Tizenegy új labort használhatnak az Szegedi Tudományegyetem mérnökhallgatói a Moszkvai körút megújuló energiaforrásokkal működtetett épületében, melyet november 10-én adtak át.
Számos innovatív, környezetkímélő építészeti és gépészeti megoldást alkalmazott a Szegedi Tudományegyetem új épületének tervezője, Varga László. Már az alapozáskor kialakított hőkutak szolgálják a geotermikus energiával működő fűtő- és hűtőrendszert, a napelemek alkalmazása az áramellátáshoz járul hozzá. Energiatakarékos ledvilágítás és a hőháztartás hatékonyságát biztosító, speciális üvegtechnológia teszi lehetővé a gazdaságos és ökológiailag is fenntartható üzemeltetést. A mintegy 3300 négyzetméter alapterületű központban tizenegy új laborban kísérletezhetnek a diákok. Azért is különleges az épület, mert tervezésekor kiemelt szerepet kapott a funkcionalitás: a hallgatók működés közben tanulmányozhatják a világítás és a klimatizálás környezetbarát rendszerét. A kar már meglévő épületében részleges funkcióváltással az SZTE új gyakorlati oktatási központja jött létre
A minden igényt kiszolgáló, korszerű gyakorlati oktatási központ az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként, pályázati támogatással valósult meg.
A fenntartható fejlődés, a környezettudatos gondolkodás jelentőségét emelte ki Szabó Gábor, az SZTE rektora, mikor köszöntötte a vendégeket az épület átadó ünnepségén. Beszédében kiemelte, hogy az új, nemzetközi színvonalú oktatási központ fontos referencia a képzésnek, az SZTE külsőségeiben is tudja sugallni egy mai, nemzetközi színvonalú egyetem képét. Így az új épület a leendő hallgatókat is meggyőzheti, hogy a szegedi Mérnöki Kart válasszák.
Az Európai Unió által támogatott, elsősorban a műszaki felsőoktatást és annak gyakorlati hátterét megerősítő nagy állami program egyik záróakkordjához érkeztünk – fogalmazott Véha Antal. A dékán a kar megújuló képzéseit ismertette, köztük a nemrég akkreditált gépészmérnök szakot. A projekt részeként a műszaki szakok – így a gépészmérnök, a műszaki menedzser, a bio-, valamint az anyagmérnök – eszközrendszere szakmailag felzárkózik a nagy hagyományos műszaki egyetemek mögé. A dél-magyarországi régió nagyon régóta igényli az ilyen szintű műszaki képzés megjelenését. A szakképzett munkaerő vonzza a délalföldi régióba települő ipart, a több mint 1300 hallgatót számláló Mérnöki Kar vezetője szerint ezért kulcsfontosságú a műszaki oktatás fejlesztése. Remélhetőleg rövid időn belül 8 alapszak és 3 mesterszak lesz a kar kínálata.
A projekt több mint 2 milliárd forintos befektetést jelentett, melyből 1 milliárdot az épületre és másik bő 1 milliárdot az eszközrendszerre fordítottak – döntő többségében uniós forrásból. Az új épületben találunk például anyagvizsgáló labort vagy olyan diagnosztikai labort, amely a modern belső égésű motorok és hajtásláncok vizsgálatára alkalmas. A Mérnöki Kar már tavasz óta birtokba vette az épületet, az itt dolgozók augusztus óta folyamatosan a gépbeüzemeléssel és -átvétellel foglalkoznak.
A beruházás előzményeiről és az építkezés szakaszairól Szabó Gábor prorektor, intézetvezető egyetemi tanár adott áttekintést. Az SZTE korábbi rektora bemutatta az egyetem más, megújuló energiát alkalmazó projektjeit is, köztük a rektori hivatal felújított épületét. A kar Műszaki Intézetének vezetője, Bíró István prezentációjában az új laborokat és azok országos viszonylatban is egyedülálló eszközeit ismertette. Az érdeklődők az ünnepséget követő épületbejáráson maguk is megnézhették a Mérnöki Kar új felszereléseit.
A rendezvény zárásaként Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója mondott beszédet, majd a szalag jelképes átvágásával hivatalosan is átadták a szegedi universitas legújabb épületét.