SZTE Info

Lincselés a képeslapokon – Csúri Piroska előadása a BTK-n

„Tegnap ezt a pecsenyét sütöttük”: Lincselés, képeslapok és postai cenzúra a XX. század elején az Amerikai Egyesült Államokban címmel Csúri Piroska PhD-hallgató tart előadást január 16-án az SZTE bölcsészkarán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A XIX. század végi képeslapokon a mai szemlélőnek meghökkentő témákat is megjelenítettek. Az Egyesült Államokban például akkoriban lincselést ábrázoló képeket nyomtattak a levelezőlapokra. A túlnyomó többségben afroamerikai áldozatok elleni, általában tömeg által elkövetett brutális nyilvános kivégzésekről az amerikai posta tömegében kézbesített fényképeket. Csúri Piroska előadása ezen képeslapok megjelenését, nyilvános forgalmát és hanyatlását követi nyomon. Megismerhetjük a fényképeket mint az adott kor társadalmi értekeiről tanúskodó tárgyi bizonyítékokat, mint társadalmi „üzenethordozókat”. Valamint az is kiderül: az amerikai kormány tulajdonképpen a képeslapok által a civilizálatlannak, barbárnak megbélyegzett szokásokat és szemléleteket próbálta kiirtani.

A rendezvény január 16-án (szerdán) 16 órakor kezdődik az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézet III-as termében (Egyetem u. 2., II. emelet).

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.