SZTE Info

Tehetségeket „halásznak” a tömegből

Motiváció, intelligencia és kreativitás – a szakemberek szerint ez a három dolog biztosan kell ahhoz, hogy valamiben tehetségesek legyünk. Mára közhellyé vált, hogy a tömegképzés mennyire megnehezíti a tehetséges hallgatók felismerését és kiválasztását – a szegedi Tehetségpont pontosan ezt a célt szolgálja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
A tehetségnek több modellje létezik, de mindegyik megegyezik abban, hogy a bizonyos területen való kiválósághoz szükség van motivációra, elkötelezettségre. Aki valamiben tehetséges, folyamatos belső késztetést érez a választott témában való elmélyülésre. Nélkülözhetetlen továbbá az intellektuális képesség, egy speciális szakterületen való jártasság. Szintén minden modell megemlíti a kreativitást, az újításra, a teremtésre való hajlamot – magyarázta Karner Orsolya pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának munkatársa. A pszichológus „Tehetséggondozás a felsőoktatásban” címmel tartott előadást és továbbképző tréninget csütörtökön a tutorálással foglalkozó bölcsészkari oktatóknak.

Örök kérdés és vitatéma, hogy milyen szerepet játszik az öröklődés és a környezet a tehetségek kibontakozásában – vetette fel a szakember. Érdemes kiemelt figyelmet fordítani a tehetséggondozásra, mert valójában a két dimenzió kölcsönhatása határozza meg, hogyan alakul egy kiváló hallgató életpályája. Vannak egyébként bizonyos képességek, amelyek esetében nagyon erős genetikai alap sejthető, ilyen a matematika vagy a zene. Azt is megfigyelték, hogy minél kiugróbb egy tehetség, annál erősebb genetikai háttérrel rendelkezik – fejtegette Karner Orsolya.

„Sokat halljuk mostanában, hogy 20 évvel ezelőtt mennyivel jobbak voltak a hallgatók. Én arra emlékszem, hogy 20 évvel ezelőtt is éppen ezt mondták az akkori oktatók. Az nyilvánvaló, hogy az egyetemisták száma megsokszorozódott, ami bizonyos ’minőségi romlást’ okozott. Ám a legtehetségesebb hallgatók most is egyetemre járnak, akiket ma is meg lehet találni” – vallja Badó Attila egyetemi tanár, a szegedi Tehetséggondozó Tanács elnöke. „Az a tapasztalatom – és ezt más kollégák is megerősítik –, hogy kivételes képességű, több nyelven folyékonyan beszélő tehetségek halászhatók ki a tömegből, akikre érdemes figyelni, és akiknek érdemes több támogatást adni. Jóllehet a Tehetségpont minden hallgató számára nyitott, aki képességei kibontakoztatásához segítséget igényel, mi nyilvánvalóan elsősorban a motivált és általunk is valamilyen területen kiemelkedőnek tartott fiatalokkal kívánunk foglalkozni” – hangsúlyozza a professzor.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.