Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Két történelmi esemény miatt is csodálja Magyarországot Bert Sakmann, a szegedi OTDK-ra ellátogató Nobel-díjas tudós: az egyik a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének 1956-os megalakulása, a másik pedig az ország szerepvállalása a vasfüggöny 1989-es lebontásában. Mindezekről, valamint régi és új kutatásairól is beszélt az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciójának nyitó előadásán.
Varró András, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnökének bevezető szavai után rendhagyó módon kezdte meg Bert Sakmann nyitó előadását: egy az 1956. október 16-i diákgyűlésre szóló meghívó másolatát vetítette a falra. A kép mellett a meghívóról ismert szöveg állt angolul: „let us create a full and democratic university life”. Bert Sakmann elmondása szerint a MEFESZ megalakulása, valamint Magyarország részvétele a vasfüggöny 1989-es lebontásában nagy hatást gyakorolt rá.
Bevezetőjét követően két nagyobb témáról esett szó előadásában. Az első régebbi, Nobel-díjjal kitüntetett kutatásaihoz köthető: az egyes ioncsatornák működésének vizsgálata és a patch-clamp technika. 1991-ben, ahogyan a fiziológus fogalmazott, „fél Nobel-díját” Erwin Neherrel közösen tulajdonképp három megállapításért érdemelte ki. Először nekik sikerült ábrázolniuk valós időben az ionok mozgását az ioncsatornákon keresztül, és sikerült bizonyítaniuk az ioncsatorna-elméletet, miszerint a sejten keresztül ioncsatornákon át áramló ionok felelősek a sejteken mérhető feszültség változásáért. Továbbá megállapították, az ioncsatornák mely részei felelősek azok működéséért.
Ezen felfedezéseknek köszönhetően az ionok nagyon apró, pikoamperes (billiomod) mozgása is mérhető vált. A patch-clamp technika pedig lehetővé tette, hogy a kiszakított membránon keresztül megvizsgálhassák az egyes ioncsatornák működését.
Előadása második részében a fiziológus arról beszélt, hogyan is próbálták és próbálják az agykérgi idegsejthálózati köröket modellezni. Ezen modellezés alapját a kísérleti egér agyában lezajló döntéshozatali folyamatok képzik. Az egereket egy emelvényre helyezik, s tőlük nem messze egy másik dobogó tetejére élelmiszert rejtenek. Az állatnak így el kell döntenie, átugorjon-e a csokoládéért. A kísérletek során kiderült, hogy különböző sejtek aktivizálódnak a döntés meghozatalakor, így vannak sejtek, melyek a bajuszmozgatással, s akadnak, amelyek a tapintással aktiválódnak. Az agykérgi idegsejthálózati körök modellezése ezzel azonban nem zárul le. További kísérletek szükségesek ahhoz, hogy meghatározhassák, mely régiók felelősek magáért a döntés meghozataláért, s hogy kiderüljön, ezen felfedezéseknek milyen hasznuk is lehet az emberi agy vizsgálatakor.
H. G.
