Az emberi hőterhelést vizsgálják szegedi és újvidéki kutatók

A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg Szeged és Újvidék egyetemeinek együttműködésével. Magyarországon a lakosság 70 százaléka városokban él. A városok klímamódosító hatása kis területre terjed ki, de sok embert érintő jelenség: sajátos mikroklíma alakul ki a szélsebesség csökkenése, a mesterséges beépítés és az emberi tevékenységek nyomán a környezetbe kerülő szennyező anyagok és hő miatt. Emiatt a városokban a levegő hőmérséklete mindig magasabb, mint a szomszédos területeken. Ezt városi hőszigetjelenségnek nevezzük. A jelenség hatással van például a fűtés és hűtés mennyiségére, valamint az emberek komfortérzetére, teljesítőképességére. Nem csak a hőmérséklet emelkedését érzékeljük: hőérzetünkre a levegő páratartalma, a sugárzás és a szél is befolyással van.

Unger János, a projekt vezető kutatója beszélt a www.u-szeged.hu-nak a monitoring rendszer kialakításáról. – A városi lakosságot nagyobb részben érintik a hőhullámok. A projekt nemcsak azt vizsgálja, hogy a városokban melegebb van, mint a külterületeken, de azt is, hogy a városok mely részén tapasztalható melegebb vagy hidegebb hőmérséklet. Ezek az adatok segítségül szolgálhatnak az önkormányzatoknak és a különböző szolgáltatóknak: megmutatják, hogy a hőhullámok idején például hol érdemes több vizet osztani vagy hűsölőhelyet biztosítani, esetleg hol érdemes lejjebb venni a fűtésből vagy bekapcsolni a légkondicionálót. Persze a légkondicionálás sem jó megoldás, hiszen ez is hőterheléssel jár a városokban. Célunk, hogy differenciáltabb képet adhassunk, azért, hogy differenciáltabb intézkedések történhessenek – mondta el az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

A globális hőmérséklet-emelkedés hatására a hőhullámok gyakorisága is nő. Ezek többnyire egy-kéthetes, magasabb hőmérséklettel és kevés csapadékkal járó időjárási viszonyok. A monitoring rendszernek gyakorlati haszna is van. A külvárosokban akár 4 fokkal is hűvösebb lehet, mint a belvárosban. Aki a belvárosba érkezik dolgozni, lehet, hogy otthon még fázik, és inkább felvesz egy pulóvert, ám a munkahelyére beérve már melege lehet.

A projektben az EDF Démász támogatására is számítanak. A 25-30 mérőpontból álló hálózat kiépítésében a lámpaoszlopok nyújthatnak segítséget: a 4 méter magasra telepített mérőeszközök az áramot innen kapnák. A magasság nem befolyásolja a mérési eredményeket, hiszen a városokban a levegő jobban keveredik, így az értékek megegyeznek az „emberi” magasságban, nagyjából 2 méteren mértekkel. Várhatóan 2014 júliusának végéig a rendszer már teljesen kiépül, illetve az adatátvitelt és a szoftveres hátteret is biztosítják.

Illés Réka Gabriella

További információról itt olvashatnak