Jancsák Csaba ifjúságszociológus mutatta be a Hallgatói lét a Szegedi Tudományegyetemen című kutatás eredményeit január 26-án. Az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ által végzett vizsgálat a hallgatói lét minden területére kiterjedt.
A 2010. október 11–22. között végzett reprezentatív vizsgálat közel 90 kérdéscsoportját 467-en válaszolták meg, kivéve a Hódmezővásárhelyen tanulókat, mivel a kérdések egy része a Szegedhez kötődést és az itteni időtöltést vizsgálta.
A kutatás kilenc nagy témakör köré csoportosult, elsőként a szociális helyzetet firtatta. A hallgatók nagy része rendelkezik otthon számítógéppel és internet-hozzáféréssel, és többségük átlagosan 21–40 ezer forintból gazdálkodik havonta, bár kiadásaik nagy részét nem teljesen kell nekik állniuk. Ennek megfelelően szórakozásra egy este aránylag kevés pénzt (1–3 ezer forintot) költenek. Általában kollégiumban vagy albérletben laknak, többük rendelkezik saját lakással, mint ahányan otthon élnek. Az egyetemisták/főiskolások igen nagy százalékban nem maradnak Szegeden a hétvégén, hazautazásuk oka leginkább az otthoniakkal való kapcsolattartás igénye és anyagi/élelmezési szempontok.
A megkérdezettek negyede tagja sportklubnak, tizedük jár kulturális vagy hobbicsoportba. A szabadidős tevékenységek közül – akár az egyetem szervezi, akár nem – a szórakozási lehetőségek és a számítógépezés a legkedveltebbek; de a barátokkal való találkozás aránya is igen magas. Leggyakrabban kocsmát, illetve kávéházat látogatnak a hallgatók, elég magas a diszkóba járók aránya is. Általános szabadidős elfoglaltságuk az internetezés (88 százalék netezik majdnem minden nap), sokan néznek tévét, és nagyjából az egyetemisták negyede néz filmet, olvas könyvet, foglalkozik hobbijával vagy sportol. Az egyetemi rendezvények közül a szakos bulik és a kulturális fesztiválok a legnépszerűbbek.
A szegedi felsőoktatásban tanulók nagy arányban elégedettek a város és az egyetem sportolási, kulturális és szórakozási lehetőségeivel, valamint az intézmény által nyújtott szakmai és tudományos lehetőségekkel; és a SZTE szolgáltatásainak megítélésekor is a legrosszabb a közepes osztályozás volt. Legkielégítőbbnek az Egyetemi Könyvtár nyújtotta lehetőségeket tartották.
A hallgatók tájékozódása elsősorban az internetről történik, de nagy arányban néznek tévét, olvasnak újságot és hallgatnak rádiót. A napilapok közül leggyakrabban a Metropolt forgatják, tíz százalék környéki a Délmagyarország, Blikk és Nemzeti Sport iránti érdeklődés. Az egyetemi újságok közül a Hökkentő a legnépszerűbb, a Szegedi Egyetem rendszeres olvasottságát emellett csak a SZTEreó múlja felül.
Bár a diákok 90 százaléka sportol, többségük mégsem hiszi, hogy egészségesen él, és gyakran érzik magukat fáradtnak, idegesnek, fáj a háta vagy rosszul alszik. Annak ellenére, hogy a hallgatóknak csak 5 százaléka nem fogyaszt sosem alkoholt, iváskor csak nagyon kevesen isszák minden alkalommal részegre magukat; 57 százalékuk nem dohányzik és 75 százalékuk nem próbált ki semmilyen kábítószert sem.
A SZTE tanulói a társadalom jövőjére kevésbé tekintenek bizakodón, saját egyéni jövőjükben azonban általában bíznak. Közel 60 százalékuk önszorgalomból is foglalkozik a szakmájával, és háromnegyedük újra ugyanazt a szakot választaná. A legtöbben hosszabb-rövidebb időre elutaznának külföldre időt tölteni vagy dolgozni. Bárhol is végezzék, a munkát illetően nagyon fontosnak tartják, hogy a családjukra is jusson idejük, továbbá jó hangulat mellett érdekes és biztos állással rendelkezzenek, amely sikerélményt nyújt számukra.
A hallgatók negyede teljes mértékig, 49 százaléka eléggé, 22 százalékuk közepesen elégedett a SZTE oktatási színvonalával, 93 százalékuk büszke arra, hogy ennek az egyetemnek a hallgatója.
Szekeres Nikoletta