SZTE Info

Forradalmi fejlődés az őssejtterápiában

Az őssejtterápia lehetőségeit, az orvostudományban betöltött szerepét és jövőjét mutatta be Borbényi Zita, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ professzora a Junior Szabadegyetem szemeszterzáró előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egy a médiában igen gyakran szereplő, sokak szerint forradalmi, míg mások által vitatott gyógymód, az őssejt-transzplantáció volt a középiskolásoknak, illetve az egyetemi felvételire készülődőknek hirdetett Junior Szabadegyetem előadás-sorozat szemeszterzáró epizódjának témája. A gyógymódról Borbényi Zita, a Szegedi Tudomnyegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. számú Belgyógyászati Klinika Hematológia Osztályának professzora tartott előadást 2012. január 12-én.

DSC03421Az őssejtek egész életünk alatt szaporodnak és differenciálódnak bennünk. Nélkülük a szervezet nem működne. Az őssejtek embriókorban már specializálódnak: idegsejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké stb. alakulnak, mivel ez a feltétele a szövetek, szervek és testformák létrejöttének. Ezek a mikroszkopikus sejtek biztosítják egy életen át a folyamatosan használódó sejtek újraképződését is. Őssejtátültetéssel hazánkban főként a kilencvenes évek második felétől foglalkoznak. Ekkor még igencsak nagy lemaradásban voltunk Európa többi országától, az utóbbi években azonban sokat fejlődött ez a tudomány itthon is. 2009-ben már közel 350 őssejtterápiát végeztek el Magyarországon, ami uniós átlagban jónak mondható. Az SZTE professzora Kelemen Endre Széchenyi-díjas hematológus nevét emelte ki, a szegedi származású orvos ugyanis rengeteget tett az őssejtkutatás meghonosodásáért.

„Nagyrészt születési sérülések, valamint szerzett rendellenességek gyógyításáról hallunk, ha az őssejtkutatás kerül szóba. Elsősorban azonban a rosszindulatú vérképzési megbetegedések esetén alkalmazható igen jól ez a terápia. Ott, ahol a gyógyszeres, illetve kemoterápiás kezelések nem járhatnak sikerrel, az őssejtkezelés (vagy ahogy régen hívták: csontvelő-transzplantáció) még komoly eredményeket érhet el” – magyarázta Borbényi Zita. Bizonyos módszerekkel már a vérből is kiszűrhető és hasznosítható az egészséges őssejt, nem csak a csontvelőből tudják kinyerni.

A kezelésnek két típusa van: az allogén módszerrel egy egészséges, megfelelő genetikai állománnyal rendelkező egyén szervezetéből vonják ki a sejteket, majd juttatják intravénás úton a beteg vérébe. Az autológ módszerrel a saját őssejteket vonják ki az emberből, majd visszajuttatva a szervezetbe azok újult erővel veszik fel a harcot a betegségekkel.

Borbényi Zita hangsúlyozta, hogy az emberi szervezetet is komoly kihívás elé állító beavatkozásra nem mindenki alkalmas. Idegen donortól 45 éves korig ültethető be őssejt, míg az autológ módszer 65 éves korig alkalmazható. Szegeden ez utóbbi gyógymódot részesítik előnyben. Párhuzamosan végzik a gyógyszeres, kemoterápiás és egyéb kezelésekkel, melyek együttes alkalmazása ad reményt a teljes gyógyulásra. Ugyanakkor tisztában kell lenni vele: mivel az őssejtterápia világviszonylatban is igen fiatal gyógymódról, így még hosszú idő kell a hatásának részletes elemzéséhez.

 

SZEGY

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 21. 09:15 - 25. 17:00
    The BIOMAT 2019 International Symposium will be held at University of Szeged, Bolyai Institute and Hungarian Academy of Sciences, Hungary. The participation in the BIOMAT 2019 International Symposium is another great opportunity for research students and young postdocs to exchange scientific feedback with their colleagues from several countries, in the best tradition of the BIOMAT Symposium Series.
  • október 21.
    12:10 - 12:20
  • október 21.
    16:30 - 18:30
    Az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézete és a Mentor(h)áló az új tanévben is folytatja közkedvelt műhelysorozatát.
    A műhelyfoglalkozáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író
    Mi köze van az ellopott, tömör arany Fabergé-tojásnak a Patyomkin páncéloshoz? Túlélheti-e valaki a 20. század három legnagyobb közlekedési katasztrófáját? Mi történik, ha Nikola Teslának rossz napja van? [...] És egyáltalán, miért ír egy zeneszerző képzeletbeli családregényt?
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Tóth István ezredes, MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettes
    Tordai Kamilla az egyetemi évek után a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségében kezdett el dolgozni, ahol immár két éve dokumentálja a Zrínyi Miklós Laktanya falai között a különböző harcászati foglalkozásokat, gyakorlatokat, városi rendezvényeket. Fotóválogatása a katonák mindennapjait, izgalmakkal teli életüket mutatja be.
    Megtekinthető október 31-ig, hétköznapokon 08.00-22.00, szombaton 09.00-20.00 óráig.