SZTE Info

Nobel-díjas kutató adott elő az orvosi OTDK-n

Két történelmi esemény miatt is csodálja Magyarországot Bert Sakmann, a szegedi OTDK-ra ellátogató Nobel-díjas tudós: az egyik a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének 1956-os megalakulása, a másik pedig az ország szerepvállalása a vasfüggöny 1989-es lebontásában. Mindezekről, valamint régi és új kutatásairól is beszélt az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciójának nyitó előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Bert_SakmannVarró András, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnökének bevezető szavai után rendhagyó módon kezdte meg Bert Sakmann nyitó előadását: egy az 1956. október 16-i diákgyűlésre szóló meghívó másolatát vetítette a falra. A kép mellett a meghívóról ismert szöveg állt angolul: „let us create a full and democratic university life”. Bert Sakmann elmondása szerint a MEFESZ megalakulása, valamint Magyarország részvétele a vasfüggöny 1989-es lebontásában nagy hatást gyakorolt rá.

 

Bevezetőjét követően két nagyobb témáról esett szó előadásában. Az első régebbi, Nobel-díjjal kitüntetett kutatásaihoz köthető: az egyes ioncsatornák működésének vizsgálata és a patch-clamp technika. 1991-ben, ahogyan a fiziológus fogalmazott, „fél Nobel-díját” Erwin Neherrel közösen tulajdonképp három megállapításért érdemelte ki. Először nekik sikerült ábrázolniuk valós időben az ionok mozgását az ioncsatornákon keresztül, és sikerült bizonyítaniuk az ioncsatorna-elméletet, miszerint a sejten keresztül ioncsatornákon át áramló ionok felelősek a sejteken mérhető feszültség változásáért. Továbbá megállapították, az ioncsatornák mely részei felelősek azok működéséért.

Ezen felfedezéseknek köszönhetően az ionok nagyon apró, pikoamperes (billiomod) mozgása is mérhető vált. A patch-clamp technika pedig lehetővé tette, hogy a kiszakított membránon keresztül megvizsgálhassák az egyes ioncsatornák működését.

 

Előadása második részében a fiziológus arról beszélt, hogyan is próbálták és próbálják az agykérgi idegsejthálózati köröket modellezni. Ezen modellezés alapját a kísérleti egér agyában lezajló döntéshozatali folyamatok képzik. Az egereket egy emelvényre helyezik, s tőlük nem messze egy másik dobogó tetejére élelmiszert rejtenek. Az állatnak így el kell döntenie, átugorjon-e a csokoládéért. A kísérletek során kiderült, hogy különböző sejtek aktivizálódnak a döntés meghozatalakor, így vannak sejtek, melyek a bajuszmozgatással, s akadnak, amelyek a tapintással aktiválódnak. Az agykérgi idegsejthálózati körök modellezése ezzel azonban nem zárul le. További kísérletek szükségesek ahhoz, hogy meghatározhassák, mely régiók felelősek magáért a döntés meghozataláért, s hogy kiderüljön, ezen felfedezéseknek milyen hasznuk is lehet az emberi agy vizsgálatakor.

 

H. G.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.