Fájdalomklinika: számos betegség kezelése egy helyen

A fájdalom meglehetősen szerteágazó kérdéskör, szögezi le rögtön az elején Vécsei László, az SZTE ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, akadémikus. A szegedi neurológiai klinikán – a fájdalom ambulancián és az osztályokon – részben a fejfájásos betegeket gyógyítják, emellett foglalkoznak derékfájdalomtól szenvedő, neuropátiás és szélütésen átesett betegekkel is.

Migrén: egymillió embert érint

Magyarországon több, mint egymillió nő és férfi szenved migrénes fejfájástól – hívja fel a figyelmet Vécsei professzor az elrettentő nagyságrendű betegszámra. A nők 18, a férfiak 6 százaléka migrénes. Létezik azonban másfajta fejfájás is, az úgynevezett tenziós fejfájás, amellyel valószínűleg több millióan küzdenek. Ennek a típusos esete az abroncsszerű fájdalom. A fejfájásnak más megjelenési formái is léteznek, de a migrénnél maradva: a betegségben a 18-60 év közötti korosztály a leginkább érintett. Ez nem jelenti azt, hogy valaki nem lehet ennél idősebb vagy ennél fiatalabb korában migrénes. Meglehetősen sok gyereknek van migrénes fejfájása.

– A neurológiai klinika részt vesz egy uniós programban, az EUROHEADPAIN projektben mások mellett dán, holland, angol és német konzorciumi tagokkal együtt kutatjuk a migrén okait, és igyekszünk további terápiás alternatívákat találni – mondta Vécsei professzor. A migrén kialakulásában a genetikai háttér szerepet játszik, de nem feltétlenül úgy, hogy ha az egyik szülő beteg, akkor a gyerek is biztosan az lesz. A kialakulásban nagy szerepük van a környezeti hatásoknak, így például a táplálkozásnak, az időjárásnak, a stresszes életmódnak is. Azt lehet mondani, hogy a migréneseknek kicsit más a konstitúciójuk, a szervezetük érzékenyebb, és talán ezzel függhet össze az, hogy a fejfájás jelentkezik náluk.

Tény: a migrénes fejfájás az életminőséget nagymértékben rontja. A betegek jelentős részénél havonta egy, akár több migrénroham is jelentkezik, aminek komoly gazdasági vetülete is van. Vécsei professzor hozzáteszi: orvosként nem elsődlegesen az a feladatuk, hogy gazdasági kérdésekkel foglalkozzanak, mert a gyógyításra kell koncentrálniuk. De fontos, hogy tudatosítsák a döntéshozókban, ennek a betegségnek van egy nagyon komoly nemzetgazdasági vetülete, mert ezek a betegek rendszeresen kiesnek a munkából.

A migrénes betegek diagnózisát a fejfájás-specialista a beteg panaszai alapján sokszor fel tudja állítani, és szükség esetén képalkotó vizsgálatokat is igénybe vesz. A szakorvos a diagnózis ismeretében határozza meg a terápiát. A migrén esetén jó néhány terápiás alternatíva létezik. Részben a rohamterápia, amelynek során a rosszullét kezelésére például úgynevezett triptánokat tudunk alkalmazni. Az intervallumterápia során – amikor a beteg rohamai nem nagyon gyakoriak – megelőző céllal adnak gyógyszereket. A probléma az, hogy egyes készítménycsoportok a betegek 70-80 százalékánál hatásos csak. Ezért mindenképpen szükségesek olyan kutatások, amelyek a terápiában további előrelépést jelentenek. Hatalmas energiákat fordítanak arra, hogy olyan új készítmények kerüljenek a betegekhez, amelyek segíteni tudnak rajtuk, és nem csak részben jelentenek megoldást.

Derékfájás

A derékfájástól is sokan szenvednek, ennek is számos oka van. Vécsei professzor sorolja: a testalkat, az életmód, a táplálkozás, a mozgás mennyisége. Persze, tudomásul kell venni, hogy az életmódunkat a körülményeink nagyon meghatározzák. A derékfájásos betegségeknél elkülönítendő egyik altípus az úgynevezett becsípődéses fájdalom. Két csigolya között helyezkedik el egy porckorong. Ha erre nagy nyomás nehezedik, akkor a porckorong kiboltosul, ami nyomja az ideggyököket. Ez borzasztó nagy fájdalommal jár, és akár egy rossz mozdulat is kiprovokálhatja. Ha valakinél ilyen panasz lép fel, azt mindenképpen tisztázni kell. Ki kell vizsgálni, hogy valójában milyen mértékű a kiboltosulás, és mi állhat a komoly panaszok mögött. A neurológus fogja eldönteni, hogy indokolt-e képalkotó vizsgálat elvégzése. A becsípődéses fájdalom típusos tünete a csíkszerű fájdalom, vagyis hogy nemcsak a gerinc meghatározott pontja fáj, hanem az a terület egy csíkban, amelyet az ideggyök ellát. A professzor felhívja a figyelmet arra: ha ehhez a kibírhatatlan fájdalomhoz vizelési, székelési zavar társul, esetleg hosszabb távon izomfogyatkozás, izomsorvadás lép fel, akkor mindenképpen szóba jön a műtét lehetősége. Erről azonban neurológusnak, neuroradiológusnak és idegsebésznek együtt kell döntenie.

A másik típusú gerincfájdalom, amikor két csigolya között a porckorong felületén gyulladásos folyamat lép fel. Ebben az esetben a fájdalom többnyire helyben jelentkezik az érintett gerincszakaszon. Vécsei professzor szerint minden bizonnyal több százezer ember szenved hátfájástól. Nagyon fontos népegészségügyi kérdésről van szó, hiszen súlyosan rontja a betegek életminőségét, dolgozni sem tudnak. Lényeges lenne a megelőzéshez a rendszeres testmozgás. Talán az úszás a legjobb, mert jól átmozgatja az izmokat és ízületeket. A terápia során a gyógyszeres kezelés fájdalomcsillapítókat és izomlazítókat foglal magába, de nagyon lényeges, hogy nem feltétlenül javasolt a hosszú ideig kemény deszkán történő fekvés. Egyrészt, mert a mozdulatlan fekvés akár trombózishoz is vezethet, másrészt leghasznosabb, ha a beteg és az orvos közös döntése alapján a beteg minél előbbi mobilizálása a cél, vagyis hogy gyógytornásszal együttműködve sürgősen el kell kezdeni a rehabilitációs programot.

A neuropátia

Zömében cukorbetegeknél és alkoholbetegeknél jelentkezik a neuropátia. Igen gyakori betegség, kellemetlen végtagfájdalmat takar. A végtagban zsibogó, fájdalmas érzés jelentkezik. Sürgősen ki kell vizsgálni, és tisztázni kell az okokat. Vécsei professzor arra hívja fel a figyelmet: nemcsak súlyos cukorbetegségnél jelentkezhet a neuropátia, hanem akkor is, ha a cukor a határszinten áll, kissé emelkedett. Már ez is károsodást okozhat a perifériás idegekben. Az alkohol és bármilyen toxin is előidézheti a perifériás idegek károsodását, és a neuropátiás fájdalom lép fel. A terápia ennél a betegségnél nem a klasszikus fájdalomcsillapítás. Erre a célra speciális farmakonok léteznek, vagyis olyan gyógyszereket kell szedni. Ha az érző idegrendszerben sérülés történik, akkor fokozott ingerületi állapot áll elő, és olyan gyógyszerekre van szükség, amelyek ezt az ingerületi állapotot csökkentik. A neurológus a fájdalom eredetét diagnosztizálja, és ennek ismeretében dönt a terápiáról, amelynek a lényege olyan hatásmechanizmusú szerek alkalmazása, amelyek az idegek fokozott ingerlékenységét csökkentik. A páciensek kezelése szoros együttműködésben történik a diabetológus belgyógyász kollégákkal. Szerencsés esetben a panaszok gyógyszeres kezeléssel csökkenthetők, szinten tarthatók.

A szélütés (stroke)

A stroke-nak – más néven szélütésnek – két alaptípusa van: az agyi infarktus és az agyvérzés. A szélütés nagyon komoly egészségügyi kérdés: Magyarországon évente 40 ezer ember – egy kisváros lakossága – kap szélütést. Közülük 16-18 ezer sajnos meghal.

A betegség egyik alaptípusa, amikor embólia keletkezik például a szívben, és az elsodródva az agyi erekben végül idegszövet károsodást, infarktust okoz. A másik formája a kezeletlen magas vérnyomás okozta agyvérzés.

A szélütés típusos tünetei például a féloldali gyengeség, szédülés, beszédprobléma léphet fel, a beszéd galuskássá válik, a beteg nem tud nyelni. Ilyen esetekben nincs idő késlekedésre, azonnal mentőt kell hívni, mert minden másodperc számít. A betegeknek egy részén ugyanis lehet segíteni vérrögoldással. A vérrögoldásnak szigorú szabályai vannak, extrém magas vérnyomásnál például nem is alkalmazható. Vécsei professzor nem győzi hangsúlyozni: hihetetlenül fontos az időfaktor. „Az idő – agy” – fordít le egy mondást angol nyelvről, amit a neurológusok gyakran emlegetnek. Meg is magyarázza, miért: minél később kerül be valaki a megfelelő ellátó intézménybe, annál több millió idegsejtje pusztul el, és a károsodás – ami vissza nem fordítható – percről percre fokozódik. Sokakon esetleg lehetne segíteni, ha időben szakorvoshoz, gyógyintézetbe kerülnének. Tehát ha a tünetek fellépnek, nem a családorvost kell hívni, hanem azonnal a mentőt, hogy a betegnek legyen esélye arra, hogy segíteni tudjunk.

Vécsei professzor elmondja: a szélütést követően kialakuló gyengeség, bénulás izomtónus-fokozódással és ehhez társuló fájdalommal ját együtt. Ilyenkor a rehabilitációt mielőbb el kell kezdeni gyógytornász iránymutatásával. Életkori sajátosság, hogy a szélütés elsősorban időseknél lép fel. E betegség összekapcsolható a stresszel, az életmóddal, a dohányzással, az alkoholfogyasztással, a nem megfelelően kezelt magas vérnyomással és az elhízással is. Magyarországon gyakoribb, mint az északi országokban.

Nyemcsok Éva Eső

Fotó: hamarosan