SZTE-s szakemberektől tanulják az újvidékiek a biogáztechnológiát

Szerbiában ez a terület jelenleg még gyerekcipőben jár – tudtuk meg Kovács Kornéltól, az SZTE Biotechnológiai Tanszék professzorától, a Magyar Biogáz Egyesület elnökétől. A projekt részeként olyan információs napokat szerveznek, ahol adekvát szakemberektől kaphatnak információkat. Magyar részről pedig az adta a február 14-i fórum apropóját, hogy megjelent az új hulladéktörvény, mely sok bizonytalanságot és értelmezési nehézséget jelent a biogázzal foglalkozók számára, ezért gyakorlati szakembereket is meghívtak előadónak a hatóság, környezetvédelmi felügyelőség oldaláról. A megbeszélés résztvevői megismerkedhettek a szerbiai helyzettel is és a Zöldforrás Energia Kft. biogázüzemével, amit egy kerekasztal-beszélgetés után meg is tekinthettek az érdeklődők.

Szegedről viszik a tudást

Kovács Kornél elmondta, eddig Szerbiából négy doktoranduszhallgató dolgozott Szegeden, áprilisban is várnak még kettőt. A fiatal szakembereket megismertetik a technológiával a laborokban, elsajátíthatják a mérési módszereket. A professzor hozzátette: az Újvidéki Egyetemen most szerelik fel a biogázos kutatófejlesztő labort, amely nemcsak a kutatás céljait szolgálja, hanem szolgáltat is majd, vagyis a biogázüzemek mintáit vizsgálják majd ott. Ilyen szerepet természetesen a szegedi tanszék is ellát a helyi üzem számára, sőt, a Szerbiába tervezett biogázüzemek alapanyagait is vizsgálják a Tisza-parti városban – tudtuk meg.

Szegedi segítség a szerb biogázüzemekhez

– Nekünk az a szerepünk, hogy biogázüzem létrehozására képes céget találjunk – mondta el a szakmai megbeszélésen Ðerđ Polak, az EM Biogas Centar igazgatója. Tevékenységi körük nem merül ki a konzultációban, a biogázüzem tervezésétől az építéséig részt tudnak venni a folyamatban. Az igazgató hangsúlyozta: a biogáz multidiszciplináris téma, például biológiai, villamosmérnöki, jogi és banki ismeretek is szükségesek egy üzem létrehozásához. – Ezt csak egy csapat tudja összehozni, én és a cég egy ilyen nemzetközi csapatnak csak része vagyunk – magyarázta Ðerđ Polak. Azt is kiemelte, nagyon jó az együttműködésük a szegedi egyetemmel. Szerbiában az elmúlt időszakban három biogázüzem épült, ebből kettő vette és veszi igénybe valamilyen módón a magyar szakemberek segítségét. Egyiknél kezdettől fogva jelen voltak a Szegedi Tudományegyetem szakemberei, a másiknál a karbantartást, tanácsadást végzik eredményesen. Ðerđ Polaktól azt is megtudtuk, Szerbiában nagy az érdeklődés a biogázüzemekre, de nehézséget jelent, hogy a választások miatt nincs új törvényi szabályozás a területen, és gondot okoz például az üzem létesítéséhez szükséges eljárás hosszúsága: egyéves papírmunkáról van szó – ezen most szándékozik egyszerűsíteni a szerb kormányzat.

Trágya: melléktermék vagy hulladék?

Magyarországon egyébként összesen negyven biogázüzem működik, amelyek mezőgazdasági hulladékokat dolgoznak fel, ezek közül az egyik legújabb és legmodernebb technológiát képviselő a szegedi. Kovács Kornéltól megtudtuk, a biogázüzem engedélyezésének procedúrája rendkívül bonyolult hazánkban, az engedélyek beszerzése másfél-két évbe telik – ugyanez Németországban és Ausztriában egyablakos ügyintézéssel megoldott, és néhány hónap alatt lefut.

A szegedi üzem sertéshígtrágyára és silókukorica-, illetvett silózott cukorcirok alapanyagokat hasznosít. A fermentációs maradékot a felhasznált növények földjére juttatják vissza. A professzor elmondta, az új hulladéktörvény értelmezésének egyik problémája, hogy az a trágya, amit a legtöbb üzem felhasznál, minek minősül. Az egyik rendelkezés mezőgazdasági melléktermékként, a másik hulladékként kezeli – nem mindegy, hiszen eltérő engedélyeztetés alá esik. Úgy összegzett: a biogáz abban tűnik ki a többi megújuló energiaforrás közül, hogy egyesíteni képes a hulladékkezelést a megújuló energiatermeléssel.

Arany Mihály