SZTE Info

Embert beszédjéről, madarat tolláról…

A szegedi egyetem két hallgatója is tagja lett az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági tagozatának. Magyar nyelv hetéhez kötődően a szegedi egyetemen is szervezett programokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Az ember gyermeke biológiailag embernek születik, de valóban emberré azáltal válik, hogy – először közvetlen, majd szélesebb – környezete megismerteti vele a világot, annak részleteit s ezek bonyolult viszonyait, mozgását, működését; átadván a közösség új tagjának a társadalom (s rajta keresztül az emberiség) addig megszerzett ismereteit, tapasztalatait. Ennek az átadásnak nem éppen egyetlen, de kétségkívül leghatékonyabb eszköze a nyelv, melynek szavai rögzítik a valóság elemeiről kikristályosított fogalmakat, nyelvtani elemei ezek kapcsolatait, használati szabályai pedig az egymás megértésének és a magunk megértetésének közösen kialakított formuláit” – fogalmazott Deme László, az Anyanyelvápolók Szövetségének tiszteletbeli elnöke.

Anyanyelvünk évenkénti nagy ünnepe a Magyar nyelv hete, ekkor országszerte anyanyelvi rendezvényeket, vers és prózamondó esteket tartunk. Ez alkalomból a Szegedi Tudományegyetemen a helyi beszédművelő kör, a Bartók-kör különböző anyanyelvi idézeteket függesztett ki a kari épületek faliújságain, ezzel is felhívva a hallgatók figyelmét a szép magyar nyelv fontosságára, valamint ápolásának szükségességére.

A Magyar nyelv hetének, mintegy megkoronázásaként tartották meg november 17-én a XX. Országos Ifjúsági Anyanyelvi Parlamentet Budapesten a Baár-Madas Református Gimnáziumban. Az ifjúsági parlament fő célja, hogy az ifjúsági tagozat beszámoljon munkájáról, meghatározza jövő évi teendőit és teret adjon a fiataloknak, hogy a megismerjék egymás munkáját.

A parlamenten számos elismert személy jeleskedett. Így például Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió egykori vezetője, főszerkesztője, aki köszöntötte a résztvevőket, továbbá Konrád Antal színművész, kinek a magyar nyelv szépségéről alkotott bevezető gondolatai mindenkit magával ragadtak. Konrád Antal szerint: „A magyar nyelvet nem ápolni kell, hisz az növekszik magától is…, nekünk csak kommunikálnunk kell, azonban nem mindegy, hogyan, mi módon fejezzük ki önmagunkat, hiszen ember beszédjéről, a madár tolláról ismerszik meg”, hallhattuk tőle. Anyanyelvápolók Szövetsége legjelentékenyebben, legélénkebben működő része az ifjúsági tagozat – hangsúlyozta Matula Ágnes, a Duna televízió Nyelvőrző című anyanyelvi műsorának vezetője.

A parlamenten megválasztották az új vezetőségi tagokat. Az ifjúsági vezetőség jelöltjeit a parlament beválasztotta, így 5 fiatallal bővült a vezetőség: Balogh Ramónával, a Szegedi Tudományegyetem hallgatójával; Gillich Katalinnal, a Baár-Madas Református Gimnázium 10. osztályos tanulójával; Kerekes Zsolttal, a Nyelvőrző egykori rendszeres játékosával; Nyerges Evelinnel, aki szintén a Szegedi Tudományegyetem hallgatója és Ponyokai Judittal, aki évek óta a kisújszállási Szép magyar beszéd versenyek moderátora.

Az Országos Ifjúsági Anyanyelvi Parlament eddigi 31 pontból álló határozatát 12 pontosra módosította. A határozati pontokról és további a szövetséggel kapcsolatos információk a www.anyanyelvapolo.hu weboldalon.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.