Fári Irén és Simoncsics János „Palánk – Szeged belvárosa egykor” című kötetének bemutatóját tartották hétfőn a Móra Ferenc Múzeum dísztermében.
2013. június 10. 17.00, Móra Ferenc Múzeum:
A Móra Ferenc Múzeum dísztermében telt ház előtt mutatták be Fári Irén és Simoncsics János könyvét, amely a „Palánk – Szeged belvárosa egykor” címet viseli. A moderátor Marton Árpád újságíró volt, szegedi kötődésű költőktől Kosztolányi József olvasott fel verseket, Bozsó Antal pedig muzsikájával gazdagította a rendezvényt.
Medgyesi Konstantin sajtóreferens köszöntőjében elmondta, hogy a múzeum hatalmas fotógyűjteménnyel rendelkezik, s ez a kötet is ilyen képekből készült el. Simoncsics János is elárulta, a munka úgy kezdődött, hogy ellátogatott ebbe a fotótárba, és rácsodálkozott, hogy milyen csodálatos képeket őriznek a régi Szegedről. Sajnálja, hogy nem tud regényt írni, hiszen abban a műfajban is szívesen feldolgozná a város és környéke múltját, de örömmel társult a képes, történelmi könyv projektjéhez is.
Fári Irén helytörténész ismertette: Palánk városrész akkor alakult ki, amikor Szeged városának első három területe összeért. Szegednek nem kellett városfal, nem is volt neki, csak egy megerősített palánk, innen kapta a nevét is a terület. A lakosság összetételéről megtudtuk, természetesen nem véletlenül épült itt az ortodox szerb templom, hiszen sok szerb élt a kerületben, számos német és magyar mellett. Az igazi polgári városrészt jobbára kereskedők lakták. Valódi iparterület is működött itt anno, például nyomdával, ahol József Attila első kötetét is nyomtatták.
A kiadványban a régi fotók mellett új felvételeket is találhatunk. Utcáról utcára járták a várost, és próbálták lefotózni ugyanabból a szögből az épületeket – tudtuk meg Fári Iréntől, aki hozzátette: népművelő szerzőtársa rengeteg helyi anekdotája gyönyörűen épült be a kötetbe. Elmondta, a régi városrész megörökítését nagyban segítette, hogy mikor elkezdődtek a bontási feladatok, a város profi fotósokat küldött ki, hogy fényképezzék azt le régi állapotában, majd bontás közben is, így sok utcáról maradt fenn kép. Simoncsics János hozzátetette, hogy majdnem mindenhol készült fotó, csak a régi Pécsi utcáról nem, ami a mai klinikakert főutcája.
Érdekesség, hogy a szerzők minden képnél a korábbi, eredeti nevet használták megjelölésre a kötetben. Például Templom kertként szerepel a kötetben a Dóm tér, hiszen a teret csak a negyvenes évek környékén nevezték át. De a Dömötör-torony is Demeter-toronyként szerepel, hiszen Szent Demeter után kapta a nevét.
Arra a kérdésre, hogy visszasírják-e a városrész régi formáját, Simoncsics János igennel, Fári Irén nemmel felelt. Simoncsics János szerint nagy húzóerővel bírna az idegenforgalomban. Fári Irén arról szólt, hogy a Móra-múzeum a Palánk egy régi darabja, ő ebben a szeletben dolgozhat, és úgy érzi, egyre inkább felpezsdülni látszik az élet ezen a területen.
Üllei Kovács László
