Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A 220 kutató részvételével sorra kerülő ötnapos konferencia konklúziói az ELI szempontjából is érdekesek, bekerülhetnek a 2015 végig megépülő lézerközpont tudományos feladatai közé.
November 14-én kezdődött, s egészen november 18-áig tart Szegeden a LEI (Light at Extreme Intesities) nemzetközi konferencia. A tudományos tanácskozás szorosan kapcsolódik az ELI (Extreme Light Infrastructure) lézerközpont projektjéhez. Köztudott, 2015 végéig Prága és Bukarest mellett Szegeden épül föl ELI, az Európai Unió egyik kutatási nagyberendezése. A dél-alföldi város ezért kapta idén a lehetőséget a kétévente megtartott tudományos világkonferencia megszervezésére.
Hat tudományterület legjelesebb művelői konzultálnak Szegeden: több mint 30 országból 220 résztvevő érkezett a Novotel szállóba. A LEI konferencia – mely a Szegedi Tudományegyetem tudományos életében is különös jelentőségű – lehetővé teszi, hogy azon tudományos közösségek értekezzenek egymással, melyek az ELI projekt valamely részterületének kutatásában érintettek. A nemzetközi találkozón megvitatják a legfontosabb tudományos eredményeket, a szuperlézer működésével kapcsolatos előzetes téziseket, a kutatóközpont kivitelezésekor felmerülő kérdésköröket, így például a komplexum infrastruktúráját és terveit. A program résztvevői – többek között – a plazmafizika, a röntgensugárzás és részecskegyorsítás témaköréről hozzák nyilvánosságra kutatási eredményeiket.
A tanácskozáson részt vevő Tóth Csaba (az amerikai Lawrence Berkeley Intézet munkatársa) elmondta: a terítéken szereplő tudományágak mindegyike az ultrarövid impulzusokhoz tartozik, tehát az egyre rövidebb fényimpulzusokról szól. „A másodperc milliomod részének a milliárdod része az az időskála, melyen fizikai folyamatokat tanulmányoznak az itt jelen lévő tudósok, akiknek célja új impulzusok mérése, illetve alkalmazása a biológiai, kémiai folyamatokban” – fogalmazott. Hozzátette: az internet világában is rendkívül fontos a személyes eszmecsere. Szegeden is lehetőség nyílik arra, hogy megbeszéljék a kísérletek részleteit, az apró kis trükköket. Kritikával is szembesülhetnek itt a legújabb eredmények, részletesen megbeszélhetik azokat a kutatók, kifejthetik, megvédhetik álláspontjukat.
A tudósok által vizsgált folyamatok felhasználása a mindennapi életre is hat. Ezt már Krausz Ferenc professzor (a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója) árulta el. „Tudni kell, hogy bizonyos betegségek kialakulása is mikroszkopikus folyamatokkal kezdődik: azáltal, hogy megmozdul egy elektron egy molekulában, megváltozik a molekula formája, alakja, funkciója, azaz nem tud már úgy működni a testünkben, ahogy kellene. Ahhoz, hogy például a rák különböző fajtáinak gyógyítására megfelelő terápiákat tudjunk kifejleszteni, szükséges a mikroszkopikus folyamatok minél jobb megértése” – világította meg.
A Németországban élő szakember szerint a konferencia abból a szempontból is rendkívül hasznos, hogy olyan együttműködések szerveződését indukálja, melyek az ELI-hez szükségesek. A személyes diszkussziók során kristályosodnak ki azok a megállapodások, melyek körülhatárolják, ki milyen szerepet tud vállalni a nagyprojekt megvalósításban.
Tóth Csaba és Krausz Ferenc egyetértettek abban: mind az ELI-projekt, mind a mostani konferencia Szegedre csábításában elévülhetetlen érdemeket szerzett a szegedi lézerfizikai iskola. A Szegedi Tudományegyetem kutatói (a Bor Zsolt, Rácz Béla, Szabó Gábor, Szatmári Sándor professzorok nevével fémjelzett tudóscsoport tagjai) az elmúlt 25-30 évben világszinten vezető szerepet játszottak az ultrarövid impulzusok előállításában, mérésében. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy az ELI kapcsán összefogott a magyarországi fizikával és optikával foglalkozó tudóstársadalom, budapestiek, debreceniek, pécsiek és szegediek közösen akarnak nagyot alkotni.
Az attoszekundumos lézertudományág tanácskozásának konklúziói az ELI szempontjából is érdekesek, bekerülhetnek a 2015 végig megépülő lézerközpont tudományos feladatai közé. „A most hallott megoldásokat megpróbáljuk megvalósítani a lézerberendezés tervezésekor és kialakításakor” – nyilatkozta Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Megtudtuk: a kft. 2012. január 15-ig szeretné beadni pályázatát a kormánynak, majd ezt követően Brüsszelnek, s bíznak a mihamarabbi pozitív döntésben. „Azután már visszafordíthatatlanul robog előre a projekt: haladunk a lézerberendezés tervezésével, a külföldi, illetve belföldi intézményekkel, egyetemekkel, cégekkel építjük ki az együttműködést – árulta el a szakember. – Az öthalmi terület rendezése és az oda megálmodott épület is sok feladatot ad: most fejeződtek be a talajmechanikai vizsgálatok Szegeden, a tervezésre hamarosan pályázatot írunk ki, ezzel párhuzamosan pedig zajlik az üzleti modell kialakítása”.
Pintér M. Lajos
Kapcsolódó cikk:
