SZTE Info

Az emberi hőterhelést vizsgálják szegedi és újvidéki kutatók

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke és az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara közösen indított projektet URBAN-PATH néven, melynek célja az emberi hőterhelés városon belüli eloszlásának kiértékelése és nyilvános bemutatása.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg Szeged és Újvidék egyetemeinek együttműködésével. Magyarországon a lakosság 70 százaléka városokban él. A városok klímamódosító hatása kis területre terjed ki, de sok embert érintő jelenség: sajátos mikroklíma alakul ki a szélsebesség csökkenése, a mesterséges beépítés és az emberi tevékenységek nyomán a környezetbe kerülő szennyező anyagok és hő miatt. Emiatt a városokban a levegő hőmérséklete mindig magasabb, mint a szomszédos területeken. Ezt városi hőszigetjelenségnek nevezzük. A jelenség hatással van például a fűtés és hűtés mennyiségére, valamint az emberek komfortérzetére, teljesítőképességére. Nem csak a hőmérséklet emelkedését érzékeljük: hőérzetünkre a levegő páratartalma, a sugárzás és a szél is befolyással van.

 

Unger János, a projekt vezető kutatója beszélt a www.u-szeged.hu-nak a monitoring rendszer kialakításáról. – A városi lakosságot nagyobb részben érintik a hőhullámok. A projekt nemcsak azt vizsgálja, hogy a városokban melegebb van, mint a külterületeken, de azt is, hogy a városok mely részén tapasztalható melegebb vagy hidegebb hőmérséklet. Ezek az adatok segítségül szolgálhatnak az önkormányzatoknak és a különböző szolgáltatóknak: megmutatják, hogy a hőhullámok idején például hol érdemes több vizet osztani vagy hűsölőhelyet biztosítani, esetleg hol érdemes lejjebb venni a fűtésből vagy bekapcsolni a légkondicionálót. Persze a légkondicionálás sem jó megoldás, hiszen ez is hőterheléssel jár a városokban. Célunk, hogy differenciáltabb képet adhassunk, azért, hogy differenciáltabb intézkedések történhessenek mondta el az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

 

A globális hőmérséklet-emelkedés hatására a hőhullámok gyakorisága is nő. Ezek többnyire egy-kéthetes, magasabb hőmérséklettel és kevés csapadékkal járó időjárási viszonyok. A monitoring rendszernek gyakorlati haszna is van. A külvárosokban akár 4 fokkal is hűvösebb lehet, mint a belvárosban. Aki a belvárosba érkezik dolgozni, lehet, hogy otthon még fázik, és inkább felvesz egy pulóvert, ám a munkahelyére beérve már melege lehet.

 

A projektben az EDF Démász támogatására is számítanak. A 25-30 mérőpontból álló hálózat kiépítésében a lámpaoszlopok nyújthatnak segítséget: a 4 méter magasra telepített mérőeszközök az áramot innen kapnák. A magasság nem befolyásolja a mérési eredményeket, hiszen a városokban a levegő jobban keveredik, így az értékek megegyeznek az „emberi” magasságban, nagyjából 2 méteren mértekkel. Várhatóan 2014 júliusának végéig a rendszer már teljesen kiépül, illetve az adatátvitelt és a szoftveres hátteret is biztosítják.

 

Illés Réka Gabriella

További információról itt olvashatnak


urban_path1urban_path2


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 21. 09:15 - 25. 17:00
    The BIOMAT 2019 International Symposium will be held at University of Szeged, Bolyai Institute and Hungarian Academy of Sciences, Hungary. The participation in the BIOMAT 2019 International Symposium is another great opportunity for research students and young postdocs to exchange scientific feedback with their colleagues from several countries, in the best tradition of the BIOMAT Symposium Series.
  • október 21.
    12:10 - 12:20
  • október 21.
    16:30 - 18:30
    Az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézete és a Mentor(h)áló az új tanévben is folytatja közkedvelt műhelysorozatát.
    A műhelyfoglalkozáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író
    Mi köze van az ellopott, tömör arany Fabergé-tojásnak a Patyomkin páncéloshoz? Túlélheti-e valaki a 20. század három legnagyobb közlekedési katasztrófáját? Mi történik, ha Nikola Teslának rossz napja van? [...] És egyáltalán, miért ír egy zeneszerző képzeletbeli családregényt?
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Tóth István ezredes, MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettes
    Tordai Kamilla az egyetemi évek után a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségében kezdett el dolgozni, ahol immár két éve dokumentálja a Zrínyi Miklós Laktanya falai között a különböző harcászati foglalkozásokat, gyakorlatokat, városi rendezvényeket. Fotóválogatása a katonák mindennapjait, izgalmakkal teli életüket mutatja be.
    Megtekinthető október 31-ig, hétköznapokon 08.00-22.00, szombaton 09.00-20.00 óráig.