SZTE Info

A jövő iskolája az oktatók megbecsülésén is múlik

November 15-én az orosházi Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont immár negyedik alkalommal rendezte meg a Táncsics-Didact elnevezésű tankönyv- és taneszköz-kiállítását, amelyen Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese is előadást tartott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Békés megyei Pedagógiai Nappal egybekötött 4. Táncsics-Didact tankönyv- és taneszköz-kiállítás rendezői azt tűzték ki célul, hogy a jelenlévők hiteles válaszokat kaphassanak pedagógiai és szakmódszertani kérdéseikre, és a legkorszerűbb ismeretekkel vértezhessék fel magukat. A rendezvényen külön standdal képviseltette magát a Szegedi Tudományegyetem, melynek munkatársai egyrészt a felsőoktatási intézmény képzéseit ismertető kiadványokat, másrészt a természettudományos oktatást színesítő, érdekes kísérleteket bemutató DVD-ket vittek ajándékba az érdeklődő pedagógusoknak. A plenáris ülésen meghívott előadóként mondott beszédet Homoki-Nagy Mária professzor asszony, az SZTE oktatási rektorhelyettese is.

Előadásának címe az „Elvárások a jövő iskolájával szemben” volt, és ezzel kapcsolatban beszélt a jó tanárok meghatározó szerepéről és a jövő iskoláiról. A jövőt a köz- és felsőoktatásban oktató tanárok fogják meghatározni – mondta Homoki-Nagy Mária, kiemelve: amilyen tanári kar fog oktatni, olyan nevelésben, oktatásban fog részesülni a diák, ettől függ az iskola és Magyarország jövője is.

A professzor asszony hozzáfűzte, egy jó tanár ismérvei a hivatástudat, a műveltség, emellett fontos, hogy képes legyen a diákra hatni annak érdekében, hogy belőle később gondolkodni képes felnőtt váljék. A tanári hozzáálláson kívül hangsúlyozta a környezet jelentőségét is. A jövő iskoláiban, ahol minőségi oktatás folyik, alapfeltétel a tanszabadság és az oktató megbecsülése. A rektorhelyettes így fogalmazott: amíg a tanárok társadalmi megítélése nem nyeri el a művelt értelmiségi embert megillető helyet, addig sem a tanárképzésben nem lesz megújulás, sem a jövő iskolája nem valósul meg. Előadását pedig abbéli reményével zárta, hogy a Dél-Alföldi Régió iskolái összefogással képesek lesznek megteremteni a jövő oktatását. Mindezen feladatok végrehajtása – emelte ki – nagy felelősséget ró a Szegedi Tudományegyetemre: az universitas a maga tudásával segítheti a régió iskoláinak együttműködését.

A jelenlévők szerint mind a rendezvény, mind az előadás nagy érdeklődésnek örvendett, és pozitív fogadtatásban részesült, elérve így a célját.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.