SZTE Info

A szövegről tanácskoztak a Humboldt-konferencián

Humboldt-kollégiumot tartottak a szegedi egyetemen december 12. és 15. között. Az interdiszciplináris, nyelvészeti témájú tudományos tanácskozáson a Szegedi Tudományegyetem több Humboldt-ösztöndíjasa is részt vett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Alexander von Humboldt Alapítvány kiváló német és külföldi tudományos együttműködéseket támogat kutatói ösztöndíjakkal és elismerésekkel. A híres német természettudósról elnevezett szervezet programjai nagy hangsúlyt fektetnek a tudományos cserekapcsolatokra, így nemcsak várnak kutatókat Németországba, hanem német tudósok is vendégeskednek szerte a világban a „humboldtosoknál” – az egykori ösztöndíjasok egy sajátos alumni szervezetet alkotnak. Ezáltal természetesen a Humboldt-alapítvány mint a német kultúr- és oktatáspolitika közvetítőintézménye, támogatja a nemzetközi kulturális párbeszédet. A Humboldt-hálózat ma több mint 25 ezer tagot – több mint 130 országból – számlál szerte a világon, a hálózatban minden tudományterület képviselteti magát. Évente 2 ezernél több kutatási helyet finanszíroznak Németországban és külföldön, mindehhez több mint 800 kutatói ösztöndíjat, illetve díjat osztanak ki.

 

Szegedi „humboldtosok”

 

A szegedi konferencián számos helyi korábbi Humboldt-ösztöndíjas vett részt, a német nyelv- és irodalomtudósok – mint Vargáné-Drewnowska Éva, a Német Nyelvészeti Tanszék vezetője, Bernáth Árpád professor emeritus és Csúri Károly, az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék oktatója, korábbi vezetője – mellett például a jogtudomány területéről Kengyel Miklós professzor, a Magyarországi Humboldt Egyesület vezetője, Karsai Krisztina, az SZTE ÁJTK dékánhelyettese és Szomora Zsolt docens, valamint Nyúl László számítógépes grafikus és Csirik János informatikus professzor.

 

A Humboldt-kollégiumokat a korábbi Humboldt-ösztöndíjasok kezdeményezhetik, a jelenlegi gazdasági helyzetben az előterjesztések mintegy harmada valósulhat meg konferencia formájában, így a szegedi kollégium megvalósulása önmagában is nagy sikernek számít – tájékoztatott Vargáné-Drewnowska Éva kezdeményező-szervező, a Német Nyelvészeti Tanszék vezetője. A konferencia résztvevőinek mintegy egyharmadta Humboldt-ösztöndíjas. A szegedi eseményre különböző nyelvészeti diszciplínák jeles szakértői látogattak el, akiknek kutatásai valamiképpen kapcsolódnak a szöveg jelenségéhez. Mellettük azonban – az interdiszciplinaritás jegyében – az irodalom-, a jogtudomány, valamint az informatika területéről is hallhattak előadást a résztvevők.

 

Nyelvtudósok négy országból

 

A konferencia középpontjában a szöveg mint kommunikációs forma és mint különböző tudományterületek központi fogalma állt. Az előadások a szöveg nyelvtani, pragmatikai, kognitív, nyelvtörténeti, szövegnyelvészeti és didaktikai megközelítését taglalták, de emellett irodalom-, jog- és informatikatudományi szempontok is szót kaptak.

 

Négy országból érkeztek előadók a konferenciára. Németországból olyan prominens germanistákat láttak vendégül, mint például Gisela Zifonun professzor asszony, az egyik vezető nyelvész, a híres IDS-nyelvtan egyik vezető szerzője és Gerhard Stickel professzor, korábbi intézetvezető a mannheimi Német Nyelvtudományi Intézetből (Institut für Deutsche Sprache, IDS). Kasselból érkezett Ágel Vilmos, korábbi Humboldt-ösztöndíjas, Andreas Gardt, Olaf Gätje és Nina-Maria Klug, valamint Paul Reszke, a passaui egyetemről pedig a Konrad Duden-díjas Hans-Werner Eroms. A koblenz-landaui egyetemről Heinz-Helmut Lüger tisztelte meg a konferenciát, aki az előző évben a szegedi Germán Filológiai Intézetben Herder-ösztöndíjjal vendégeskedett. Három Humboldt-ösztöndíjas érkezett Lengyelországból (Michail Kotin, Joanna Golonka, Leszek Cirko), de részt vett a tanácskozáson Svédországból (Valéria Molnár) és Finnországból (Hartmut Lenk) érkezett nyelvtudós is.

 

A magyar előadók között hallhattak az érdeklődők a szegedi intézet munkatársai mellett két korábbi Humboldt-ösztöndíjast, Iványi Zsuzsannát a Debreceni Egyetemről, illetve Komlósi Lászlót a Pécsi Tudományegyetem professzorát. A konferencián az ELTE is képviseltette magát.

 

Interdiszciplinaritás és utánpótlás-nevelés

 

A kollégiumot Szabó Gábor, az SZTE rektora nyitotta meg, valamint köszöntőt mondott Kengyel Miklós, Csernus Sándor bölcsészkari dékán és Vargáné-Drewnowska Éva is. A konferencia interdiszciplináris jellegét Bernáth Árpád professor emeritus, korábbi Humboldt-ösztöndíjas irodalomtudományi előadása is nyomatékosította: a professzor az Arisztotelész-féle szövegnyelvészetről beszélt. Emellett a kollégium végén, december 15-én egy pódiumbeszélgetésben több nem nyelvész „humboldtos” is részt vett.

 

A Humboldt-alapítvány szeretné a tudományos utánpótlás figyelmét is felkelteni a programmjai iránt. A konferencián a Germán Filológiai Intézet hallgatói is részt vettek, és nemcsak a szervezésben, illetve az előadások meghallgatásában. Két hallgató, Takács Dóra Kata és Christiana Gules posztert is készített a kollégiumra, az egyik a szövegalkotás folyamatát követi végig a Germanistisches Magazin (GeMa) szerkesztőségénél, a másik pedig olyan „nehéz” szövegfajtákat elemez, mint például a pályázat vagy a meghívó.

 

Az interdiszciplinaritás és a tudományos utánpótlás-nevelés támogatása mint a Humboldt-alapítvány értékei tükröződtek a kulturális kísérőprogramokban is. A rendezvény nyitókoncertjén az SZTE Zeneművészeti Kar Magánének Tanszékének hallgatói közreműködtek, a zárókoncerten pedig a kar oktatói, neves és elismert művészei adnak műsort, ezzel is mélyítve a Bölcsészettudományi és a Zeneművészeti Kar közötti együttműködést. Így Temesi Mária, a Magánének Tanszék vezetője, Kerek Ferenc, a kar dékánja, Pavlovits Dávid, a Vonós Tanszék vezetője, Oberfrank Péter, a Magánének Tanszék korrepetítora, valamint Benedekfi István, a Zongora Tanszék oktatója is hallható volt a Fricsay-hangversenyteremben.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.