Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Harmadszorra hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a Lendület programot, melynek keretében 16 tehetséges fiatal kutatót támogatnak. Az idén a Szegedi Tudományegyetemről egyedül Martinek Tamás, a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerkémiai Intézetének egyetemi docense érdemelte ki ezt a lehetőséget.
A program keretében a docens most egy kutatócsoportot alapíthat, melynek munkatársai újfajta gyógyszerhatóanyag-típust szeretnének találni. Jelenleg kétféle hatóanyagot használnak a gyógyszerekben: az úgynevezett kismolekulákat (ezek teszik ki a gyógyszerkincsünk nagy részét), illetve az antitesteket. Az a probléma, hogy bár bizonyos kontextusban ezek jól működnek, egyre több olyan fehérjecélpont van, amelyeket nem tudnak a kismolekulákkal kezelni, az antitestek viszont túl nagyok, maguk is kóros immunválaszt válthatnak ki, nehezen jutnak el ahhoz a célmolekulához, amit támadni akarunk – magyarázta Martinek Tamás. Emellett az antitestkezelések milyenségük függvényében horribilis, 10 millió forint körüli összegbe is kerülhetnek. „Mi olyan molekulákat szeretnénk, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kismolekulák, de tulajdonságaikban a fehérjékhez (proteinekhez) hasonlítanak. Azt reméljük, hogy az antitesteknél kisebb, jobb transzportsajátságokkal rendelkező, olcsóbb, kevesebb veszélyforrást tartalmazó hatóanyagot tudunk előállítani” – összegzett a docens.
Alapkutatási projektről van szó, a teszteléshez olyan partnereket találtak, akik az Alzheimer-kór kialakulásához, illetve a rák fejlődéséhez kapcsolódó fehérjéket vizsgálnak. Úgy tűnik, ezek kismolekulákkal nem is „támadhatóak”. „Abban bízunk, hogy az általunk vizsgált önrendeződő mesterséges polimerek, az úgynevezett foldamerek képesek lesznek majd szelektíven megtalálni és semlegesíteni a fehérjék betegségekért felelős kóros hatását. Remélhetőleg öt év alatt el tudunk jutni arra a szinte, hogy a gyógyszergyárak számára is hihetővé válik, hogy ez egy járható út” – így Martinek Tamás.
A Lendület program egyszerre teszi lehetővé a tehetséges fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítését, elvándorlásuk megállítását, és a kutatóintézetek kutatási témáinak megújítását, versenyképességük növelését. Az MTA a leendő kutatócsoport-vezetőktől az elkövetkező 10-15 évben aktív kutatói és kutatásvezetési munkát vár el, és azt, hogy további támogatásokat nyerjenek a nemzetközi és hazai versenypályázati kutatásfinanszírozási forrásokból.
Szabó Gábor, az SZTE rektora a programmal kapcsolatban úgy nyilatkozott, a felsőoktatási intézményekből kikerülő nyertesek az egyetemeket is rangsorolják. A szegedi Martinek Tamás mellett a BME, az ELTE, a pécsi, valamint a debreceni egyetem oktatói vannak az idei Lendület-ösztöndíjasok között.
