SZTE Info

Tényekkel válaszolni a múlt kérdései – konferencia a szerb-magyar megbékélésről

A magyar-szerb történelmi megbékélés feltételei egykor és ma címmel rendeztek konferenciát 2013. január 18-án a SZAB-székházban. A történészek az 1944/45-ös délvidéki mészárlásról tartottak előadásokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szabó Gábor, az SZTE rektora köszöntőjében Glatz Ferencet idézte, aki szerint a történészek nagymértékben szükségesek a társadalom lelki higiénéjének fenntartásához. A professzor hozzátette: a társadalmak közötti konfliktus sok szempontból hasonlít egy családon belüli nézeteltéréshez, amit nem lehet úgy megoldani, hogy nem beszélünk róla.

 

Tudományos párbeszéd

„Megállapodhatunk abban, hogy valamiről nem beszélünk, de valaki az utódaink közül újra fel fogja tenni a kérdéseket, melyek időben egyre távolabb lesznek a konfliktus forrásától, így egyre nehezebb lesz az igazat megtalálni” – érvelt a rektor. Szabó Gábor arról is beszélt, a folyamat nagyon lényeges része az, hogy a tények alapján próbáljunk megközelíteni egy olyan konfliktust, ami a legkülönbözőbb emóciókat veti föl. A nagy érzéseket felvető vita pedig végeredményben megoldódhat, ha a felek az emóció után a tényekre próbálnak koncentrálni. Épp ezért a téma szakszerű, és hangsúlyozottan tudományos igényű kutatása elengedhetetlen, a tudomány azonban csak akkor hasznos, ha valóban tények feltárására fókuszál. A féltudományos vita nem vezet sehova, mert újabb nyitott kérdéseket fog maga után hagyni – összegzett a rektor.

 

Történelmi sokk

Zakar Péter történész, a Délvidék Kutató Központ vezetője, az SZTE oktatója elmondta, mind a magyar, mind a szerb szakemberek között teljesen elfogadottá vált az, hogy a források feltárásának segítségével, azokra koncentrálva kell szembenézni a múlt eseményeivel. Mindemellett szem előtt kell tartani, hogy amiképpen a magyar társadalmat szinte sokkszerűen érte, mikor megismerte az 1944-es eseményeket, ugyanígy a szerbeknek is fel kell dolgozniuk a titoista hatalomátvétellel bekövetkezett megtorlást, amiről az emberek egy részének többnyire tudomása sem volt.

 

Szakmai kérdés is

A konferencián szintén előadó Glatz Ferenc akadémikus, történészprofesszor, korábbi MTA-elnök elismerően beszélt a Délvidéki Kutató Központ tevékenységéről, és a kutatócsoportot a szerb-magyar akadémiai vegyesbizottság „fiatal testvérének” nevezte. Kitért arra is, az országok közötti együttműködéseket is nehezíti az olyan történelmi konfliktusok ki nem beszélése, feloldatlansága, mint a Benes-dekrétumok a Felvidéken, vagy a délvidéki 1944/45-ös magyarellenes tömegmészárlások. Ezek nemzetpolitikai kérdés mellett szakmai, történettudományi témákat is jelentenek. Utóbbiak kutatására megalakult a szerb-magyar akadémiai vegyesbizottság, mely 2010 decemberében tartotta első találkozóját, majd 2011 januárjában létrejött a magyar, márciusban a szerb tagozat is. A professzor azt is kiemelte, nemzetközi fórumokon is megjelenítik ezt a témát, ugyanis a délkelet-európai történelem második világháborús fejezete valamiért nem része a nemzetközi világháborús kutatásoknak. Glatz Ferenc úgy fogalmazott, feltételezése szerint azért nem, mert kiderült volna, hogy ebben a térségben csúcsot döntött az agyonverések, bíróság nélküli népítéletek száma.

 

Arany Mihály


Delvidek_konferencia galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.