A Wikipédia konfliktusairól adott elő Szegeden a BME professzora

Kertész János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora tartott előadást a Konfliktusok és feloldásuk a Wikipédiában: adatelemzés és modellezés címen április 30-án a SZAB-székházban, az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Számítógépes Optimalizálás Tanszék szervezésében. A szakember kifejtette, hogy egyre népszerűbbek és elterjedtebbek a közösségi problémamegoldással foglalkozó oldalak. A Wikipédia olyan jelenség, ami szerinte elméletben nem működhetne, gyakorlatilag mégis él és virul. Ahol emberek alkotnak valamit – fogalmazott –, természetes, hogy konfliktus képződik, amit viszont valahogy fel kell oldani. A Wikipédia tökéletes lehetőség arra, hogy megnézzék, az emberek hogyan kezelik a problémákat, mert mindent tökéletesen dokumentálnak, így mindent vissza lehet követni.

A Wikipédia 2001-ben indult el, és a kezdeti hatalmas lelkesedés után történt egy kis visszaesés, ami teljesen normálisnak tekinthető. Többnyelvű programról van szó, ahol rengeteg nyelven szerkesztenek. Ebből egy lista is készült, a magyar nyelv a 22. helyet foglalja el. Kertész János kiemelte, rendkívül fontos egy nyelvnek, hogy az interneten minél nagyobb legyen a digitális jelenléte, amire tökéletesen alkalmas a Wikipédia. A nyelvek túléléséhez elengedhetetlenül fontos, hogy minél előrébb legyenek ezen a listán, ezen szerinte mindenkinek sokkal többet kellene dolgozni. Elmondta, többször felmerült: önkéntesek szabadidejükben szerkesztik a különböző cikkeket, tehát kérdéses, mindez mennyire megbízható. Erre a professzor felhozta példának, hogy 2005-ben a Nature magazin készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy a Wikipédia megbízhatósága megegyezik az Enciclopdia Britannica-éval...

Megtudtuk, általában úgy készül el egy cikk, hogy valaki indít egy témát, amiről úgy gondolja, hogy tud valamit, aztán más ebbe belejavít, többen töltögetik, javítják. Az esetek 99 százalékában ilyen egy cikk, viszont a szövegek 12 százaléka konfliktusos. Ahhoz, hogy egy cikket konfliktusosnak nevezzenek, el kell érnie egy határértéket, ez általában az ezer módosítás. Önmagában a konfliktus nem rossz dolog, sőt, ahhoz, hogy a tényleges tudást meglegyen, szükség van a konfliktusra, a vitákra – fűzte hozzá.

A legkonfliktusosabb témák általában a politika, a vallástörténet, a szex, nemek, a tudomány, a sport. Vizsgálat tárgyát képezi, milyen gyakran módosítanak egy anyagot: a tapasztalatok szerint ez általában hullámzó, van, hogy napokig, hetekig nem foglalkozik senki egy anyaggal, aztán pedig megint sokan sokszor változtatják. A konfliktus jellegét időben is lehet követni, például Michael Jackson Wikipédia-oldalán tisztán lehetett követni a jelenséget: amikor megvádolták pedofíliával, majd a bírósági tárgyalás, illetve a halála is olyan eseménynek számított, ami a viták megélénküléséhez vezetett.

Három konfliktustípust különböztetünk meg – fejtette ki Kertész János. Az első típus az, amikor a vita fellángol, de gyorsan meg is tudják oldani, majd elcsendesedik. Van olyan, amikor folyamatosan megy a vita, megállás nélkül, illetve akad olyan is, amikor zajlik a vita egy darabig, majd elcsöndesednek a felek, majd ismét folytatódik a „küzdelem”, valami kiváltja a vitát. Ahhoz, hogy mindez mérni tudják, egyfajta modellt használnak, ahol a szereplők száma, azoknak fluktuációja, a szimpátia és a tolerancia a meghatározó. A modellnek talán az a legnagyobb hiánya, hogy nem lehet pontosan számolni az emberi heterogenitással.

A programra az Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú projekt keretében került sor. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Üllei Kovács László