SZTE Info

SZTE-s szakemberektől tanulják az újvidékiek a biogáztechnológiát

Szakmai megbeszélést tartottak a magyar hulladéktörvény biogázüzemeket érintő kérdéseiről, valamint a szerb biogázüzemekről február 14-én az EDF-Démász székházban. Egy főként az EU által finanszírozott magyar-szerb határon átnyúló IPA-projekt keretében az Újvidéki Egyetem Technikai Fakultás munkatársai szegedi szakemberektől tanulják a biogáztechnológia alapjait.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_4181_szteSzerbiában ez a terület jelenleg még gyerekcipőben jár – tudtuk meg Kovács Kornéltól, az SZTE Biotechnológiai Tanszék professzorától, a Magyar Biogáz Egyesület elnökétől. A projekt részeként olyan információs napokat szerveznek, ahol adekvát szakemberektől kaphatnak információkat. Magyar részről pedig az adta a február 14-i fórum apropóját, hogy megjelent az új hulladéktörvény, mely sok bizonytalanságot és értelmezési nehézséget jelent a biogázzal foglalkozók számára, ezért gyakorlati szakembereket is meghívtak előadónak a hatóság, környezetvédelmi felügyelőség oldaláról. A megbeszélés résztvevői megismerkedhettek a szerbiai helyzettel is és a Zöldforrás Energia Kft. biogázüzemével, amit egy kerekasztal-beszélgetés után meg is tekinthettek az érdeklődők.

 

Szegedről viszik a tudást

Kovács Kornél elmondta, eddig Szerbiából négy doktoranduszhallgató dolgozott Szegeden, áprilisban is várnak még kettőt. A fiatal szakembereket megismertetik a technológiával a laborokban, elsajátíthatják a mérési módszereket. A professzor hozzátette: az Újvidéki Egyetemen most szerelik fel a biogázos kutatófejlesztő labort, amely nemcsak a kutatás céljait szolgálja, hanem szolgáltat is majd, vagyis a biogázüzemek mintáit vizsgálják majd ott. Ilyen szerepet természetesen a szegedi tanszék is ellát a helyi üzem számára, sőt, a Szerbiába tervezett biogázüzemek alapanyagait is vizsgálják a Tisza-parti városban – tudtuk meg.

 

Szegedi segítség a szerb biogázüzemekhez

IMG_4186_szte– Nekünk az a szerepünk, hogy biogázüzem létrehozására képes céget találjunk – mondta el a szakmai megbeszélésen Ðerđ Polak, az EM Biogas Centar igazgatója. Tevékenységi körük nem merül ki a konzultációban, a biogázüzem tervezésétől az építéséig részt tudnak venni a folyamatban. Az igazgató hangsúlyozta: a biogáz multidiszciplináris téma, például biológiai, villamosmérnöki, jogi és banki ismeretek is szükségesek egy üzem létrehozásához. – Ezt csak egy csapat tudja összehozni, én és a cég egy ilyen nemzetközi csapatnak csak része vagyunk – magyarázta Ðerđ Polak. Azt is kiemelte, nagyon jó az együttműködésük a szegedi egyetemmel. Szerbiában az elmúlt időszakban három biogázüzem épült, ebből kettő vette és veszi igénybe valamilyen módón a magyar szakemberek segítségét. Egyiknél kezdettől fogva jelen voltak a Szegedi Tudományegyetem szakemberei, a másiknál a karbantartást, tanácsadást végzik eredményesen. Ðerđ Polaktól azt is megtudtuk, Szerbiában nagy az érdeklődés a biogázüzemekre, de nehézséget jelent, hogy a választások miatt nincs új törvényi szabályozás a területen, és gondot okoz például az üzem létesítéséhez szükséges eljárás hosszúsága: egyéves papírmunkáról van szó – ezen most szándékozik egyszerűsíteni a szerb kormányzat.

 

Trágya: melléktermék vagy hulladék?

Magyarországon egyébként összesen negyven biogázüzem működik, amelyek mezőgazdasági hulladékokat dolgoznak fel, ezek közül az egyik legújabb és legmodernebb technológiát képviselő a szegedi. Kovács Kornéltól megtudtuk, a biogázüzem engedélyezésének procedúrája rendkívül bonyolult hazánkban, az engedélyek beszerzése másfél-két évbe telik – ugyanez Németországban és Ausztriában egyablakos ügyintézéssel megoldott, és néhány hónap alatt lefut.

 

A szegedi üzem sertéshígtrágyára és silókukorica-, illetvett silózott cukorcirok alapanyagokat hasznosít. A fermentációs maradékot a felhasznált növények földjére juttatják vissza. A professzor elmondta, az új hulladéktörvény értelmezésének egyik problémája, hogy az a trágya, amit a legtöbb üzem felhasznál, minek minősül. Az egyik rendelkezés mezőgazdasági melléktermékként, a másik hulladékként kezeli – nem mindegy, hiszen eltérő engedélyeztetés alá esik. Úgy összegzett: a biogáz abban tűnik ki a többi megújuló energiaforrás közül, hogy egyesíteni képes a hulladékkezelést a megújuló energiatermeléssel.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. október 11.

Ot_evet_laktam_varosodban_nyito

Hol tanult és hol lakott Radnóti Miklós szegedi egyetemistaként? Mely versei kötődnek Szegedhez? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál Radnóti emléksétáján. A program az alábbi „útmutatás” alapján megismételhető.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.