SZTE Info

Forradalmi fejlődés az őssejtterápiában

Az őssejtterápia lehetőségeit, az orvostudományban betöltött szerepét és jövőjét mutatta be Borbényi Zita, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ professzora a Junior Szabadegyetem szemeszterzáró előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egy a médiában igen gyakran szereplő, sokak szerint forradalmi, míg mások által vitatott gyógymód, az őssejt-transzplantáció volt a középiskolásoknak, illetve az egyetemi felvételire készülődőknek hirdetett Junior Szabadegyetem előadás-sorozat szemeszterzáró epizódjának témája. A gyógymódról Borbényi Zita, a Szegedi Tudomnyegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. számú Belgyógyászati Klinika Hematológia Osztályának professzora tartott előadást 2012. január 12-én.

DSC03421Az őssejtek egész életünk alatt szaporodnak és differenciálódnak bennünk. Nélkülük a szervezet nem működne. Az őssejtek embriókorban már specializálódnak: idegsejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké stb. alakulnak, mivel ez a feltétele a szövetek, szervek és testformák létrejöttének. Ezek a mikroszkopikus sejtek biztosítják egy életen át a folyamatosan használódó sejtek újraképződését is. Őssejtátültetéssel hazánkban főként a kilencvenes évek második felétől foglalkoznak. Ekkor még igencsak nagy lemaradásban voltunk Európa többi országától, az utóbbi években azonban sokat fejlődött ez a tudomány itthon is. 2009-ben már közel 350 őssejtterápiát végeztek el Magyarországon, ami uniós átlagban jónak mondható. Az SZTE professzora Kelemen Endre Széchenyi-díjas hematológus nevét emelte ki, a szegedi származású orvos ugyanis rengeteget tett az őssejtkutatás meghonosodásáért.

„Nagyrészt születési sérülések, valamint szerzett rendellenességek gyógyításáról hallunk, ha az őssejtkutatás kerül szóba. Elsősorban azonban a rosszindulatú vérképzési megbetegedések esetén alkalmazható igen jól ez a terápia. Ott, ahol a gyógyszeres, illetve kemoterápiás kezelések nem járhatnak sikerrel, az őssejtkezelés (vagy ahogy régen hívták: csontvelő-transzplantáció) még komoly eredményeket érhet el” – magyarázta Borbényi Zita. Bizonyos módszerekkel már a vérből is kiszűrhető és hasznosítható az egészséges őssejt, nem csak a csontvelőből tudják kinyerni.

A kezelésnek két típusa van: az allogén módszerrel egy egészséges, megfelelő genetikai állománnyal rendelkező egyén szervezetéből vonják ki a sejteket, majd juttatják intravénás úton a beteg vérébe. Az autológ módszerrel a saját őssejteket vonják ki az emberből, majd visszajuttatva a szervezetbe azok újult erővel veszik fel a harcot a betegségekkel.

Borbényi Zita hangsúlyozta, hogy az emberi szervezetet is komoly kihívás elé állító beavatkozásra nem mindenki alkalmas. Idegen donortól 45 éves korig ültethető be őssejt, míg az autológ módszer 65 éves korig alkalmazható. Szegeden ez utóbbi gyógymódot részesítik előnyben. Párhuzamosan végzik a gyógyszeres, kemoterápiás és egyéb kezelésekkel, melyek együttes alkalmazása ad reményt a teljes gyógyulásra. Ugyanakkor tisztában kell lenni vele: mivel az őssejtterápia világviszonylatban is igen fiatal gyógymódról, így még hosszú idő kell a hatásának részletes elemzéséhez.

 

SZEGY

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében