SZTE Info

ELI

Az attoszekundumos lézertudomány képviselői tanácskoznak Szegeden

A 220 kutató részvételével sorra kerülő ötnapos konferencia konklúziói az ELI szempontjából is érdekesek, bekerülhetnek a 2015 végig megépülő lézerközpont tudományos feladatai közé.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

November 14-én kezdődött, s egészen november 18-áig tart Szegeden a LEI (Light at Extreme Intesities) nemzetközi konferencia. A tudományos tanácskozás szorosan kapcsolódik az ELI (Extreme Light Infrastructure) lézerközpont projektjéhez. Köztudott, 2015 végéig Prága és Bukarest mellett Szegeden épül föl ELI, az Európai Unió egyik kutatási nagyberendezése. A dél-alföldi város ezért kapta idén a lehetőséget a kétévente megtartott tudományos világkonferencia megszervezésére.

Hat tudományterület legjelesebb művelői konzultálnak Szegeden: több mint 30 országból 220 résztvevő érkezett a Novotel szállóba. A LEI konferencia – mely a Szegedi Tudományegyetem tudományos életében is különös jelentőségű – lehetővé teszi, hogy azon tudományos közösségek értekezzenek egymással, melyek az ELI projekt valamely részterületének kutatásában érintettek. A nemzetközi találkozón megvitatják a legfontosabb tudományos eredményeket, a szuperlézer működésével kapcsolatos előzetes téziseket, a kutatóközpont kivitelezésekor felmerülő kérdésköröket, így például a komplexum infrastruktúráját és terveit. A program résztvevői – többek között – a plazmafizika, a röntgensugárzás és részecskegyorsítás témaköréről hozzák nyilvánosságra kutatási eredményeiket.

A tanácskozáson részt vevő Tóth Csaba (az amerikai Lawrence Berkeley Intézet munkatársa) elmondta: a terítéken szereplő tudományágak mindegyike az ultrarövid impulzusokhoz tartozik, tehát az egyre rövidebb fényimpulzusokról szól. „A másodperc milliomod részének a milliárdod része az az időskála, melyen fizikai folyamatokat tanulmányoznak az itt jelen lévő tudósok, akiknek célja új impulzusok mérése, illetve alkalmazása a biológiai, kémiai folyamatokban” – fogalmazott. Hozzátette: az internet világában is rendkívül fontos a személyes eszmecsere. Szegeden is lehetőség nyílik arra, hogy megbeszéljék a kísérletek részleteit, az apró kis trükköket. Kritikával is szembesülhetnek itt a legújabb eredmények, részletesen megbeszélhetik azokat a kutatók, kifejthetik, megvédhetik álláspontjukat.

A tudósok által vizsgált folyamatok felhasználása a mindennapi életre is hat. Ezt már Krausz Ferenc professzor (a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója) árulta el. „Tudni kell, hogy bizonyos betegségek kialakulása is mikroszkopikus folyamatokkal kezdődik: azáltal, hogy megmozdul egy elektron egy molekulában, megváltozik a molekula formája, alakja, funkciója, azaz nem tud már úgy működni a testünkben, ahogy kellene. Ahhoz, hogy például a rák különböző fajtáinak gyógyítására megfelelő terápiákat tudjunk kifejleszteni, szükséges a mikroszkopikus folyamatok minél jobb megértése” – világította meg.

A Németországban élő szakember szerint a konferencia abból a szempontból is rendkívül hasznos, hogy olyan együttműködések szerveződését indukálja, melyek az ELI-hez szükségesek. A személyes diszkussziók során kristályosodnak ki azok a megállapodások, melyek körülhatárolják, ki milyen szerepet tud vállalni a nagyprojekt megvalósításban.

Tóth Csaba és Krausz Ferenc egyetértettek abban: mind az ELI-projekt, mind a mostani konferencia Szegedre csábításában elévülhetetlen érdemeket szerzett a szegedi lézerfizikai iskola. A Szegedi Tudományegyetem kutatói (a Bor Zsolt, Rácz Béla, Szabó Gábor, Szatmári Sándor professzorok nevével fémjelzett tudóscsoport tagjai) az elmúlt 25-30 évben világszinten vezető szerepet játszottak az ultrarövid impulzusok előállításában, mérésében. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy az ELI kapcsán összefogott a magyarországi fizikával és optikával foglalkozó tudóstársadalom, budapestiek, debreceniek, pécsiek és szegediek közösen akarnak nagyot alkotni.

Az attoszekundumos lézertudományág tanácskozásának konklúziói az ELI szempontjából is érdekesek, bekerülhetnek a 2015 végig megépülő lézerközpont tudományos feladatai közé. „A most hallott megoldásokat megpróbáljuk megvalósítani a lézerberendezés tervezésekor és kialakításakor” – nyilatkozta Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Megtudtuk: a kft. 2012. január 15-ig szeretné beadni pályázatát a kormánynak, majd ezt követően Brüsszelnek, s bíznak a mihamarabbi pozitív döntésben. „Azután már visszafordíthatatlanul robog előre a projekt: haladunk a lézerberendezés tervezésével, a külföldi, illetve belföldi intézményekkel, egyetemekkel, cégekkel építjük ki az együttműködést – árulta el a szakember. – Az öthalmi terület rendezése és az oda megálmodott épület is sok feladatot ad: most fejeződtek be a talajmechanikai vizsgálatok Szegeden, a tervezésre hamarosan pályázatot írunk ki, ezzel párhuzamosan pedig zajlik az üzleti modell kialakítása”.

 

Pintér M. Lajos

Kapcsolódó cikk:

Világkonferencia a lézerről

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében