nyelvészet tanszéken. Itt találkozott a kihalással fenyegetett troki karaim nyelv még élő beszélőivel, 2007-ben, Trakaiban pedigAmelija Abrahamowiczcal, egy halicsi karaim hölggyel, akinek a birtokában van az a kézirat, amely Mózes öt könyvét és a Háftárákat tartalmazza, halicsi karaim nyelven, héber írással. A doktori disszertációja ezen a kéziraton alapszik. A szakirodalomban már korábban is szóltak arról, hogy a karaim ószövetségi szövegfordítások héber hatást mutatnak, de rendszerszerűen még nem gyűjtötték össze, hogy mik ezek a hatások pontosan. A disszertációjában Olach Zsuzsanna ezt a vizsgálatot végezte el.

Doktori disszertációját 2012. november 17-én védte meg Uppsalában. Opponense a neves turkológus, Marcel Erdal professzor volt. A 2012-ben induló MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoportjának munkatársa. A kutatócsoportban a doktori tanulmányai során megkezdett munkát folytatja, hiszen a kézirat nagy része még mindig kiadásra és feldolgozásra vár.

Nyemcsok Éva Eső