Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai – Vécsei László (Neurológiai Klinika), Szalárdy Levente (Neurológiai Klinika), Fülöp Ferenc (Gyógyszerkémiai Intézet) és Toldi József (Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék) – tollából fogadott el publikálásra összefoglaló közleményt a tekintélyes Nature Review Drug Discovery folyóirat.
- A Nature Review Drug Discovery folyóirat - impact faktora 29 - elfogadta közlésre a szerkesztőség felkérésére készült összefoglaló munkánkat. A „Kynurenines in the CNS – recent advances and new questions” című cikk ez év novemberében minden bizonnyal online megjelenik, illetve 2013. januárjában várható a folyóiratban történő közlés – mondja Vécsei László, az SZTE Általános és Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinika vezetője. A közleményt kizárólag szegedi szerzők jegyzik.
A szaklap szerkesztőségének felkérésére készült tanulmány szerzői egyúttal az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport és az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetői, illetve munkatársai – írja az mta.hírek.
Vécsei László (Neurológiai Klinika), Szalárdy Levente (Neurológiai Klinika), Fülöp Ferenc (Gyógyszerkémiai Intézet) és Toldi József (Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék) összefoglaló közleménye előzményét az a közel másfél évtizedes munka jelentette, amelyet a szegedi klinikusok és kutatók a kinurenin rendszer jobb megismerése területén végeztek.
Az mta.hírek szerint „a neurológiai kórképek (például stroke, extrapyramidalis betegségek, sclerosis multipex) közös alapja ugyanis az idegszövet károsodása az idegrendszer kitüntetett lokalizációiban. Lényeges kérdés ennek a folyamatnak a jobb megismerése, illetve olyan vegyületek vizsgálata, amelyek idegszövet-védő hatásúak lehetnek. A kinurenin metabolizmus befolyásolása és a kinurénsav-analógok vizsgálata lehetséges alternatíva e cél elérése érdekében. Szegeden a gyógyszerkémikusok szintetizálta vegyületek hatását vizsgálták neurológiai betegségek kísérletes modelljeiben. E mellett neurodegeneratív kórképekben szenvedő páciensek vérében mérték a kinurenin rendszerrel kapcsolatos paramétereket. Eredményeikből könyv (Kynurenines in the Brain: from Experiments to Clinics. NOVA, New York, 2005) és nemzetközi közlemények jelentek meg, amelyek közül kiemelendő az ez évben publikált Kynurenines and the Nervous System: Therapeutic Perspectives címmel a J. Neural Transmission (Vol. 119. No.2, 2012.) önálló kötete.”
Szabadalmakat jelentettek be a szegedi kutatók „a migrén, a Huntington kór és a gyulladásos bélbetegségek kezelésének területén. A kutatásukat az MTA, az OTKA, az ETT, a TÁMOP és a Richter Gedeon Gyógyszergyár is támogatta. A klinikákon végzett kutatásnak – amellett, hogy értékes eredményeket mutathat fel – az elsődleges jelentősége mégis az – véli az mta.hírek –, hogy a klinikusok tudományos szemlélete komolyan befolyásolhatja a betegek gyógyításának és az orvostanhallgatók oktatásának színvonalát. Így válik egésszé a kutatás, az oktatás és a gyógyítás hármas klinikai feladata. A neves, gyógyszerkutatással foglalkozó folyóirat felkérésére készült tanulmány szerzői között kizárólag szegedi kutatók vannak.”
SZTEinfo
