Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A harmadik Nobel-szekció plenáris előadásaival folytatódott március 23-án a szegedi egyetem Szent-Györgyi Albert-konferenciája. E napon délelőtt vette át díszdoktori oklevelét Andrew V. Shally Nobel-díjas kutató.
A haifai Rák és Keringési Biológiai Kutatóközpontból Szegedre érkezett Aaron Chiechanover az úgynevezett ubiquitin fehérjebontó rendszerről beszélt. Az izraeli származású, kémiai Nobel-díjas kutató történeti áttekintéséből kiviláglott: korábban mindenki a fehérjék (proteinek) keletkezésével foglalkozott, hosszú ideig senki nem fordított kellő figyelmet azok bomlására. Az ubiquitin-proteaszóma rendszer képes a sejtben lévő fehérjéket felismerni, és amennyiben úgy érzékeli, hogy nincs már valamelyikre szükség, vagy sérült, akkor megjelöli és lebontja őket. Chiechanover magyar származású mentorával, a szintén Nobel-díjas Avram Hershkóval (mindketten 2004-ben kapták meg az elismerést) elsőként tulajdonított kiemelkedő jelentőséget ennek a rendszernek. A proteinek lebomlás egy szigorúan szabályzott rendszer, és részben az idegszövet-pusztulásban (neurodegeneráció) és a daganatban is fontos szerepet játszik. A hibás szerkezetű fehérje ugyanis előbb-utóbb aggregálódik, ha ez megtörténik a sejtben, akkor alakulhatnak ki például az olyan neurodegeneratív kórképek, mint az Alzheimer- vagy Parkinson-kór.
A március 23-i délelőtt másik plenáris előadója az 1977-ben (megosztott) orvosi-fiziológiai Nobel-díjat elnyert Andrew V. Shally volt, akit 2007-ben a szegedi egyetem díszdoktorának választott, de akkor a professzor nem tudta átvenni oklevelét, ezért ezt most pótolták. A professzor Szabó Gábor rektortól és a pályáját ismertető Vécsei Lászlótól, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánjától vehette át a címet. Beszédében úgy fogalmazott, az elismerés és a főként Telegdy Gyula professzor révén Szegedhez kötődő baráti kapcsolat fontos számára, és büszke szegedi doctor honoris causa címére. Schally professzor utalt számos magyar kutatóval való együttműködésére, Telegdy professzor mellett Zarándi Márta, Kahán Zsuzsanna professzorasszonyokra, illetve Halmos Gábor professzorra, aki jelenleg a Debreceni Egyetemen dolgozik.
A szegedi egyetem Kórélettani Intézetnek 1980 óta van kapcsolata a Nobel-díjas tudóssal, melyből több mint 40 dolgozat született. A professzor mintegy 2300 publikációt jegyez, tagja számos nemzeti akadémiának, köztük a Magyar Tudományos Akadémiának is, és több mint negyven tudományos kitüntetés birtokosa, melyeket a világ legkülönbözőbb testületei adományoztak neki. Schally professzor az ideg- és a hormonális rendszer között kapcsolat tisztázásáért kapta Nobel-díját, azóta érdeklődése a neuropeptideknek a rákbetegség gyógyításában való alkalmazhatósága felé fordult, nevéhez fűződik például a Cetrorelixnek a prosztatarák terápiájában való felfedezése, amelyet jelenleg a prosztatarák gyógyításában 70%-os hatásfokkal használnak.
A miami orvosi egyetemről, illetve az ottani orvosi központból érkezett professzor kutatásai a rákképződés szinte egész spektrumát lefedik az agydaganattól a prosztatán át a tüdőrákig. Előadásában azokról a rákterápiában használt hatóanyagokról beszélt, amiket szerteágazó együttműködései révén dolgozott ki munkatársaival. Számos gyógyszer született eredményei alapján – többet Magyarországon is sikerrel használnak -, melyek hormonalapanyagra épülnek, illetve a hormonalapanyag kémiai szerkezetének változtatásával felerősítik, vagy specifikusabbá teszik a szerek hatását. A professzor arról is beszélt, vizsgálják molekuláik befolyását cukorbetegségnél, sebgyógyulásnál és tüdővel kapcsolatos kórképeknél is.
SZTEpress
További híreink:
Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap
Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája
Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék
Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat
Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat
A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől
Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”
Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját
Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”
Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól
Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése
Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobábanRadnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor
A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott
Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is
Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden
A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkalÉrmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát
9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem
11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán
5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán
3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán
8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán
9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián
Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
