SZTE Info

szentgyorgyi_kedo

9 Nobel-díjas a szegedi egyetem Szent-Györgyi konferenciáján

9 Nobel-díjas tudós tart előadást Szegeden 2012. március 22-25. között. A Szegedi Tudományegyetem az itt kutatott témák köré szervezett nemzetközi konferencia-sorozattal ünnepli, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 75 éve vette át a Nobel-díjat. Sorozatunkban szegedi kutatók, filmek mutatják be a Nobel-díjasokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Jelentkezhet a nemzetközi Szent-Györgyi konferenciára

9 Nobel-díjas tudóst, 200 nemzetközi rangú és további 500–600 jelentős kutatót, összesen több mint ezer szakembert vár a Szegedi Tudományegyetem 2012. március 22–25. között. A nemzetközi konferenciát Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából rendezi a szegedi universitas – Szeged város önkormányzata, továbbá a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával. A tudománytörténeti jelentőségű rendezvényre az SZTE polgárai és az SZBK kutatói ingyen regisztrálhatnak.

Nemzetközi hírű tudósok – köztük 9 Nobel-díjas kutató – tiszteli meg jelenlétével a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából 2012. március 22–25. között rendezendő nemzetközi konferenciát. A tanácskozás központi rendezvényeinek a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja ad otthont. A plenáris előadások mellett 6 szakterületen a legújabb tudományos eredményeket mutatják be. A 6 (Szeged 4 külön pontján rendezett) szekció témája: a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, a tuberkulózis. Ezen kívül több közösségi esemény is színesíti a tudománytörténeti jelentőségű rendezvény programját.

A Szegedi Tudományegyetem szakmai erejét, nemzetközi rangját is reprezentáló eseménysor részleteiről a www.szentgyorgyi75.com honlap informál. Ott lehet regisztrálni a konferenciára is: a szakmai programokra a jelentkezés az SZTE és az SZBK kutatói, az egyetem oktatói, hallgatói és graduális hallgatói számára ingyenes. Az alább mellékelt regiszrációs formanyomtatványt a szentgyorgyi75@gmail.com e-mail
címre kell elküldeni.

További információ itt olvasható

Regisztrációs űrlap letöltése

 


szent-gyorgyi logoA Szent-Györgyi Konferencia hivatalos weboldala elérhető a http://www.szentgyorgyi75.com/ oldalon.


Mérföldkőnek számít Bert Sakmann elektrofiziológiai vizsgálati módszere

Varro_A

A Sakmann-féle patch-clamp technikát a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete laboratóriumában Varró András professzor is munkatársaival együtt használja a szívritmuszavarral foglalkozó kutatásai során. Fotó: Karnok Csaba

Az elektrofiziológiát alkalmazó kutatók széles köre alkalmazza azt az úgynevezett patch-clamp technikát, amiért Bert Sakmann Erwin Neherrel megosztva Nobel-díjat kapott.

E tudományterületen a legtöbb előrelépés mögött ez a technika áll – mondja Varró András. A szegedi professzort kértük: jellemezze a Tisza-parti városban most először ellátogató Sakmann munkásságát. Sorozatunkban bemutatjuk a Szegedi Tudományegyetemen március 22-25. között Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel-díja átadásának 75. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciasorozat jeles résztvevőit.

Bert Sakmann
orvosi végzettségű német fiziológus. 1942-ben született. 1991-ben kapta Nobel-díját az egyedi ioncsatorna működésnek a vizsgálatáért. Ez a felfedezés elektrofiziológiai vizsgálómódszer. Az elektrofiziológia olyan jellegű élettani terület, amely hátterében bioelektromos tevékenység, vagyis a sejtmembránon keresztül folyó ionmozgás áll.

- Bioelektromos tevékenységet. vagyis elektromos áramot már a II. világháború előtt is lehetett mérni az élőlényekben: ilyen például az EKG, a szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültséget regisztráló, vagyis a szív elektromos jelenségeit vizsgáló berendezés, amelyet a XX. század elején fedezett fel Einthoven, aki ezért 1924-ben fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott. Ám az EKG, vagy az agy vizsgálatára használt EEG – minden hasznossága mellett – a mechanizmusról korlátozott információkat szolgáltat. Sakmann felfedezése az egyedi ioncsatornák vizsgálatát teszi lehetővé. Így például a kálium-csatornák, illetve annak különféle típusai érzékelésére is lehetőséget biztosított – magyarázza Varró András, az SZTE Általános Orvostudományi Kara Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete tanszékvezető professzora. – Kiszélesítette a horizontját a „miért?” kérdések elemzésének azáltal, hogy az elektromosan aktív sejtek sejtmebránja működésének vizsgálatát tette lehetővé.

sakmannNémetországi kutatómunkájáért nyerte el a Nobel-díjat: Göttingenben tevékenykedett. Jelenleg a floridai Max Planck Intézetben dolgozik. Munkásságára – saját bevallása szerint – hatott egyrészt Bernard Katz, akinek londoni laboratóriumában dolgozott. Illetve a főnökének is számító Otto Creutzfeldt neurológus.

- Forradalmasította az elektrofiziológiát a Sakmann-féle vizsgálati módszer – jelenti ki Varró András. - Átírta a tankönyvek és kézikönyvek elektrofiziológiai fejezeteit, amit a Sakmann-féle technikával a felfedezők összegyűjtöttek. Szinapszisokat vizsgáltak idegszöveten. Ez a technika kevés kivétellel az összes ingerlékeny szövetre átültethető. A felfedezés nagyságát jelzi, hogy e nélkül a technika nélkül már nem nagyon lehet igényes módon a megfelelő tudományos kérdéseket vizsgálni. Szegeden is több laboratóriumban használják a patch-clamp technikát, az erre alkalmas berendezéseket, hogy megértsük az ioncsatornák részvételét bármilyen elektromos folyamatban.

 

EURÓPA KONTRA USA

Első munkája a 70-es évek elején a nikotinreceptorokhoz kötődő csatornákkal foglalkozott: a Nature közölte Sakmann és Betz cikkét. Nagy áttörést jelentette az úgynevezett nagy ellenállású technika, ami kiszűrte az „elektromos zajt” és így egyedileg lehetett vizsgálni az ioncsatornákat. Erről 1981-ben a Német Élettani Társaság lapjában jelent meg közös tanulmány Sakmann, és mellette Sigworth, Hamill, Marty és Neher nevével. Bár Varró András személyesen még nem találkozott Sakmann-nal, de hangsúlyozza: a Nobel-díjas kutatásokhoz – a személyes kvalitásokon túl – valószínűleg nagyfokú kooperációs készség, becsületesség, türelmesség is szükséges. A szegedi professzor kiemeli: a tudományos világban az USA dominanciájának oka talán az, hogy ott szánják a legtöbb pénzt az alapkutatásokra. A II. világháború után az óceánon túlról több Nobel-díjas került ki, mint Európából. Épp ezért jelentős hangsúlyozni, hogy Sakmann németországi kutatásokért nyerte el a rangos elismerést. Itt villanható a párhuzam Szent-Györgyi Albert munkásságával, aki Szegeden – Varró András megítélése szerint – akár két Nobel-díjra is feljogosító kutatási eredményeket ért el.

A mérnöktudományokhoz is vonzódott Sakmann – írja gyerekkoráról, amikor motoros gépeket modellezett, távirányítós szerkezetekkel foglalkozott. Talán ez a vonzalomból következik, hogy kutatóorvosként vizsgálata tárgyaként biofizikai jellegű témaköröket választott.

- Nobel-díjhoz vezető kísérletei idején jómagam Szegeden tudományos diákkörösként elektrofizikai témát választva a mebránpotenciált mértük: az 50-es években elterjedt, Silvio Weidmann svájci professzor módszere segítségével. Egy tizedmikronos csúcsátmérőjű mikroelektróddal egy sejtet megszúrtunk és abban a feszültséget lehetett regisztrálni. Ez ugyan az élenjáró, bár Nobel-díjat nem eredményező technika volt, ami alkalmas volt arra is, hogy ne csak a feszültséget, hanem azt az áramot is lehessen mérni, ami a feszültségváltozást okozza. A lipidtartalmú sejtmebrán az üveg köré szorosan odatapadt, ezáltal a sejtáram nem tudott „kiszökni” az elektród és a mebrán között, mert nagyon magas ellenállású kapcsolat jött létre. Így az áram az üvegkapilláris elektródon keresztül folyt, így lehetett mérni. E régi technika azonban mai szemmel nézve igen pontatlan eredményeket hozott. Addig senkinek nem jutott eszébe az, ami Sakmann-nak, hogy tompa elektróddal dolgozzon – jellemzi az ötletet Varró professzor. – Eredeti módon közelített a problémához: ha tompa elektróddal érintik meg a sejtmebránt, ami odaragad a pipetta végéhez, és azt kitépik, akkor a mebrándarabka odatapad a tompa üveg-elektród végére, és azon keresztül már egy ioncsatorna működése is vizsgálható. E metodikai jellegű felfedezéséért nyerte el a Nobel-díjat.

A tudományterületek egymáshoz kapcsolódásának legékesebb bizonyítéka, hogy egy biofizikus is hatással van például a kardiológiai kutatásokra. Hiszen Sakmann szinapszisokon megtalálható nikotinerg acetilkolin függő káliumcsatorna kutatása indította el – sokakhoz hasonlóan – a Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben a szívizomra ható gyógyszerek ioncsatorna szintű vizsgálatát.


Kutatói minősítések

- A Nobel-díjjal jutalmazott kutatásokat nem tekinthetjük automatikusan a legfontosabb eredményeknek, annak ellenére, hogy rendkívüli körültekintéssel történik a Nobel-díj odaítélése, folyamata nehéz és szabályozott. De azért a földgolyó sok tízezer, élen járó laboratóriumában nagyon sok olyan kutatás folyik, ami nem eredményez ugyan Nobel-díjat, de jelentőségében még felülmúlja a különleges aranyéremmel is elismert kutatásokat – véli Varró András. A szegedi professzor hangsúlyozza: a szegedi kutatók kapcsolatrendszerének köszönhető, hogy például Sakmann elfogadta az SZTE meghívását. Ugyanakkor a konferencián rajtuk kívül is a saját szakmájukban az élvonalhoz tartozó kutatók szintén nagy számban fognak részt venni. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tudomány általuk megjelenített eredményessége és teljesítménye a nyilvánosság számára nehezen megfogható, így gólképes focista, vagy szép hangú énekes véleményformáló ereje valószínűleg nagyobb, mint az emberiség sorskérdéseit kutató, arra válaszolni képes tudós.

Újszászi Ilona


Alkimisták a Dóm téren


Hernadi_K
Hernádi Klára kedvence a dörzsmozsaras alkimista figura. Fotó: Karnok Csaba
Vegyszerkeverő, Mozsaras, Alkimista, Tudós barát – színes kerámiák a Dóm téri egyetemi épület lépcsőházában. Az egykor Szent-Györgyi Albert laborjának, dolgozószobájának is otthont adó épület díszeinek örökbe fogadói a vegyészképzés tehetségeit támogatják.

– Tanuljon meg tanulni! – ez a legfontosabb, amit egy egyetemista tehet diákévei alatt – hangsúlyozza Hernádi Klára vegyész professzor. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar dékánja máig szóló üzenetnek tartja, amit Szent-Györgyi Albert hangsúlyozott: „A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt. Az én fejemben bármilyen könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét. Így hát az ismereteket biztos megőrzésre a könyveknek, könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.”

Így „horgászott” a szegedi Dóm téri egyetemi épületekben berendezett laboratóriumában, dolgozószobájában Szent-Györgyi professzor. A Dóm tér 7. (ma az SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéke), vagy a Dóm tér 8. (az egyetemi Szerves Kémiai Tanszék, illetve az Orvos Vegytani Intézet) kapuján belépve, az előtérben, majd a lépcsőházban és a folyosókon alkimistákkal „találkozunk”. A Vegyszerkeverő, a Mozsaras, az Alkimista, a Tudós barát fali kerámiáit Ohmann Béla tervezte, a pécsi Zsolnay porcelángyárban készültek. 1931-ben helyezték el a 4 alaptípusból a különböző színezésű 5-5 fali kerámiát a Dóm téri egyetemi „vegykonyhák” díszítésére. Bár Szent-Györgyi és munkatársai csak 1935-ben költöztek a fogadalmi templom főbejáratával szembeni épületszárnyba, mégis az a legenda, hogy a nagyhírű tudós rendelte a fali díszeket.

– Egy-egy pillantást vetni az „alkimista elődökre” felüdülést, esztétikai élményt jelent a hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt a napi robot, a sokszor egyhangú laboratóriumi munka mellett – véli a Hernádi Klára, aki vegyész kollegája, Hannus István professzor kutatása nyomán ismerte meg a Dóm téri alkimisták történetét. A Dóm téri épület ezen szárnyának renoválása lehetővé tette, hogy a 20 különböző színű fali kerámia visszakerüljön méltó helyére. Ezért támadt az ötlet: a nemzetközi Szent-Györgyi konferenciához közeli időpontban esedékes épületátadó ünnepséget tegyék azzal is emlékezetessé, hogy az első 4 kerámiát „örökbe fogadják”.

TEHETSÉGET TÁMOGAT AZ ÖRÖKBEFOGADÓ. 100 ezer forintot ajánlott fel az SZTE TTIK dékánja, Hernádi Klára mint kedvenc alkimistája, a Mozsaras „örökbefogadója”. A további 3 féle fali kerámiát magánszemély, alapítvány, cég „tudhatná magáénak” cserébe a pénzbeli adományért, amivel végső soron a tehetséges vegyészhallgatókat támogatnák.

Ú. I.

A fenti összeállítás rövidített és szerkesztett változata megjelent a Délmagyarország, Délvilág 2012. február 11-i számában, amely itt olvasható.

 

Tudomány, határok nélkül - Középpontban: a kardiológia

A nemzetközi tudomány és a szegedi kutatói teljesítmény ünnepe is, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 75. évfordulója tiszteletére 2012. március 22-25. között 6 részből álló konferencia-sorozatot rendez a Tisza-parti universitas. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egykori rektora és kutatója munkásságára is emlékezik félszáz ország 400-500 kutatója, mikor többek között 9 Nobel-díjas tudós tart előadást a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia és genetika, a tuberkolózis, valamint a neurológia legújabb eredményeiről.




A jubileumi rendezvényt, a 2012. március 22-25. között megrendezendő nemzetközi konferenciát a Tudomány határok nélkül című, 7 részes filmsorozatban szegedi kutatók mutatják be. A filmsorozat második része a szívről szól, pontosabban a kardiológia tudományát állítja középpontba. A Szent-Györgyi Albert-konferencia tudománypolitikai jelentőségéről Varró András, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese mond véleményt. Varró professzor mint a az SZTE Általános Orvostudományi Kara Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete tanszékvezetője vezeti a nemzetközi konferencia kardiológiai szekcióját, amelynek központi témája: a szív védelme és a hirtelen szívhalál.


 


9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Szent-Györgyi Albert orvosi-élettani Nobel-díjának 75. évfordulójára nagyszabású, négynapos tudományos seregszemlével készül a Szegedi Tudományegyetem. A március 22-25. között rendezendő tudományos tanácskozásokon túl a tágabb közönség is megismerkedhet a Szegedre látogató neves kutatókkal.


Szent-Györgyi Albert máig az egyetlen, aki döntő részben magyarországi, ráadásul szegedi kutatásaival érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést – emelte ki a március 22–25. közötti konferencia elnöke, Vécsei László akadémikus. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja elmondta: a szegedi egyetem egykori rektora a tudományos kitüntetést 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapta meg. Ezt követően érdeklődése az izomkutatás felé fordult: a sejteken belüli Krebs-ciklus megismerését eredményezte. Majd a kvantummechanika és az élőszervezetek működésével kapcsolatos kutatásokat végzett. Szólt arról is, hogy Szent-Györgyi hatása a mai napig él a Szegedi Tudományegyetemen, szellemi unokái, a most alkotó szegedi vegyészek és biokémikusok világraszóló eredményekkel büszkélkedhetnek. Hozzáfűzte: a Nobel-díjas elődről való emlékezéskor nem szabad megfeledkezni munkatársairól, Fodor Gáborról, Bruckner Győzőről, Straub F. Brúnóról, Banga Ilonáról, Laki Kálmánról, Guba Ferencről és másokról sem.

 

A március végi konferenciát nemcsak helyi, de regionális, országos és nemzetközi jelentőségűnek nevezte Varró András professzor. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese elárulta: a részt vevő tudósok a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, valamint a tuberkulózis témakörében osztják meg egymással, illetve a nagyközönséggel a legfrissebb tudományos eredményeket. Páratlan lehetőség, hogy 9 Nobel-díjas kutató fogadta el a felkérést, s tart majd plenáris előadást. Az előkészületekről a szervezőbizottság hétfőn sajtótájékoztatón számolt be az SZTE Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalában, illetve az ottani Szent-Györgyi Emlékszobában.

 

29 országból összesen 776 kutató regisztrált már a konferenciára, melynek a Tisza-parti város, illetve a Szegedi Tudományegyetem március 22. és 25. között ad otthont. Eddig 421 személy jelentette be igényét tudományos előadás megtartására. Várható, hogy több mint 30 országból 800-nál is többen érkeznek Szegedre – ismertette Hegyi Péter főtitkár. Kemény Lajos professzor, az SZTE ÁOK dékánhelyettese arról beszélt: a konferencia összköltségvetése mintegy 100 millió forint. A rendezvény az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ uniós pályázat keretein belül valósul meg, platinafokozatú támogatója pedig Szeged önkormányzata és a Richter Gedeon gyógyszergyár.

 

Kulturális-művészeti és gasztronómiai kísérőprogramok is társulnak a rendezvényhez. Ezekről az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese beszélt. Pál József professzor kiemelte: szeretnék a tudósokat közelebb vinni a dél-alföldi, szegedi nagyközönséghez. Ezért nyílt fórumot tartanak a Nobel-díjasok részvételével, akiket 27 kiválasztott dél-alföldi, valamint délvidéki középiskolás mutat majd be. A tudományok fáját is elültetik a József Attila Tanulmányi és Információs Központ és a Bölcsészettudományi Kar épületei között (a kocsányos tölgyet az SZTE Füvészkert ajánlotta föl, a helyet Novák István Prima Primissima díjas építész tervei alapján alakították ki), s emléktáblát avatnak (Fritz Mihály szobrász- és éremművész, illetve Szabó Géza ötvösmester alkotását). A sajtótájékoztatón bemutatták a konferencia emlékérmét is. A vendégek színvonalas szórakoztatásáról többek között Szentpéteri Csilla zongoraestje, Varnus Xavér orgonakoncertje, valamint a Magyar Állami Nép Együttes zenekara, a Duna Művészegyüttes, a Szeged Táncegyüttes és Sebestyén Márta közös fellépése gondoskodik.

 

Kulináris élvezetekben is részük lehet a konferencia résztvevőinek, hiszen a magyar konyhaművészet és borkultúra remekeivel ismerkedhetnek. Megkóstolják például a szegedi filézett hallevet, az Újházy tyúkhúslevest, a hortobágyi húsos palacsintát, a töltött káposztát és a somlói galuskát, ugyanakkor könnyebb saláták és hidegkonyhai készítmények közül is válogathatnak – foglalta össze a konferenciát szervező Waldorf2000 Kft. ügyvezetője, Makó László, aki családias vendéglátást ígért.

 

A konferencián 9 olyan tudós vesz részt, akik tudománytörténeti jelentőségű felfedezéseiért Nobel-díjat érdemeltek ki: Andrew V. Schally (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1977), Bert Sakmann (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1991), Eric Wieschaus (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1995, Peter C. Doherty (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1996), Tim Hunt (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 2001), Robert Huber (kémiai Nobel-díj, 1988), John E. Walker (kémiai Nobel-díj, 1997), Aaron Ciechanover (kémiai Nobel-díj, 2004), Ada E. Yonath (kémiai Nobel-díj, 2009).

 

SZTEpress


A sajtótájékoztatón készült képgaléria:

Szent-Györgyi Konferencia


A 2012. március 22-25. között megrendezendő Szent-Györgyi Konferencia nyilvános és közösségi programjairól Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese nyilatkozott az Európa Rádiónak:

Pál József nyilatkozata


Így várja Szeged a Nobel-díjas tudósokat - Szent-Györgyi Konferencia előkészületeiről szóló, 2012. március 5-én tartott sajtótájékoztató itt megtekinthető:



További információ: http://www.u-szeged.hu/hirek/2012-februar/9-nobel-dijas-szegedi

szgya75

A Szent-Györgyi Konferencia hivatalos weboldala elérhető a http://www.szentgyorgyi75.com/ oldalon.




meghivo_USZT_TIK2
A sajtótájékoztató meghívója



A sajtótájékoztató után kiadott angol és magyar nyelvű sajtóközlemény az alábbi linkeken letölthető:

Sajtóközlemény (magyar)

Sajtóközlemény (angol)


9 Nobel-díjas a szegedi egyetem Szent-Györgyi konferenciáján - 2. rész

9 Nobel-díjas a szegedi egyetem Szent-Györgyi konferenciáján - 1. rész


A TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
 
uszt_logo_rgb Infoblokk2_ESZA_egyes

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.